Villanyszerelők Lapja

Kell-e ÁVK a gázkazán mellé?

| |  10 536 | 11 hozzászólás

Kell-e ÁVK a gázkazán mellé?

A minap az egyik online villanyszerelői fórumban heves vita folyt arról, hogy szükséges-e áram-védőkapcsoló a gázkazán „mellé”. A kérdést hozzánk is eljuttatta az egyik olvasónk. Erre reagálva nézzük meg a vonatkozó előírásokat, hogy mit kell tudnunk a villamos betáplálással rendelkező gázkészülékekkel kapcsolatban.

Az ilyen készülékek áramkörébe mindig kell áram-védőkapcsolót iktatni. Nem kell külön áram-védőkapcsoló, lehet közös is, vagyis más készülékeket is elláthat egyszerre. A külön áram-védőkapcsolónak az az előnye, hogy ha a kazán hibásodik meg, akkor a hálózat többi részének villamos tápellátása nem szakad meg. Ugyanez fordítva is igaz, a kazánt sem „bántja” a hálózat egyéb hibája.

Ennek az áram-védőkapcsolónak az érzékenysége maximum 30 mA lehet. Érzékeltetésként, a bojlerünk áramkörében, ha az C 16 A-es kismegszakítóval van védve, 160 ampernek kell folynia ahhoz, hogy a kismegszakító elég hamar leoldjon. Az áram-védőkapcsoló esetében ez 0,03 A – ez kevesebb, mint az 1/5000-ed része!

Fontos megjegyezni, hogy ez nem szabadon választott – jogszabály írja elő! Nézzük meg a vonatkozó előírásokat:

7/2016. (II. 22.) NGM rendelet az egyes műszaki szabályozási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. 5. melléklet 4.2.7. Gázfogyasztó készülékek erősáramú villamos hálózatra csatlakoztatása:

a) Olyan gázfogyasztó készülék, amelynek villamos hálózati csatlakoztatása van, és áram felvétele nem éri el a 30 A áramerősséget, a villamos hálózatnak csak olyan részéről táplálható, amelyet testzárlat esetében (a tápláló áramkörbe, a tápláló elosztóba vagy az azt megelőző táplálásba iktatott) 30 mA érzékenységű vagy ennél érzékenyebb áram-védőkapcsoló önműködően lekapcsol.

b) Olyan gázfogyasztó készüléknél, amelynek villamos hálózati csatlakoztatása van, a gázfogyasztó készülék közelében az áramkörbe iktatott hárompólusú (2s+f) megszakítóval vagy dugós csatlakoztatóval biztosítani kell a villamos hálózatról való leválasztás lehetőségét.

c) Olyan gázfogyasztó készüléknek, amelynek villamos hálózati csatlakoztatása van, a testet - csak szerszámmal bontható módon - össze kell kötni a villamos hálózat érintésvédelmi védővezetőjével. Ha a villamos csatlakoztatás dugós csatlakozóval van megoldva, akkor ez az összekötés a dugós csatlakozó védőérintkezőjével legyen megoldott.

d) Olyan gázfogyasztó készüléket, amelynek villamos hálózati csatlakoztatása van, csak olyan helyen szabad felszerelni, ahol a gázcső hálózat be van kötve az épület egyenpotenciálra hozó (EPH) hálózatba. Épületen belül új gázcsőhálózat esetében ellenőrizni kell az EPH csomópontot, illetve a gázcsőhálózatnak ezzel való összekötését. Gázfogyasztó készüléknek meglévő csőhálózatra való csatlakoztatása esetén azonban ennek ellenőrzése elhagyható.

Természetesen a létesített villamos táplálással rendelkező gázkészülékeket ellenőrizni is kell villamos szempontból, ezek a következők:
- Áramütés elleni védelem ellenőrzése a villamos hálózaton (érintésvédelmi ellenőrzés).
- Áram-védőkapcsoló érintésvédelmi ellenőrzése.
- Villamos felelős műszaki vezető általi ellenőrzés.
- A beépített villamos szerkezetek villamos biztonságot előíró jogszabályoknak és követelményeknek való megfelelőség-ellenőrzése.

SzabványokVédelem



A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Hozzászólások


2017. márc. 14. | Futár Ernő

”Az áramvédőkapcsoló kifejezés értelmezhetetlen. ” Nincs sem a cikkben, sem a hozzászólásokban áramvédőkapcsolóról szó, csak áram-védőkapcsolóról. Ezt Magyarországon már 1955-ben is így hívták, természetesen hozzátéve a definíciót.


2016. dec. 11. | Kornél Fügedi

Az FI -mint a német neve is mutatja-, HIBAáram-védőkapcsoló. Az áramvédőkapcsoló kifejezés értelmezhetetlen. Elkerülendő a görög betűvel való összetévesztés lehetőségét is ejtik az FI-t helyesen "efi"-nek nem pedig "fí"-nek. Persze a gyakorlatban mindez nem fontos, mindegy hogy hívja az ember a dolgokat mindaddig amíg nem keverednek a színek, lévén a villanyszerelés nem szobafestés-mázolás. :)


2016. dec. 9. | Z. Péter

T. Urak!

Csak jelzem, hogy a szóban forgó rendelet március 2-ától hatálytalan !?!?!?!

