Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Villámvédelemmel kapcsolatos tévhitek

| |  2695 |

Villámvédelemmel kapcsolatos tévhitek

A túlfeszültség-védelem témaköre egyfajta állatorvosi ló, amin jól tanulmányozható a biztonságtechnika összes olyan problémája, ami kétségbe vonja a védelmi intézkedések értelmét, indokoltságát, és ami akár összeesküvés-elméletek gyártásához is kellő alapot ad.

Az egyik leggyakrabban megfogalmazott vélemény a villámvédelem témájával kapcsolatban: „majd kihúzom, az megvéd”.

Ez az álláspont nem vitatja a túlfeszültség-védelmi intézkedés szükségességét (mert hát akkor minek kellene „kihúzni”?), de elegendőnek tartja, ha a védelemre szoruló készülékeket „kihúzzuk a konnektorból”. Ez a megoldás kétségkívül hatásos, csakhogy sajnos nem minden védelemre szoruló készülék esetében alkalmazható. A legtöbben „védelemre szoruló készülék” alatt néhány, a szívükhöz közel álló készülékre, elsősorban a TV-re, esetleg számítógépre gondolnak, és ezek esetében valóban jól használható ez az intézkedés – feltéve természetesen, hogy a napi rutin részévé vált, hogy mielőtt elmennének otthonról, kihúzzák a hálózati csatlakozókat (nemcsak a „konnektorból”, hanem a koax-aljzatból is!).

A problémát azonban nem csak az jelenti, hogy egy váratlan zivatar meglepheti őket, ha a reggeli kapkodásban megfeledkeztek erről. A helyzet az, hogy a „védelemre szoruló készülékek” körébe tartozik számos olyan készülék is, amire ritkán gondolunk olyan vágyakozással, mint egy két méter képátlójú 8K TV-re, pl. a mosógép, a mosogatógép, az elektromos főzőlap, hogy csak a háztartások jellemző alapfelszereltségét említsük. Folytassuk a sort a kazánokkal, klímaberendezésekkel és egyéb épületgépészeti rendszerekkel, amelyek egyre elterjedtebbek – és amelyek jellemzően fix hálózati csatlakozással rendelkeznek. A felsorolt készülékek meghibásodása lehet, hogy érzelmileg kevésbé érint bennünket, de legalább annyira bosszantó és költséges, mint ha a televízió ment volna tönkre. Arról nem is beszélve, hogy ezekkel a készülékekkel olyan helyeken is találkozhatunk, ahol folyamatos munkavégzés szükséges, és zivatar idején sem szüneteltethető használatuk: irodában, vállalkozásnál stb. Szóval maradjunk abban, hogy a dugaszolóaljzatból való kihúzás hasznos ugyan, de még a háztartásokban se hagyatkozhatunk erre, nemhogy egyéb létesítményekben.

A VL novemberi lapszámában olvasható cikkünkben további gyakran felvetődő kérdésekre és széles körben elterjed tévedésekre igyekszünk műszaki alapon válaszolni.

A VL 182. számának tartalmából: 

  • Kruppa Attila: Tények és tévhitek a túlfeszültség-védelemmel kapcsolatban
  • Kozma László: MEKH rendelet az almérők telepítéséről
  • Benyák László: Földre telepített fogyasztásmérőhelyek alkalmazhatósága
  • DIN-sínre szerelhető lépcsőházi automaták áttekintő táblázata
  • Rátai Attila: MSZ HD 60364-4-42 – Kisfeszültségű villamos berendezések – Biztonság – Hőhatások elleni védelem
  • Porempovics József: Kézi vezérlések másként
  • Hárfás Zsolt: Valóság kontra álomvilág
  • Barcsi Tamás: Behatolásjelző rendszerek: dokumentáció

Beleolvasok

Legyen Ön is a VL előfizetője!

Egy nyomtatott kiadvány nem létezhet előfizetők nélkül, így a mi célunk is az, hogy minél több, a szakmáját szerető, a munkájára igényes villanyszerelőt, az épületvillamossági területen dolgozó szakembert tudhassunk az olvasóink között. Ha Ön is egy ilyen kolléga, akkor kérjük, szavazzon nekünk bizalmat és a VL-re való előfizetéssel fejezze ki a szakma iránti elkötelezettségét. A VL előfizetési díja egy évre 6500 Ft, amit akár azonnal, bankkártyával is kiegyenlíthet. Ezért 10 lapszámot juttatunk el Önhöz, ami azt jelenti, hogy egy szám mindössze 650 Ft-ért kerül a postaládájába. Mit kapunk manapság ennyi pénzért? A napi munkavégzéshez elengedhetetlen szakmai ismereteket biztosan nem!

ÉRDEKEL

ElőfizetésVillámvédelemVillanyszerelők LapjaVL

Kapcsolódó