2019-ben hasonló ütemben terjedtek a napenergiát hasznosító HMKE-k, hiszen egy év alatt közel a felével (45 százalékkal) nőtt a darabszámuk és a kapacitásuk. Ez a növekedés 2020 első félévében is folytatódott. Ennek oka, hogy továbbra is kedvező a befektetői környezet és csökkennek a napelemek bekerülési költségei. Az azonos ütemű növekedés ugyanakkor egyre nagyobb új belépő teljesítményt takar: míg 2019-ben negyedévente átlagosan 37,5 MW-tal nőtt a HMKE-k teljesítménye, addig 2020-ban ez a szám már 51 MW volt (lásd borítóképen: narancssárgával az összes beépített kapacitás, míg zölddel a darabszám jelölve).
Az adatokból megállapítható az is, hogy a COVID-19 járvány esetleges negatív hatásai a HMKE-k növekedésében nem érződtek 2020 első félévében.
A kormány célja az Energiastratégia szerint, hogy legalább 200 ezer háztartás rendelkezzen átlagosan 4 kW teljesítményű, tetőre szerelt napelemmel 2030-ra. Az adatok alapján továbbra is többnyire természetes személyek telepítettek háztartási méretű napelemeket, amelyekkel 2020 első félévének végén már közel 60 ezer háztartás rendelkezett. 2020 első félévében a lakosság körében megfigyelhető egyfajta elmozdulás a nagyobb teljesítményű HMKE-k irányába. Míg 2019 végén az átlagos lakossági napelemes HMKE erőmű 5,9 kW-os volt, addig a 2020 első félévében belépő HMKE-k már átlagosan 6,6 kW teljesítményűek voltak. Ennek hátterében méretgazdaságossági előnyök, illetve a napelemes rendszerek egyéb lehetőségeinek kihasználása állhat (pl. klímával történő fűtés, villanybojleres melegvíz-ellátás).
Háztartási méretű kiserőmű
Háztartási méretű kiserőműnek (HMKE-nek) a kisfeszültségű (1 kV-nál nem nagyobb feszültségű) hálózatra csatlakozó, 50 kVA-nél nem nagyobb csatlakozási teljesítményű kiserőművek minősülnek. Ez jó közelítéssel a legfeljebb 50 kW beépített teljesítőképességű kiserőműveket jelenti. A HMKE-k elterjedését leginkább az úgynevezett „szaldó elszámolás” ösztönzi. Ennek keretében jelenleg a HMKE-vel rendelkező felhasználónak a szaldósítás elszámolási időtartama (jellemzően az adott év) alatt vételezett villamos energiának csak az ugyanezen időszak alatt betáplált villamos energiával csökkentett mennyisége után kell megfizetni minden forgalomarányos díjat. A felhasználó tehát a teljes forgalomarányos díjat (villamosenergia termékár, rendszerhasználati díjak, pénzeszközök stb.) megtakarítja vételezésének a betáplált mennyiséggel azonos része után. Ha a felhasználó az adott időszakban a vételezésénél többet táplál be, akkor a többletet az őt ellátó kereskedőnek kell tőle megvásárolnia ugyanazon az áron, mint amit a felhasználónak számláz pusztán a villamos energiáért (rendszerhasználati díjak és egyéb kapcsolódó díjtételek nélkül).
A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló 2019/944 európai uniós irányelv alapján a szaldósítás a rendszerhasználati díjak tekintetében nem lesz fenntartható a 2023. december 31-ét követően megépülő HMKE-kre.