Akkor ez most hogy van?

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1600007.NGM&txtreferer=00000003.TXT


2016. dec. 9. | BhuTGal

Kedves J.Balázs

Ah, így már mindent értek! :-)


2016. dec. 8. | J. Balázs

Kedves "BhuTGal"

Írásomban direkt neveztem "ÉVK"-nak. utalva arra hogy ezt életvédelmi eszköznek fejlesztették ki. Tehát szerintem te szenvedsz súlyos fogalom zavarba.
Ha elolvastad volna rendesen amit írtam, akkor esetleg rájöhettél volna hogy én arra próbáltam utalni, egy fűtés rendszer esetén nagyon fontos az üzembiztonság. A rendszer működése során fellépő hibák minimalizálását a gyártónak kelen szavatolni pl. kettős szigeteléssel. Gondolom tisztában vagy azzal hogy ezek a készülékek nem minden esetben kerülnek egy csili-vili légkezelt helyiség. Az esetek túlnyomó részében párás, poros környezetben üzemelnek.
Tehát még egyszer mondom az ÁVK-val (szerintem ÉVK-val) NEM ÉRHETŐ EL MEGFELELŐ ÜZEMBIZTONSÁG.
JA.... A dugaljas csatlakozást meg a legtöbb kazángyártó nem is engedi!!! A földelést meg akkor sem kapcsoljuk le ha cigánygyerek potyognak az égből.
Amúgy súlyos szövegértelmezési zavarban szenvedsz........


2016. dec. 8. | J. Balázs

Kedves "BhuTGal"

Idézet:
"Az áram-védőkapcsoló (ismert még: FI relé, Érintésvédelmi relé, ÉV-relé és Életvédelmi relé, illetve ÁVK néven is; angolul: Residual-current device, németül: Fehlerstromschutzschalter) olyan elektromos kapcsolókészülék, ami lekapcsolja a mögötte lévő hálózatot, amennyiben (relatíve kicsi) szivárgó áramot észlel. Ilyen eset például akkor fordulhat elő, ha véletlenül megérinti valaki a világítási hálózat feszültség alatt álló részeit. A készülék a tényleges áramütés kialakulása előtt lekapcsol."

A „FI relé” névnek nincs köze a görög ábécé φ, Φ (fí) betűjéhez, hanem az a német nevéből származtatott rövidítés, amelyben az F a német Fehler (magyarul: hiba) és az I nagybetű az SI mértékegységrendszer szerint az áram egyezményes jele. Gyakran az életvédelmi relé kifejezés használatos - [i][b]utalva ezzel az eszköz tényleges feladatára[/b][/i] - miközben a köznyelvben a FI relé megnevezés terjedt el leginkább."


2016. dec. 8. | BhuTGal

Kedves J.Balázs

Az áram-védőkapcsolót a test zárlatok elleni védelemre találták ki. Az igaz, hogy a kellő érzékenységgel rendelkező ÁVK (10mA, 30mA) aktív részek közvetlen megérintése ellen is bizonyos mértékű védelmet nyújthat, de nem erre találták ki. Amúgy súlyos fogalom és szabványismereti zavarban szenvedsz.


2016. dec. 7. | J. Balázs

Én is úgy gondolom kár összekeverni a dolgokat, a kismegszakító védjen a zárlattól az Év-relé pedig gondoskodjon az érintés védelemről. A gázkazán fix bekötésű készülék, földeléssel... Nem is értem minek kellen a földelésről leválaszti egy készüléket. Pont az a lényeg hogy minden estben földpotenciálon legyen. Szerintem a fűtés esében a legfontosabb az üzem biztonság. Sajnos a ez ÉVK-val nem garantálható. Főleg nem a 30mA-el. Csak gondoljunk bele egy nyaraló temperálásaba, mekkora kár keletkezik egy esetleges elfagyás esetén. Itt milliókról lehet beszélni. Nem azt mondom hogy nem kell használni az ÉVK-t. De használjuk ott ahova kitalálták, a véletlen érintésre. A kazán meg tegye a dolgát.


2016. dec. 7. | E. Peter

Kedves liptak!
Félreértettél! Légyszíves olvasd el, FIGYELMESEN amit írtam!Én a FÖLDELÉS megszakítását NEM értem! Én mindig úgy tudtam, hogy azt NEM SZABAD sosem semmivel kapcsolni!Ez nem félreértés?


2016. dec. 7. | liptak

nem azért teszünk valamit be mert felesleges vagy tetszik hanem mert a szabvány előírja (20A-nál kisebb laikusok által kezel dugaszoló aljzatokat ÁVK-val kell védeni+ ebben az esetben még a törvény is előírja


2016. dec. 7. | E. Péter

A b pontot nem értem: "...három pólusú (2s+f) megszakítóval..." földelést is kismegszakítóval kell megszakítani? :O Én úgy tudtam azt mindig is tilos volt megszakítani.