A lengyelek bezárják a szénerőműveket: atomra, megújulókra és gázra váltanak
2021. április 26. | VL online | 1606 |
Lengyelország 2040-re a jelenlegi 70 százalékról 11 százalékra csökkenti a szénalapú áramtermelés arányát és alacsony károsanyag-kibocsátású energetikai palettát hoz létre, mely az atomenergián, a megújuló forrásokon és a gázból nyert energián alapul.
A „klímabarát” átalakulás óriási esélyt jelent a lakosság, valamint a gazdaság minden ágazata számára – mondta Andrzej Duda lengyel elnök, az amerikai kormányzat által szervezett virtuális klímavédelmi csúcstalálkozón.
A klímaügyeket „kivételes figyelemben” részesíti a közép- és kelet-európai uniós tagállamokat tömörítő Három Tenger Kezdeményezés – húzta alá, hozzátéve: a térségben ambiciózus, az igazságos átalakítás elvein alapuló, minden ország adottságait, társadalmi szükségleteit figyelembe vevő klímapolitikát akarnak folytatni – áll az MTI közleményében.
Ez komoly kihívást jelent ott, ahol az átalakítás kapcsán szükség van mélyreható gazdasági változásokra, ezen belül egyes ágazatok, például a bányászat megszüntetésére – hangsúlyozta az elnök, példaként említve Lengyelországot és Bulgáriát.
Nyomatékosította egyúttal: az Európai Unió klímapolitikai célkitűzéseit a Három Tenger Kezdeményezés minden országa magáénak vallja. Bejelentette: Lengyelország két évtizeden belül új, nulla kibocsátású energetikai rendszert épít fel, melynek köszönhetően jelentősen csökken a szénalapú áramtermelés aránya.
A lengyel kormány és a bányászok képviselői „hosszú társadalmi párbeszéd után” éppen előző nap véglegesítették azt a tavaly szeptemberi megállapodást, mely szerint Lengyelország 2049 végéig bezárja az összes kőszénbányáját, a bányákban dolgozó vájároknak nyugdíjukig biztosítják jelenlegi foglalkozásuk folytatását.
Lengyelország kiegyensúlyozott és alacsony károsanyag-kibocsátású energetikai palettát hoz létre, mely az atomenergián, a megújuló forrásokon és a gázból nyert energián alapul. Ebben az összefüggésben megemlítette a lengyel atomenergetika fejlesztéséről tavaly ősszel kötött lengyel-amerikai szerződést.
A korábban ismertetett tervek szerint Lengyelország 2033-ban hozná működésbe az első atomreaktort, 2040-ig pedig összesen hat kisebb erőművet építene. A megújuló forrásokból nyert energia terén a legfontosabb beruházást a Balti-tengeren 2026-ra felépítendő szélerőműpark jelenti, mely az Orlen lengyel állami olaj- és energetikai vállalat és Northland Power kanadai cég részvételével létesül.
Gázszükségleteinek egyharmadát Lengyelország saját forrásokból elégíti ki. 2022. október 1-jére tervezik az Északi-tenger norvégiai talapzatában fekvő gázmezőkön kitermelt, a dániai hálózatba betáplált földgázt Lengyelországba eljuttató Baltic Pipe-vezeték üzembe helyezését, 2023-ban pedig kibővítik a 2015-ben a Swinoujscie lengyel balti-tengeri város mellett kiépített kikötőt, amely katari és amerikai cseppfolyós gázt (LNG) is fogad.
A Villanyszerelők Lapja egy havi megjelenésű épületvillamossági szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. A VL elsődlegesen a villanyszereléssel, épületvillamossági kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, karbantartók, társasházkezelők és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, előírásai, problémái és megoldásai iránt.
A VL előfizetési díja egy évre 9950 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 20 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
ÁramtermelésAtomerőműEnergetikaMegújuló energetika
