Villanyszerelők Lapja

Díszvilágítás, fényszennyezés, közpénzherdálás?

| |  2727 | |

Díszvilágítás, fényszennyezés, közpénzherdálás?

A Puskás Aréna folyamatosan üzemelő díszvilágítása és a stadion fenntartási költségei állandó témaként szolgálnak a napi sajtóban. A témával kapcsolatban az egyik olvasónk gondolatait osztunk meg, aki többek között a világítás üzemeltetési költségeit számolja újra.

Stummer János országgyűlési képviselő december 2-án ugyanabban a témában két kérdéssel fordult Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterhez:

  • mi indokolja a stadion éjszakai megvilágítását,
  • és mindez mennyibe kerül?

A feltett kérdésre Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára válaszolt: „A díszkivilágítást 560 db energiatakarékos és költséghatékony LED-világítótest biztosítja, ennek átlagos költsége várhatóan nem haladja meg a napi 7000 forintot. A díszkivilágítás költségeit az Aréna bérleti díjai tartalmazzák – azaz saját bevételekből fedezik –, így azt az események megrendelői fizetik”. 

Puskás Aréna világítása

A Puskás Aréna esetében legfeljebb kivilágításról beszélhetünk, melyben vannak díszvilágítási elemek is. Itt a fényforrások nem maradnak rejtve, az épületből semmit nem látunk. Olyan, mint egy villogó reklámtábla alkotójának dicsőségére. A megvalósult világítás műszaki teljesítménynek kiváló, az ellen semmi kifogásom nincsen, hogy egy rendezvény alkalmából, az esemény befejezéséig működjön a fényjáték, teljes világítás, ha már drága pénzen elkészült.

Fényszennyezés

„Fényszennyezés: olyan mesterséges zavaró fény, ami a horizont fölé vagy nem kizárólag a megvilágítandó felületre és annak irányába, illetve nem a megfelelő időszakban világít, ezzel káprázást, az égbolt mesterséges fénylését vagy káros élettani és környezeti hatást okoz, beleértve az élővilágra gyakorolt negatív hatásokat is”  –  az OTÉK definíciója.

A díszvilágítás az objektum megvilágítása, kiemelése a környezetből. A világítótestek nem látszanak, csak az objektumról visszavert fény emeli ki az épületet, szobrot. Általában értékes műemlékeket szoktak kiemelni ezzel a módszerrel. Ezek legtöbbször díszes műemlékek.

Az újlétesítményeket nem szoktak díszvilágítással ellátni, vagy ha igen, akkor az épületet világítják meg, és nem az épületre teszik a világítást. Képzeljük el a parlamentet Aréna-alapú díszvilágítással, nem földbe süllyesztett, tartószerkezetre szerelt, épületre irányított reflektorokkal vetítenék a fényt a létesítményre, hanem az épületre szerelnének fel fényforrásokat, minden helyiségben égne a világítás, melyek a sötét éjszakába világítanak. Vagy a szabadságszobrot teleaggatnánk fényvetőkkel. Csodálom, hogy a környezetvédők nem szólaltak még a fényszennyezés miatt. Ha már van díszvilágítás, annak csak rendezvények idején kellene működtetni.  Gondolom, a tervező szakemberek nem tudták, hogy 24 órás üzemre kell számítani. A világítás megzavarja az éjszakai állatok, bogarak életét, a vonuló madarakat, az Aréna belső, égre sugárzó világítása zavarja a repülés résztvevőit, a környékbeliek nem láthatják a csillagos eget, alvászavar jelentkezhet.

Költségek

Diszvilágítás

A tervező szerint „A díszvilágítási berendezést 612 lámpatest alkotja, az összteljesítmény 95 kW.” Kinek higgyek? Szerintem a tervezőé a pontosabb adat… A közölt 7000 Ft 166 kWh ár (42 Ft/kWh). Ez napi másfél óra világítás költsége, 24 órás világítás esetén (24x95=2280 kWh) a fogyasztás 96 000 Ft, évi 34 952 000 Ft. (Ez 250 W-os nátriumlámpás közvilágítás esetén, kiemelt úton (50 m oszlopköz) és 12 óra világítással 38 km közút megvilágítására elegendő.)

Ennél jobban sántít, hogy Orbán Balázs szerint a bérleti díjak fedezik a költséget. Ha 24 órás a díszvilágítás és 20 rendezvény van egy évben, akkor egy rendezvényre közel 2 millió Ft díszvilágítási költség jut. Ebben nincs benne az aréna belső világítása.

Játéktér-világítás

Mint a képen is látható, az üzemeltető a teljes játéktér világítását is folyamatosan üzemelteti. Ennek teljesítménye és energiaköltsége adatok hiányában is meghaladhatja a külső „díszvilágítás” költségét, kb. 100 kW. Szerényen 200 db fényforrással számolunk. Ez újabb 40 millió Ft üzemeltetési költség.

Fényforrás-költség

A LED-fényforrásokra 2-5 év garanciát és 10-30 év élettartamot jelölnek meg a gyártók. Feltételezzük a kedvezőbb adatokat. Egy év 8760 órából áll 24 órás üzemeltetés esetén. Tehát 3,4 évenként teljes fényforrás csere szükséges. Ilyen szuper világításnál egy fényforrás átlagos költsége jóindulattal, munkadíj nélkül kb. 50 000 Ft. A 3,4 évre számítva (612+200) db x 50 000 = 40 600 000, évente 12 000 000 Ft költség.

Összes éves költség

Az éves költség így 86 952 000 Ft, amelyből az egy napra eső költség: 231 000 Ft, alig több, mint a tájékoztatásban szereplő 7000 Ft.

Stadionviágítás máshol

 A Puskás Aréna külső világítása nem egyedi eset. Kínai Nemzeti Játékok arénától a Las Vegas T-mobile arénáig számos stadionnak van díszvilágítása. A Kínai kimondottan szórakoztató a mozgó életképekkel.

Van hivalkodó, melyek felfoghatók óriás reklámtáblának is, és vannak, melyeknél a világítás van a sportért. Ilyen például a müncheni Allianz Aréna, melyet a két müncheni labdarúgócsapat használ.

Ez az aréna változó színekben jelenik meg attól függően melyik csapat játszik. A színek elemenként változtathatók, így bármit ki lehet rakni belőle. A kivilágítás általában csak az események alatt valósul meg. Mindennapos esti megvilágítás csak a reklámcélú arénákon jellemző. 24 órás megvilágítással nem találkoztam a nemzetközi irodalomban.

Önnek is van véleménye a villamos szakmát érintő kérdésekben? Írja meg nekünk az inf@villanylap.hu címre küldött e-mail-üzenetben.  

DíszvilágításLEDVilágítástechnika

Kapcsolódó