Villanyszerelők Lapja

Villanyszerelők Lapja 2012. szeptember

Végzetes munka

2012. szeptember 1. | netadmin |  5548
1

Jogi esetet feldolgozó cikkünkben egy villanyszerelési munka során bekövetkezett halálos balesetet ismertetünk, mely utóélete okán – az áldozat családjának kártérítési keresete miatt – válik precedensértékűvé. M. E. 2003. május 19-én ismerőse kérésére a K. város, Z.-puszta 3. szám alatti családi házába ment villanyszerelési munka elvégzése céljából. A ház tetőtéri felújítási munkálatai miatt a tetőtartóra érkező elektromos kisfeszültségű, MBA típusú kábelt kiváltotta az óraszekrényben, azt konzolos falitartón át kívánta tovább működtetni. Az innen déli irányban, 45 méter távolságban lévő eG típusú betongyámos faoszlopra az előírás szerinti ruházatban, védőcipőben, mászóvassal és érvényes teherpróbás, bekapcsolt, francia gyártmányú biztonsági övvel felmászott, a sarokoszloptól jövő kábelre rácsatlakozást kívánt tenni. A méretlen kábelt elengedte, a garázs felé menő kábelt elcsípte fogóval, azonban ekkor az oszlop déli irányban eldőlt, és a földhöz csapódott. M. E. a magasból lezuhanva a hátára esett, ennek során a mellkas összenyomását igazoló bordasérülései keletkeztek, valamint az ostorcsapás mechanizmusa alapján a főverőere megszakadt, valamint a fejének földhöz csapódása során koponyaalapi törést szenvedett. Ezen többszörös, súlyos sérülések közvetlenül úgynevezett sérüléses idegmegrázkódtatáshoz (traumás sokkhoz) vezettek, amelyek következtében M. E. a helyszínen meghalt. A sérülések olyan súlyosak voltak, hogy természetükből fakadóan az azonnali szakszerű orvosi ellátás sem háríthatta volna el a halált. Amennyiben M. E. védősisakot viselt volna és ez a koponyalapi törést megakadályozta volna, perceken belül akkor is meghalt volna a főverőér fent leírt szakadása miatt. A kidőlt betongyámos fa villanyoszlop az alperes tulajdonában és kezelésében állott, megközelítőleg 30 éve helyezték el. A betongyámban lévő feszített acélköteg 8 szál pászmából álló huzal sodronykötetéből 3 szál volt folyamatos, a többi csak illesztett volt a betonformába. A beton repedt volt, így a korrózió az idők során a folytonos betonszálakat elvékonyította, azok elszakadtak. Így már csak a másik két U profil épségben lévő alsó kötegei tartottak, M. E. súlyát a gyámszerkezet már nem bírta el, a vezetékek elvágása az időleges stabilitást megbontotta, az oszlop eldőlt. Az alperes a baleset előtt 2003. március 12-én tartott bejárást az érintett 0,4 kV-os hálózaton, ezen oszlopra hiányosságot nem állapítottak meg. A K.-i Rendőrkapitányság államigazgatási eljárás keretében vizsgálta a haláleset körülményeit. 2003. július 7. napján kelt határozatával az eljárást befejezte, bűncselekmény gyanúja nem merült fel, személyi felelősséget nem tudott megállapítani a határozat indokolása szerint.

Ez szabálytalan!

2012. szeptember 1. | netadmin |  17 248
1

A Villanyszerelők Lapja július-augusztusi lapszámában cikket közöltünk „Ismét a villanybojlerekről” címmel. A publikációval kapcsolatban az egyik hazai áramszolgáltató szakembere válaszreakciót juttatott el a szerkesztőségünkbe, amelyet az alábbiakban változtatás nélkül közreadunk: ■ Tisztelt Szerkesztőség! Engedjék meg, hogy korábbi számukban megjelent, „Ismét a villanybojlerekről” című cikkükre reagáljak, mint az országunkban jelenlévő egyik áramszolgáltató energia ellenőrzési osztályának alkalmazottja, szakembere. Az Önök által közreadott cikkben szerepel egy leírás, továbbá egy áramköri rajz, amely megoldást javasol az általános, egy zónaidős árszabású (köznyelven nappali), illetve az időszakos árszabású (éjszakai) áramok közötti átkapcsolásra. Sajnos a leírás nem tartalmazza, hogy ez a megoldás csak elvi megoldás lehet, hiszen a módszer szabványellenes, és törvénybe, valamint, az elosztói engedélyes üzletszabályzatába ütközik. A fogyasztói mért hálózatot az MSZ 447 szabvány szerint kell létesíteni. A szabvány ezzel kapcsolatban a következő előírást adja: „7.2.1. Ha a fogyasztásmérő berendezés több, különböző árszabású fogyasztásmérőt tartalmaz (mert a fogyasztókészülékek elszámolási árszabása nem azonos), akkor ezen fogyasztókészülékek hálózatát egymástól elkülönítetten kell létesíteni.”

