Éjszaka nem süt a nap
Hogyan tudunk mégis áttérni a 100%-ban megújuló energiaforrásokra?
2017/1-2. lapszám | Boros Viktor | 5010 |
Figylem! Ez a cikk 7 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A cím elég közhelyesnek tűnik, de a naperőművekkel kapcsolatban rendszeresen elhangzik, hogy „Jó, de mi van, ha nem süt a nap, és a napelemek nem termelnek energiát? Akkor is kell világítani!”. Ugyan a kritika megalapozott, hiszen éjszaka a fotovoltaikus naperőművek nem képesek energiát termelni, de ennek ellenére számos megoldás van és lehet arra, hogy a közeli jövőben teljesen függetleníteni tudjuk magunkat a hagyományos energiaforrásoktól és az atomerőművektől. Elérhető cél a 100%-ban megújuló energiaforrásokra épülő villamos hálózat?
Annak érdekében, hogy megértsük azt, hogy ez hogyan lehetséges, vizsgáljuk meg Németország példáját, ahol a legközelebb állnak ahhoz, hogy a belátható jövőben egy kizárólag megújuló energiaforrásokra épülő villamos hálózatot alakítsanak ki. A német törvényalkotók elhatározták, hogy megszüntetik az atomerőműveket, csökkentik a CO2 kibocsátást és függetlenítik magukat a fosszilis energiahordozóktól, mintegy példát mutatva más országoknak. A Németországban felhasznált energia 30%-a már most is megújuló energiaforrásokból származik (szél és naperőművek), amely arányt 2020-ra 35%-ra, 2030-ra 50%-ra és 2040-re 65%-osra kívánják növelni.
Ahhoz, hogy minden energiát megújuló energiaforrásokból nyerhessünk, van pár probléma, amit meg kell oldani, köztük az egyik az, hogy a megújuló energiaforrások erősen függenek az időjárástól (felhős égbolt, nincs szél) és ezért teljesen újra kellett gondolni a villamoshálózat működtetésének menetét. Jelenleg a megújuló energiaforrások a hagyományos energiaforrásokkal párhuzamosan működnek, és amennyiben nem süt a nap, akkor az atomerőművek vagy éppen a gázturbinás erőművek teljesítményét növelik, hogy elegendő energia álljon rendelkezésre a villamos hálózatban.
Ez idáig az elmúlt 100 év meteorológiai észleléseiből készített matematikai-statisztikai modellek alkalmazásával tervezték meg, hogy adott napon a nap- és szélerőművekből mennyi energia vihető be a villamos hálózatba, de az elmúlt évtizedekben végbement klímaváltozások ezeket a statisztikai előrejelző modelleket egyre megbízhatatlanabbá tették. Annak érdekében, hogy érthetőbbé tegyük a klímaváltozás hatásait a naperőművekre, vegyünk egy konkrét példát: elsivatagosodás és homokviharok Észak-Afrikában.
A cikk még 14 996 karakternyi szöveget tartalmaz.
A teljes cikket bejelentkezés után olvashatja el,
ha ön előfizetőnk vagy megvásárolta a cikket vagy a lapszámot.
Ha van előfizetése, vagy már megvásárolta ezt a tartalmat, itt tud bejelentkezni.
Elolvasná ezt a cikket, de nem előfizetőnk?
950 Ft-ért online bankkártyás fizetéssel, megvásárolhatja és azonnal elolvashatja. A megvásárolt cikkhez a későbbiekben is korlátozás nélkül hozzáférhet. Legyen előfizetőnk és minden tartalmunkat korlátozás nélkül elolvashatja!
Csak ezt a lapszámot vásárolná meg?
1950 Ft-ért online bankkártyás fizetéssel, azonnal megvásárolhatja a lapszámot, amelyben ez a cikk olvasható, ezzel hozzáférést kap a szám összes cikkéhez, amit pdf formátumban le is tölthet.
Legyen ön is előfizetőnk!
A Villanyszerelők Lapja egy havi megjelenésű épületvillamossági szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. Válasszon papíralapú vagy digitális előfizetést! Előfizetőink korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is.
ÁramtermelésMegújuló energetikaNapelem