Jelentős mértékben növekedett hazánkban a beépített HMKE-k darabszáma és kapacitása
2020. november 10. | VL online | 1572 |
Míg 2019 végén összesen 59 298 db napelemes háztartási méretű kiserőmű termelt villamos energiát 481,8 MW beépített kapacitással, addig 2020 júniusában már 72 501 ilyen kiserőmű üzemelt, összesen 584,15 MW beépített teljesítménnyel.
2019-ben hasonló ütemben terjedtek a napenergiát hasznosító HMKE-k, hiszen egy év alatt közel a felével (45 százalékkal) nőtt a darabszámuk és a kapacitásuk. Ez a növekedés 2020 első félévében is folytatódott. Ennek oka, hogy továbbra is kedvező a befektetői környezet és csökkennek a napelemek bekerülési költségei. Az azonos ütemű növekedés ugyanakkor egyre nagyobb új belépő teljesítményt takar: míg 2019-ben negyedévente átlagosan 37,5 MW-tal nőtt a HMKE-k teljesítménye, addig 2020-ban ez a szám már 51 MW volt (lásd borítóképen: narancssárgával az összes beépített kapacitás, míg zölddel a darabszám jelölve).
Az adatokból megállapítható az is, hogy a COVID-19 járvány esetleges negatív hatásai a HMKE-k növekedésében nem érződtek 2020 első félévében.
A kormány célja az Energiastratégia szerint, hogy legalább 200 ezer háztartás rendelkezzen átlagosan 4 kW teljesítményű, tetőre szerelt napelemmel 2030-ra. Az adatok alapján továbbra is többnyire természetes személyek telepítettek háztartási méretű napelemeket, amelyekkel 2020 első félévének végén már közel 60 ezer háztartás rendelkezett. 2020 első félévében a lakosság körében megfigyelhető egyfajta elmozdulás a nagyobb teljesítményű HMKE-k irányába. Míg 2019 végén az átlagos lakossági napelemes HMKE erőmű 5,9 kW-os volt, addig a 2020 első félévében belépő HMKE-k már átlagosan 6,6 kW teljesítményűek voltak. Ennek hátterében méretgazdaságossági előnyök, illetve a napelemes rendszerek egyéb lehetőségeinek kihasználása állhat (pl. klímával történő fűtés, villanybojleres melegvíz-ellátás).
Háztartási méretű kiserőmű
Háztartási méretű kiserőműnek (HMKE-nek) a kisfeszültségű (1 kV-nál nem nagyobb feszültségű) hálózatra csatlakozó, 50 kVA-nél nem nagyobb csatlakozási teljesítményű kiserőművek minősülnek. Ez jó közelítéssel a legfeljebb 50 kW beépített teljesítőképességű kiserőműveket jelenti. A HMKE-k elterjedését leginkább az úgynevezett „szaldó elszámolás” ösztönzi. Ennek keretében jelenleg a HMKE-vel rendelkező felhasználónak a szaldósítás elszámolási időtartama (jellemzően az adott év) alatt vételezett villamos energiának csak az ugyanezen időszak alatt betáplált villamos energiával csökkentett mennyisége után kell megfizetni minden forgalomarányos díjat. A felhasználó tehát a teljes forgalomarányos díjat (villamosenergia termékár, rendszerhasználati díjak, pénzeszközök stb.) megtakarítja vételezésének a betáplált mennyiséggel azonos része után. Ha a felhasználó az adott időszakban a vételezésénél többet táplál be, akkor a többletet az őt ellátó kereskedőnek kell tőle megvásárolnia ugyanazon az áron, mint amit a felhasználónak számláz pusztán a villamos energiáért (rendszerhasználati díjak és egyéb kapcsolódó díjtételek nélkül).
A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló 2019/944 európai uniós irányelv alapján a szaldósítás a rendszerhasználati díjak tekintetében nem lesz fenntartható a 2023. december 31-ét követően megépülő HMKE-kre.
A Villanyszerelők Lapja egy havi megjelenésű épületvillamossági szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. A VL elsődlegesen a villanyszereléssel, épületvillamossági kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, karbantartók, társasházkezelők és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, előírásai, problémái és megoldásai iránt.
A VL előfizetési díja egy évre 7990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 20 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
HMKEMegújuló energetikaNapelemNapenergia
