H tarifa és a fűtőpatron
2022. november 22. | VL online | 5237 |
Komoly szakmai vitákat generál, hogy a kedvezményes H tarfiáról üzemeltethető-e a hőszivattyú fűtőpatronja. Mivel legalább kettő tökéletesen ellentétes, egymásnak ellentmondó állásponttal találkoztunk háttérbeszélgetéseink során, megkérdeztük a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalt (MEKH). Válaszuk szerint igen, de csak abban az esetben, ha a kiegészítő villamos fűtés csatlakozás szempontjából nem különválasztható, a hőszivattyú üzemeltetését közvetlenül szolgáló berendezésnek minősül, és a kiegészítő villamos fűtés villamosenergia-fogyasztását is figyelembe véve teljesül a szezonális fűtési jóságfokra vonatkozó kritérium.
A hőszivattyú nem cekász!
A kedvezményes, fűtési időszakban 23 Ft/kWh-ás H tarifával egyértelmű a döntéshozók szándéka: elősegíteni a környezetbarát, megújulónak számító hőszivattyús fűtést. Csakhogy a „rezsipánik” hatására, menekülve a magas gázárak elől, olyanok is hőszivattyús megoldások felé mozdultak el, akik tudják, hogy lakásuk adottságai mellett a hőszivattyú nem működik optimálisan, mert azzal számolnak, ha megkapják a H tarifát, tisztán elektromos üzemben, a fűtőpatron üzemeltetésével is jobban járnak, mintha gázzal fűtenének. – Engem az sem érdekel, ha 1-es SCOP-val fog üzemelni a hőszivattyúm, hiszen még így is olcsóbban jövök ki, mintha gázzal fűtenék! – mondta egy érdeklődő olvasónk, és nem tudtunk vitatkozni vele.
Legális ez így?
Igen ám, de legális-e a H tarifát elektromos ellenállásfűtésre használni? A hőszivattyús szakmában két ellentétes vélemény tartja magát ebben a kérdésben. Az egyik szerint a fűtőszálat mindenképpen külön kell bekötni, méghozzá a normál tarifára, a másik szerint minden további nélkül működhet a fűtőszál a H tarifáról, főleg, ha azt a berendezés gyárilag tartalmazza. Hogy a helyzetet tisztázzuk, a MEKH-hez fordultunk. Válaszukat változtatás nélkül közöljük.
A hivatal válasza
„A H árszabás alkalmazásának feltételeit megállapító jogszabály – a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló 4/2011. (I. 31.) NFM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) – irányadó. Ez a jogszabály azonban csak átfogó szabályozást tartalmaz, azaz nem sorolja fel tételesen a hőszivattyús rendszerek H tarifás áramkörről működtethető részegységeit.
A Rendelet 5. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy H árszabás szerint kell elszámolni »a legalább 3,4 szezonális fűtési jóságfokú hőszivattyúnak […] az üzemeltetését közvetlenül szolgáló készüléknek a villamosenergia-fogyasztását, amely a külön mért felhasználói áramkörre állandó jelleggel, nem dugaszolással és úgy csatlakoztatott, hogy arról kizárólag az állag sérelme nélkül megfelelő eszközzel választható le«.
A Rendelet 5. § (4) bekezdésének b) pontja értelmében további részletszabályokat állapíthatnak meg az egyetemes szolgáltatói és az elosztói üzletszabályzatok: »A berendezések alkalmazására vonatkozó további feltételeket az egyetemes szolgáltató és az elosztó az üzletszabályzatában határozza meg.«
A szezonális fűtési jóságfok (SCOP) meghatározásához az Európai Bizottság korábbi tájékoztatása szerint az EN 14825:2016 (legfrissebb kiadása: EN 14825:2022, jelenleg érvényes nemzeti szabvány: EN 14825:2019) irányadó, a szabványban szereplő összefüggések szerint az SCOP számításakor a kiegészítő villamos fűtést (back up heating) is figyelembe kell venni.
A fentiek alapján a kiegészítő villamos fűtés alapvetően csak akkor üzemeltethető H tarifás áramkörről, ha csatlakozás szempontjából nem különválasztható, a hőszivattyú üzemeltetését közvetlenül szolgáló berendezésnek minősül és a kiegészítő villamos fűtés villamosenergia-fogyasztását is figyelembe véve teljesül a szezonális fűtési jóságfokra vonatkozó kritérium. Ezen felül a Rendelet 5. § (4) bekezdésének b) pontja értelmében további alkalmazási feltételek is megállapíthatók az egyes egyetemes szolgáltatói és elosztói üzletszabályzatokban.”
Konklúzió
Úgy gondoljuk, a fentiek egyértelműen eldöntik a kérdést. Más lapra tartozik, vajon hogyan fogják ellenőrizni, hogy a teljes fűtési rendszer vonatkozásában teljesül-e az elvárt SCOP-érték vagy sem. Mindenesetre nagyon rossz irány lenne, ha tömegesen épülnének ki olyan fűtések, amelyekben a hőszivattyú elviekben képes ugyan a környezetbarát működésre, de az adott elrendezésben elméleti jóságfokának a töredékét képes csak elérni.
A cikk a Víz, Gáz, Fűtéstechnika és Hűtő, Klíma, Légtechnika szaklap (VGF&HKL) októberi számában jelent meg.
VGF&HKL
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg 2000 óta. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 8990 Ft, amelyért 10 lapszám érkezik postai úton. Emellett az előfizetők pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
A Villanyszerelők Lapja egy havi megjelenésű épületvillamossági szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. A VL elsődlegesen a villanyszereléssel, épületvillamossági kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, karbantartók, társasházkezelők és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, előírásai, problémái és megoldásai iránt.
A VL előfizetési díja egy évre 9950 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 20 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
