Tízéves az atomtörténelmi pillanat
2019. április 1. | Hárfás Zsolt | 1900 |
Az alábbi tartalom archív, 5 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
2009. március 30-án, amikor az Országgyűlés elvi határozatot hozott a paksi telephelyen létesítendő új blokk(ok)ról – a kérdésben teljes politikai konszenzus jött létre.
Magyarországon a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartása mindig is kulcskérdés volt a felelősen gondolkozó energetikai szakemberek körében. Az elmúlt évtizedekben a hazai villamosenergia-termelés 50%-át adó Paksi Atomerőmű üzemidejének végéhez közeledve egyre gyakrabban merült fel a hazai szakemberek körében az a kérdés, hogy milyen módon lehetne fenntartani az atomenergia részesedését a hazai villamosenergia-ellátásban.
Az olcsó, biztonságos, éjjel-nappal, télen-nyáron folyamatosan rendelkezésre álló, s a klímavédelmi célok miatt megkerülhetetlen atomerőmű által termelt villamos energiára 40-50 év múlva éppúgy szüksége lesz az országnak, mint jelenleg. A magyarországi adottságok mellett és a technológia mai fejlettségi szintjén egyszerűen nincs más megoldás, nincs reális, megvalósítható alternatíva. Mindezekre tekintettel, korábban már többször napirenden volt a Paksi Atomerőmű telephelyén építendő új blokkok kérdése. E tervek alapvetően egy vagy két új blokk építéséről szóltak, de az akkori politikai vagy piaci viszonyok miatt ezek nem valósultak meg.
Atomfordulat
Jelentős fordulat 2008 áprilisában következett be, amikor az MVM Zrt. akkori vezérigazgatója írásban tájékoztatta az illetékes, energetikáért felelős minisztert, hogy az ÁPV Rt. vezérigazgatója a pénzügyminiszter kezdeményezésére 2007 elején felkérte a céget az atomerőművi villamosenergia-termelés bővítésének a vizsgálatára. Ennek érdekében az MVM Csoport vezetése 2007. július 31-én projektet alapított azzal a céllal, hogy foglalja rendszerbe, indítsa meg és vigye végig azokat a teendőket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az Atomtörvény 7.§ (2) szerint az Országgyűlés új atomerőművi blokk(ok) létesítéséhez előzetes elvi hozzájárulást adjon.
Ettől kezdődően láthatóan beindult a kormányzati gépezet, és megkezdődött azon döntés-előkészítési folyamat, amelyre az országgyűlési határozat meghozatalához volt szükség. Már akkor látható volt, hogy a kérdés eldöntéséhez a szakmai konszenzus mellett a politikai többség is megvan. A szakemberek és a politikusok számára is teljesen egyértelmű volt, hogy nincs más alternatíva, új atomerőművet kell építeni!
2009 első hónapjaiban végképp felgyorsultak az események, ugyanis február 16-án az akkori miniszterelnök parlamenti beszédében kijelentette: „…szeretném tájékoztatni a parlamentet, hogy a kormánynak az a szándéka, hogy arra kérje az Országgyűlést, hogy még az idei év első félévében hozzon döntést arról, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitását egy átfogó fejlesztéssel megkétszerezzük…”
Ezt követően a döntés előkészítése és a szükséges szakmai egyeztetések lefolytatása abszolút prioritást élvezett az illetékes Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumban. A kormányzati álláspont szerint az új atomerőművi blokkok megépítése hazánk számára számos előnnyel jár: az ellátásbiztonság növelése mellett fontos szempont a gazdaságos villamosenergia-termelés megteremtése, a hazai termelés részarányának növelése, a klímavédelmi célok teljesülése, regionális szinten munkahelyteremtés, gazdaságélénkítés, települési infrastruktúra-fejlesztés, valamint például a kutatás-fejlesztés, oktatás, műszaki tudományos élet felpezsdítése.
Ennek eredményeként a kormány már a március 11-ei ülésén elfogadta a Paksi Atomerőmű telephelyén új atomerőművi blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez szükséges országgyűlési előzetes, elvi hozzájárulás megszerzéséről szóló előterjesztést, március 13-án pedig benyújtotta a parlamentnek a határozati javaslatot, amelyet a Gazdasági és informatikai bizottság március 18-án, a Környezetvédelmi bizottság pedig 30-án tárgyalt meg és támogatta annak általános vitára bocsátását.
Teljes egyettértésben
Talán sokan nem is gondolták volna, de a második bizottsági támogató döntés után még aznap, azaz 2009. március 30-án történelmi pillanatnak lehettünk tanúi, hiszen az Országgyűlés 18 óra 46 perckor 330 igen (MSZP 180, Fidesz 109, KDNP 19, SZDSZ 15, független 7), 6 nem, 10 tartózkodás mellett elfogadta a Paksi Atomerőmű telephelyén új atomerőművi blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes, elvi hozzájárulás megadásáról szóló OGY határozati javaslatot. Ezzel a döntéssel lehetőség nyílt arra, hogy a hazai nukleáris kapacitás hosszú távon fennmaradhasson, ezáltal szolgálva az ellátásbiztonságot, az olcsó villamos energia rendelkezésre állását és a klímavédelmet is.
Az elkészült megvalósíthatósági tanulmány a paksi telephelyre az elvégzett különböző elemzések és vizsgálatok, a hazai szakmai háttér és a paksi blokkokkal kapcsolatos sokéves üzemeltetési tapasztalat alapján már akkor a 3. generációhoz tartozó, nyomottvizes atomerőmű építését javasolta. A 2009-es országgyűlési határozat elfogadása jó példa volt arra, hogy Magyarországon a nukleáris kérdésekkel kapcsolatban az alapvető nemzeti érdekek mentén többpárti, politikai egyetértés volt.
A Villanyszerelők Lapja egy havi megjelenésű épületvillamossági szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. A VL elsődlegesen a villanyszereléssel, épületvillamossági kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, karbantartók, társasházkezelők és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, előírásai, problémái és megoldásai iránt.
A VL előfizetési díja egy évre 9950 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 20 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
AtomerőműEnergetikaPaksi Atomerőmű
