Mikor térül meg a napelemes rendszerünk?
2016/11. lapszám | Boros Viktor | 11 793 |
Figylem! Ez a cikk 8 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Annak ellenére, hogy 2016-ban százszámra engedélyeztettek napelemes erőműveket Magyarországon, kevesen vannak tisztában azzal, hogy milyen hozamot várhatnak el valójában a befektetett pénzükért. Hiába használjuk a legkifinomultabb matematikai képleteket a hozam modellezésére, és támaszkodunk az elmúlt 100 év meteorológiai adataira, számos olyan tényező van még, ami nagyban befolyásolhatja a jövőbeli profitunkat, amelyekkel még a banki kockázatelemzők vagy a befektető társaságok pénzügyi döntéshozói sincsenek tisztában.
Mivel hazánkban a napelemes piac még alig 3-4 éves múltra tekint vissza – az elmúlt pár évben érte el Magyarországon a napelemes rendszerek összes beépített kapacitása azt a kritikus határt, amiből már statisztikai következtetéseket lehetne levonni –, így nincs elegendő adatunk arra vonatkozólag, hogy mely napelem vagy inverter típusok és mely műszaki konfigurációk kínálják a legmegbízhatóbb megoldást a tervezett naperőművünk számára.
Mivel a KÁT (Kötelező Átvételi Tarifa) adott, így a profitmaximalizálás legjobb módját abban látják a befektetők, ha a napelemes rendszert a lehető legolcsóbban építtetik meg. Természetesen senki nem akar 10-20%-kal többet fizetni azért, amit olcsóbban is megkaphat, de nem minden műszaki megoldás azonos, és hiába alkudjuk le az egyes komponensek árát, ha nincs meg mögötte a kellő műszaki ismeretünk, hogy rendszerben és ne csak napelemben, inverterben vagy éppen trafóban tudjunk gondolkodni. Számtalan esetben találkozok olyan befektetőkkel, akik saját maguk választják ki a legolcsóbb alkatrészeket és „majd mi összeszereltetjük az építőiparos havercéggel” alapon kívánnak erőművet építeni. Gondoljunk csak bele, hogy megvesszük a legszebb autó karosszériát, a legjobb motort és beleültetjük a szerintünk legjobb sofőrt. Valóban ez lesz a leggyorsabb autó? Mi van, ha mégsem? Ki lesz a hibás? A karosszériagyártó, a motorgyártó vagy a sofőr?
Nem akarom megbántani a magyar villamosmérnököket, mert sokkal nagyobb tudással rendelkeznek a villamosságról, mint én magam, de nagyon sok mérnök a tankönyvet és a gyári tervezőszoftvereket követi, amikor naperőművet tervez. A tankönyvek sok esetben elavultak, míg a gyári méretező szoftverek úgy lettek megalkotva, hogy a napelemek lélektanáról mit sem sejtő egyszeri ember se tudjon olyan konfigurációt összeállítani, amivel a termékben kárt tudna okozni.
A cikk még 12 998 karakternyi szöveget tartalmaz.
A teljes cikket bejelentkezés után olvashatja el,
ha ön előfizetőnk vagy megvásárolta a cikket vagy a lapszámot.
Ha van előfizetése, vagy már megvásárolta ezt a tartalmat, itt tud bejelentkezni.
Elolvasná ezt a cikket, de nem előfizetőnk?
950 Ft-ért online bankkártyás fizetéssel, megvásárolhatja és azonnal elolvashatja. A megvásárolt cikkhez a későbbiekben is korlátozás nélkül hozzáférhet. Legyen előfizetőnk és minden tartalmunkat korlátozás nélkül elolvashatja!
Csak ezt a lapszámot vásárolná meg?
1950 Ft-ért online bankkártyás fizetéssel, azonnal megvásárolhatja a lapszámot, amelyben ez a cikk olvasható, ezzel hozzáférést kap a szám összes cikkéhez, amit pdf formátumban le is tölthet.
Legyen ön is előfizetőnk!
A Villanyszerelők Lapja egy havi megjelenésű épületvillamossági szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. Válasszon papíralapú vagy digitális előfizetést! Előfizetőink korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is.
NapelemNapenergiaNaperőműZöld energia