Az óraátállítás, és ami mögötte van

2013. április 2. | Pauló Bence |  28 744 |

Az alábbi tartalom archív, 13 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Minden év március utolsó vasárnapján - idén március 30-án - az órák hajnali 02:00 óráról 03:00 órára történő előreállításával térünk át a köznyelvben nyárinak hívott időszámításra, mely idén október végéig tart. Az egész Európában egységesen alkalmaz...

Minden év március utolsó vasárnapján - idén március 30-án - az órák hajnali 02:00 óráról 03:00 órára történő előreállításával térünk át a köznyelvben nyárinak hívott időszámításra, mely idén október végéig tart.

Az egész Európában egységesen alkalmazott óraállítási módszer azon alapul, hogy március 20. és szeptember 22. - azaz a tavaszi és őszi napéjegyenlőség - között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. Minél inkább egybeesik a lakosság szokásos ébrenléti ideje - a reggel 7 és este 10 óra közötti időszak - a természetes nappali világosság idejével, annál kevesebbet kell a lámpákat használni. 

Hatmilliárd zsebben marad

Az októbertől márciusig tartó időszak becsült megtakarítása megközelítőleg 120 000 MWh, ami 30-40 ezer háztartás, azaz egy vidéki nagyváros éves fogyasztásának felel meg. A fel nem használt energia körülbelül 6 milliárd forinttal csökkenti az ország villanyszámláját. A hazai rendszerirányító szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat, melyekből megállapítható, hogy a napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállítást követően látványosan változik, méghozzá csökken az esti órák terhelése. Az átállítás előtti és utáni tavaszi időszakot összehasonlítva, napi 1,5 - 3 százalékos, mintegy 2000-4000 MWh fogyasztáscsökkenés tapasztalható.

Pontos számadatokat nagyon nehéz mondani az éves megtakarításról, mivel például a júniusi terhelési görbékhez nincs referencia, nem lehet mivel összehasonlítani. A tavaszi átállást követő egy hét energiafogyasztása közel 5%-kal marad el a megelőző héthez képest. Az évi megtakarított villamos energiára a MAVIR-nak vannak becsült adatai. Eszerint egy év alatt kb. 120 GWh a megtakarítás, ami az éves fogyasztás 0,3%-a, tehát egynapi energiafelhasználásnak felel meg.

Rendszerfogyasztást befolyásoló tényezők

A villamosenergia-hálózaton a legkisebb terhelés hajnali 3 és 4 óra közé tehető, mivel a legtöbben ilyenkor alszanak. Reggel hat órától kezdődően intenzív növekedés van, majd 8 órától relatíve állandó, viszonylag magas terhelés mutatkozik, amikor mindenki dolgozik. 14 óra környékén egy ideiglenes csökkenés figyelhető meg, a gyárakban ekkor van műszakváltás, rövid időre leállnak a gépek, majd visszatér minden a normál kerékvágásba. A napi csúcsterhelés évszaktól függően sötétedéskor jelentkezik. A fogyasztást rengeteg tényező befolyásolja, például az időjárás, az évszakok, a munka- és szabadnapok, az iskolai tanrendek és az óraátállítás is. Amikor ennyi dolog van hatással a terhelésre, nagyon nehéz megmondani, hogy az óraátállítás pontosan mekkora változásért felelős. Egy munkanap-áthelyezés nem csak az adott napra, hanem az előtte és utána következő napokra is fogyasztáscsökkentő hatással van.

A nyári időszámítás

A nyári óraátállítás célja alapvetően az, hogy az emberi ébrenléthez igazítsuk a napsütéses órákat, így a természetes fény kihasználásával meg lehet takarítani egy órányi mesterséges világítást. Ez a cél a munkarend megváltoztatásával is elérhető lenne, például a munkakezdés reggel 7 órára tolásával, de ez valószínűleg komoly nehézségeket jelentene az átálláskor, így sokkal egyszerűbb megoldás az idő eltolása. Ezzel az egy órás időátállítással március vége és szeptember vége között érhető el megtakarítás. Mivel este később sötétedik, később kell felkapcsolni a lámpákat, viszont nem maradunk tovább ébren a megszokott időbeosztásunk miatt. Az esti csúcsfogyasztás is későbbre tolódik, sőt, bizonyos mértékben jobban is kisimul. Az 1950-es években a korlátozottan rendelkezésre álló erőművi kapacitások, valamint az akkori átviteli hálózat korlátai miatt az esti csúcsterhelés csökkenése is jelentős szempont volt a nyári időszámítás mellett. Napjainkban az esti csúcsfogyasztás kiszolgálása nem jelent problémát.

Nemzetközi kitekintés

A fent tárgyalt megtakarítások döntően Európára igazak. A nálunk északabbra lévő országokban a hosszú téli éjszakák és a hosszú nyári nappalok miatt jelentőségét veszti az óraátállítás. Mégis pl. a skandináv országokban is alkalmazzák a nyári időszámítást, feltehetőleg az Európával való egységesség megtartása miatt. Az egyenlítőhöz közelebb lévő helyeken sokkal állandóbbak a nappalok és éjszakák, így ezeken a területeken nem éri meg az átállás. Az óraátállítás használatát nagyban befolyásolják az időzónák. Nyugat- és Közép-Európa nagyrészt gyakorlatilag egy időzónába tartozik, így nem érdeke egyik országnak sem, hogy a nyári időszámítás megszüntetésével időbeli eltérések legyenek a szomszédok között. Kína földrajzilag 3-4 időzónába tartozik, de gyakorlatilag csak egy, egységes időzónát használnak. Ebben a helyzetben a jelentős földrajzi szélességbeli távolságok miatt az óraátállítás hatásai csak kevés helyen jelennének meg pozitívan, ezért ott már nem alkalmazzák.

Ami megváltozott a bevezetése óta

A villamosenergia-fogyasztási szokások a nyári időszámítás bevezetése óta jelentősen megváltoztak. Korábban az összfogyasztásból sokkal nagyobb hányadot képviselt a világítás. Jelenleg a fogyasztók legnagyobb része érzéketlen az óraátállításra, így az vitathatatlanul sokat veszített a jelentőségéből. Közvilágítás terén nem racionalizálható megtakarítás, mert a kapcsolás többnyire nem idő, hanem fényerősség alapján történik.

Egyéb hatások

Maga az óra átállítása sokak szervezetét megviseli, de a legtöbb ember két nap alatt teljesen át tud állni. Az utakon a látási viszonyok jobbak a késői sötétedésnek köszönhetően, ami nagyobb biztonságot jelenthet a közlekedésben, de az emiatt megnövekvő esti forgalomban könnyebben történhetnek balesetek. A hosszú nappalok a közbiztonságra is jó hatással lehetnek. A számítástechnikában egyes helyeken problémát okozhat, hogy az évben van egy 23 és egy 25 órás nap. Természetesen nem jelent megoldhatatlan gondot, de sok szoftver esetében nehezen megy a kezelése. Összességében elmondható, hogy az óra átállításával ma Magyarországon a világításban jelentős megtakarítás érhető el, de valószínűleg a jövőben ez még tovább fog csökkenni. A megszüntetése belátható időn belül nem várható, de ha a későbbiekben szükséges lesz valamilyen változtatás, azt mindenképpen egész Európával közösen kell véghezvinni.

---