WEB-es LED-ek I.

WEB-es LED-ek I.

2012. szeptember 1. | Nádas József villamosmérnök, világítási- és gazdasági szakmérnök |  8255

Ki ne hallotta volna, hogy mennyi energiát lehet megtakarítani a LED-ekkel? Napjaink slágercikke a LED, egy újszerű fényforrás, mely az interneten könnyen beszerezhető: webshopok százai kínálják, a rengeteg típus és változat közt nehéz eligazodni. Hogyan válasszunk? A hétköznapok végfelhasználóinak, a speciális világítástechnikai szakismeretekkel nem rendelkező karbantartóknak, beszerzőknek, villamosipari szakembereknek igyekszünk segíteni az alábbiakban.

Rádiófrekvenciás vezérlés VI.

2012. szeptember 1. | netadmin |  4117

Az eddigiekben tárgyalt rádiófrekvenciás relés vevő aktorok funkcióit és programozási lehetőségeit időzítés nélkül vizsgáltuk, pedig egyes vevőegységek alkalmasak a be- és kikapcsolások késleltetett végrehajtására is. A vevőkbe integrált időzítő funkciók még kényelmesebbé (és olcsóbbá) teszik alkalmazásukat, hiszen nem kell külön időrelét beépíteni (és vásárolni). A késleltetési idő értékének beállítása viszonylag egyszerű, ha az RF rendszer olyan, hogy PC-n futó programmal vagy az eszköz saját kijelzője által megjelenítve nyomógombokkal elvégezhető. Az RF eszközök felhasználóinak jogos igénye a gyors beépítés és programozás, ezért a fejlesztések többsége is ezt célozza meg, amikor ennek az igénynek megfelelő, egyszerűen, gyorsan és PC nélkül programozható eszközöket, rendszereket hoznak létre. A saját kijelzővel rendelkező menürendszeres eszközök egyes funkciókhoz (pl. központosított fűtésvezérlés) elkerülhetetlenek, de mindenképpen drágítják az adó-vevő szintű alapfelhasználást. Az előző cikkben láthattuk, hogy könnyen és gyorsan, néhány másodperc alatt elvégezhető a kapcsolási funkciók programozása, az adók és vevők összehangolása. Az időzítések beállítását viszont nehezíti, hogy nincs lehetőség az értékek direkt módon történő bevitelére, hiszen nincs kijelző vagy PC-s kapcsolat. Sok esetben egyetlen gomb található az eszközön, amivel tesztelni és programozni lehet, tehát az időzítéshez is ez használható. Az időzítés értékének beállítását ebben az esetben maga az idő múlása végzi el oly módon, hogy a programozó gombbal csak indítjuk az üzemmódot, a szükséges időzítés leteltét viszont türelmesen ki kell várnunk a valós időben. Meg kell említeni, hogy természetesen a különböző RF rendszerek eszközei közül nem mindegyikben van időzítési lehetőség integráltan, elsősorban csak a többfunkciós aktorok képesek erre.

Ezt láttam - 2012. 09.

2012. szeptember 1. | netadmin |  5056

oszthatunk olvasóinkkal néhány elrettentő kivitelezést. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy az összeállításunk célja kettős: amellett, hogy szeretnénk egy-egy mosolyt csalni a szaklapunk olvasóinak arcára, nyomatékkal kell, hogy figyelmeztessünk mindenkit az önjelölt és képzetlen „villanyszerelők” lelkiismeretlen és életveszélyes ténykedésére.

Napelemes rendszerek valós körülmények között II.

