Pauló Bence
797 | |
Pauló Bence cikkei
Az óraátállítás, és ami mögötte van
2013. április 2. |
28 493
Óraátállítás hatásai a villamosenergia-rendszerre
2012. október 29. |
28 545
Minden év októberének utolsó vasárnapján - idén október 28-án - az órák hajnali 03:00 óráról 02:00 órára történő visszaállításával térünk át a normál - a köznyelvben télinek hívott - időszámításra. Ekkor a helyi idő visszaáll az időzóna csillagászati idejére. A vasárnaptól alkalmazott normál időszámítás 2013 márciusának utolsó vasárnapjáig, jövő év március 31-ig tart.
Az egész Európában egységesen alkalmazott óraállítási módszer azon alapul, hogy március 20 és szeptember 22 - azaz a tavaszi és őszi napéjegyenlőség - között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. Minél inkább egybeesik a lakosság szokásos ébrenléti ideje - a reggel 7 és este 10 óra közötti időszak - a természetes nappali világosság idejével, annál kevesebbet kell a lámpákat használni.
A Mavir által éves szinten becsült megtakarítás megközelítőleg 120 000 MWh, ami 30-40 ezer háztartás, azaz egy vidéki nagyváros éves fogyasztásának felel meg. A fel nem használt energiát természetesen kifizetni sem kell, ami körülbelül 6 milliárd forinttal csökkenti az ország villanyszámláját. A hazai rendszerirányító szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat, melyekből megállapítható, hogy a napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállítást követően látványosan változik, méghozzá csökken az esti órák terhelése. Az átállítás előtti és utáni tavaszi időszakot összehasonlítva, napi 1,5 - 3 százalékos, mintegy 2000-4000 MWh fogyasztáscsökkenés tapasztalható.
Eddig a közmédiában is elhangzott sajtóhír, ám cikkünk további részében mélyebben is megvizsgáljuk a miérteket:
A villamosenergia-fogyasztók alapvető elvárása, hogy bármelyik pillanatban rendelkezésükre álljon a szükséges mennyiségű, megfelelő minőségű villamos energia. A villamos energia egy különleges termék, a felhasználókhoz juttatásához egy teljesen külön infrastruktúra szükséges (távvezeték-hálózat), nem lehet szokványos módon szállítani (teherautóval, vonattal), valamint nem tudjuk mindenhol gazdaságosan és nagy mennyiségben tárolni.
Ebből adódóan országos szinten minden pillanatban éppen annyi energiát kell termelni az erőművekben, amennyit a fogyasztók felhasználnak. A MAVIR feladata, hogy ezt az egyensúlyt fenntartsa, a fogyasztás változásához minél jobban próbálja hozzáigazítani az erőművi termelést, valamint gondoskodnia kell az energiaellátás biztonságáról is.
A villamosenergia-piacon megtörtént piacnyitás óta új feladatként jelentkezett a piac koordinálása. A rendszerirányító minden nap egy előzetes menetrenden keresztül értesül a várható fogyasztásról a kereskedőktől, valamint saját becslést is készít, hogy az adott napon negyedórás bontásban mikor mekkora terhelés várható. A fogyasztás a korábbi tapasztalatok alapján igen jól becsülhető, de teljes pontossággal így sem jósolható meg az értéke. Ezért van szükség az ún. szabályozási tartalékokra, vagyis a rendszerirányító bizonyos erőműveket vagy szabályozható fogyasztókat utasíthat a termelés, ill. fogyasztás változtatására, amiért szabályozási díjat fizet. A MAVIR éves, nyílt versenytárgyalás keretén belül köti le a szabályozási tartalékkapacitásokat. Az energia elszámolása érdekében a kereskedők egy vagy több tagból álló mérlegkörökbe tömörülnek.
A termelés–fogyasztás egyensúly változása a frekvencia névleges körüli ingadozásában jelentkezik. Ha fogyasztói oldalon több villamos energiát vesznek ki a hálózatból, mint amennyi mechanikai energia az erőművekben forgatja a generátorokat, akkor a hiányzó mennyiséget a forgó gépek forgási energiája fogja pótolni, így a gépek forgási sebessége csökkenni fog, ami a rendszerfrekvencia csökkenését vonja maga után.
 |
Óraátállítás hatásai a villamosenergia-rendszerre
2012. szeptember 1. |
3688
A villamosenergia-fogyasztók alapvető elvárása, hogy bármelyik pillanatban rendelkezésükre álljon a szükséges mennyiségű, megfelelő minőségű villamos energia. A villamos energia egy különleges termék, a felhasználókhoz juttatásához egy teljesen külön infrastruktúra szükséges (távvezeték-hálózat), nem lehet szokványos módon szállítani (teherautóval, vonattal), valamint nem tudjuk mindenhol gazdaságosan és nagy mennyiségben tárolni. Ebből adódóan országos szinten minden pillanatban éppen annyi energiát kell termelni az erőművekben, amennyit a fogyasztók felhasználnak.
