Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Borulhat a magyar villamosenergia-rendszer egyensúlya

| |  1409 |

Borulhat a magyar villamosenergia-rendszer egyensúlya

Folyamatosan nő a hazai villamosenergia-rendszer szabályozási igénye és költsége, vagyis a termelés és fogyasztás egyensúlyban tartásának ára. Ezt több egyidejű tényező okozza: a naperőművek dinamikus terjedése, a jól szabályozható konvencionális erőművi kapacitás szűkössége és a rendszerszintű szolgáltatások drágulása, szabályozási változások, valamint szezonális hatások.

A jelenség miatt megugrottak a napenergia-termelők kiadásai is, és ha a trend folytatódik, végső esetben akár fogyasztói korlátozások és a költségek viselőinek ellehetetlenülése sem zárható ki – olvasható az NRGreport cikkében.

A terjedelmes anyag beszámol róla, hogy a termelés és a fogyasztás egyensúlyának fenntartására, azaz az előzetes menetrendekhez képest való eltéréseinek kiegyenlítésére szolgáló úgynevezett szabályozási tartalékok drágulása a rendszerhasználati díjakon keresztül megjelenik a fogyasztói árakban, a tartalékok tényleges szükségszerű igénybevétele pedig a napenergia-termelők terheinek drámai mértékű megugrását is eredményezte.

A villamosenergia-rendszerben állandósulni látszó trend folytatódása – egyéb, jelentős és sürgős változtatások nélkül – további fájdalmas következményekkel járhat: az időjárásfüggő termelők részarányának további növekedése jelentős mértékű és gyakoriságú szabályozási igényeket generál, ami végső esetben akár fogyasztói korlátozásokhoz vezethet, illetve a nagyon drága szabályozási energia következtében a költségek teherviselőinek – napenergia-piaci szereplők, villamosenergia-kereskedők, nagyfogyasztók – ellehetetlenülése sem zárható ki a nem is olyan távoli jövőben.

A jelenség lényege, hogy a kiegyenlítő energia ára, és az ebből eredően az úgynevezett mérlegkör-felelősöknél, kereskedőknél és rajtuk keresztül a nagyfogyasztóknál, valamint a megújuló termelőknél jelentkező havi költségek rendkívüli mértékben megemelkedtek. A mérlegkör egy elszámolási szerveződés; minden termelőnek és felhasználónak valamely versenypiaci kereskedő mérlegkörébe kell tartoznia. A kereskedő a mérlegkörébe tartozó termelők és felhasználók esetében a tervezett termelés és fogyasztás mértékét egy menetrendben jelzi előre a MAVIR-nál, a tényleges termelés vagy fogyasztás ettől való egyirányú eltérése után pedig kiegyenlítő energiát kell fizetniük. A termelésnek és a fogyasztásnak ugyanis mindig egyensúlyban kell lennie, ha pedig e kettő között eltérés mutatkozik, azt a MAVIR-nak az e célra lekötött úgynevezett szabályozási tartalék igénybevételével kell kiegyenlítenie, ami hazánkban többnyire az erőművek által – egyre drágábban – nyújtott szolgáltatás.

A költségemelkedés a MAVIR által működtetett KÁT mérlegkörben is jelentkezik, amely KÁT-os és METÁR-os megújulóenergia-termelőket, jellemzően naperőműveket is magába foglal. Ezeknek a termelőknek a mérlegkörön belül a menetrendtől való eltérésük után szabályozási pótdíjat kell fizetniük. Ez a szabályozási pótdíj az utóbbi néhány hónapban olyan masszív emelkedést mutatott, ami igazán meglepő volt, noha az már korábban valószínűsíthető volt, hogy valamilyen drágulás be fog következni – véli az NRGreport cikkében megszólaló Batta Gergő, a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. rendszerirányítási és piacműködtetési igazgatója.

A költségemelkedés egyik oka, hogy a hazai villamosenergia-rendszer forrásösszetétele – az erőműállomány – egyoldalúan változott az elmúlt években. Új erőműként szinte csak időjárásfüggő, fotovoltaikus napenergia-termelők léptek be, melyek termelése gyakran, és a bővülő kapacitással növekvő mértékben térhet el a menetrendtől. Ezzel szemben jól le- és felszabályozható, időjárástól független stabil termelésre képes gáztüzelésű erőművek legutóbb tíz éve, 2011-ben léptek be a rendszerbe, de már ezek is elérhették élettartamuk legalább harmadát, amikor már különböző nagyjavításokat is igényelnek. A szabályozási kapacitás erősödő kereslettel párosuló szűkössége pedig a piac alaptörvényét érvényesítve a lekötési, azaz a rendelkezésre állási díjak, valamint az igénybevételre vonatkozó, azaz szabályozási energia díjak és az ezzel kapcsolatos költségek nagymértékű emelkedését idézte elő.

A lendületesen növekvő és rosszul tervezhető termeléssel rendelkező hazai naperőmű-kapacitás miatt egyre nagyobb és egyre gyorsabban mozgósítható tartalékra lenne szükség, azonban egy új, jól szabályozható kapacitás rendszerbe léptetése hosszabb időt vesz igénybe, egy villamosenergia-tároló 1-3 év, egy gázerőmű megépítésének időigénye pedig a döntéstől a beüzemelésig minimum 4-6 év. Mindeközben a kereslet nő és jellege változik, a kínálat stagnál, illetve az erőművek öregedésével csökken.

Míg a rendszer egyéb jellemzői, a fogyasztás, a rendszerterhelés nem változott lényegesen, 2012 óta napjainkra az 5-10 MW-os szintről 2200-2300 MW-ra nőtt a teljes, vagyis a háztartási méretű és az 50 kW feletti, engedélyköteles kategóriát is magába foglaló hazai naperőmű kapacitás. Ez önmagában nem feltétlen jelentene problémát, sőt, a szén-dioxid-mentes termelése miatt egyértelműen kedvező fejlemény, de ez a mennyiség a technológia időjárásfüggő jellegéből adódóan maga után von egy nagyfokú bizonytalanságot. A jelenleg mintegy 2300 MW hazai beépített naperőmű kapacitás által indukált szabályozási igény a jelenlegi piaci fejlettség mellett rendkívül nagy, ráadásul ennek mintegy 700 MW-os része háztartási méretű kiserőmű (HMKE), amelyekről nagyon kevés valós idejű vagy ahhoz közeli információval rendelkezik az elosztó vagy a rendszerirányító, hiszen például menetrendet sem adnak várható termelésükről, ami persze jellegükből adódan érthető is.

A bővülő kapacitás miatt a napenergia-termelés bizonyos időszakokban egyre nagyobb eltéréseket mutat az előzetes menetrendhez képest, ami értelemszerűen egyre nagyobb kiegyenlítéseket tesz szükségessé. Ez nem csak a szükséges szabályozási energia mennyisége, de a mozgósítás sebessége szempontjából is növekvő problémát jelent, hiszen a hagyományos erőművekhez képest a naperőművek termelése sokkal gyorsabban ingadozik például egy nem várt felhősödés következtében. Az eddigi legnagyobb ilyen eltérés 2021. március 4-én következett be, amikor a hazai napenergia-termelés egy időre, viszonylag hirtelen több mint 870 MW-tal maradt el a tervezettől.

A napenergia-termelők oldalán az utóbbi időszakban tapasztalt drámai költségemelkedés további okairól, az egyre jelentősebb probléma lehetséges megoldásairól – ami akár a további naperőművek építésének fékezését is jelentheti – az NRGreport cikkében olvashat további részleteket.

MavirMETÁRNapenergiaNaperőmű

Kapcsolódó