Árnyékhatás

2012. szeptember 1. | Demjén Zoltán fizikus, tudományos szaktanácsadó |  9157

Cikksorozatunk folytatásában a háztetőkön előforduló árnyékjelenségekkel és ezek hatásaival ismerkedünk meg, amelyekkel jó, ha tisztában vagyunk, mert ezekkel már a tervezés fázisában számolnunk kell. Napelemek telepítése során elsősorban a rendelkezésre álló felület geometriája a fontos a számunkra. Viszont figyelembe kell venni a tetőfelületeken gyakran előforduló konstrukciós kiemelkedéseket és az utólagosan szerelt, a tető síkjából kiemelkedő szerelvényeket, amelyek akár csak részlegesen is, de beárnyékolhatják a napelemeket. Emellett az árnyékhatás vizsgálatakor figyelembe kell vennünk a jelenlegi és a jövőben várható kiemelkedő környezeti tárgyakat, épületeket, növényzetet és domborzati viszonyokat is. Miért fontos erre odafigyelnünk? A napelemek esetében elsősorban hozamcsökkenést okoznak az árnyékjelenségek (főleg a kristályosoknál), másodsorban a napelem-modulok korai elöregedéséhez és a modulokban lévő cellák végleges meghibásodásához is vezethetnek. A napelemeket érő árnyékhatások szabad szemmel is megfigyelhetők, de a napelemekre gyakorolt hatásuk vizsgálatához infravörös termográfiát kell alkalmaznunk. A lejátszódó folyamatok ismertetéséhez és megértéséhez elengedhetetlen, hogy a napelemek felépítésével tisztában legyünk. Legegyszerűbb, ha a kristályos (mono- vagy polikristályos) cellaszerkezetű modulokat vesszük példának, ahol minden cellának megvan a maga sajátságos fizikai tulajdonsága és anyagszerkezete (a gyártás során, habár szériagyártásról van szó, gyakorlatilag két tökéletesen egyforma paraméterekkel rendelkező cella soha nem készül). A cellák közel azonosak az elektromos paramétereiket tekintve, azaz jól mérhetők a cellák által szolgáltatott feszültségek és áramerősségek a megvilágításuk során, a mért értékek alapján a cellákat osztályozzák. Megjegyzem, hogy gyártói laboratóriumi körülmények között, alacsony hőmérsékleten mérnek (természetesen jelentősen magasabb hőmérsékleteken a cellák által szolgáltatott értékek eltérők lesznek, utalok itt a valós működési körülményekre, amelyek közé a modulok majd kerülnek). Az így osztályozott és kiválogatott, közel azonos paraméterekkel rendelkező cellákból készítik el a napelemmodulokat (elvben). Gyakorlatilag a modulok gyártása során előfordul, hogy jelentősen eltérő paraméterekkel rendelkező cellákat építenek be a modulokba, amit ránézésre kizárt észrevenni.

~230 W-os, polikristályos napelem-modulok áttekintő táblázata

2012. szeptember 1. | netadmin |  8170

Gyártó/forgalmazó megnevezése Agulhas-Solar Kft. Aleo Solar GmbH/Robert Bosch Kft. Termotechnika üzletág (Buderus márka) Canadian Solar/Manitu Solar Kft. Típus pontos megnevezése Asolar AS-60PR-230 Aleo S18 230 Wp Canadian Solar CS6P-230W Származási hely Magyarország Németország Kína Milyen termékminősítésekkel rendelkezik az adott típus? IEC 61215, IEC 61730, TÜV Rheinland Made in EU Factory Inspection certificate, ISO 9001, ISO 14001, OHSAS 18001, PID Test folyamatban DIN EN 61215 (VDE 0126-31), IEC 61215:2005, DIN EN 60664-1 (VDE 0110-1), DIN EN 61730-11-2 (VDE 10126-30/-1/-2), CE, DVE, Öko-Test: "very good" Tanúsítvány: TÜV, CE Csúcsteljesítmény (Wp) 230 230 230 Munkaponti feszültség (V) 29,57 29,1 29,6 Munkaponti áramerősség (A) 7,91 7,9 7,78 Üresjárási feszültség (V) 36,83 30,6 36,8 Rövidzárási áram (A) 8,4 8,44 8,34 Max. rendszerfeszültség (V) 1000 1000 1000 Modul hatásfok (%) 14,29 14 14,3 Üzemi hőmérséklet (°C) 47 +/-2 48 -40…+85 Tolerancia (W) -0…+5 -0...+4,99 -0…+5 Frontfelület jellege matt szolárüveg szolárüveg (TSG) 3.2 mm vastagságú edzett üveg Felület (m2) 1,61 1,64 1,6 Méret (hosszúság x szélesség x magasság) mm 1640x992x45 1660x990x50 1638x982x40 Súly (kg) 18 21 21 IP-besorolás n.a. IP65 IP65 Garancia (év) 10 év általános-, 25 év teljesítménygarancia (80%) 10 év termék-, 25 év teljesítménygarancia 10 év termék-, 25 év teljesítménygarancia Javasolt inverter típusa Bármely forgalamzott Siel, EHE, Fronius, SMA Fronius, SMA Kiegészítők n.a. Tetőfelszerelő egységek, csatlakozók, szolár kábelek. 4 mm2, 1100 mm hosszú solárkábel, MC4 csatlakozóval. Nettó listaár (Ft) 48 500 131 800 59 638 Megjegyzés _ Speciális visszatükröződés gátló üveggel ellátva. Cellák száma: 60 db, egyenként kb. 6"-os méretben. Keret: ötvözött alumínium, polimér fóliával. MC3 csatlakozó rendszer. A termék kanadai minőségbiztosással rendelkezik.

Légi akadályvilágítás II.

2012. szeptember 1. | Jankó István |  8131
1 1 (1)

Az előző lapszámban megjelent cikkem folytatását az akadályvilágító lámpatestek fejlődésének rövid ismertetésével kezdem. Akár a világítástechnika egyéb területein, úgy az akadályvilágítás korábbi időszakaiban is a lámpatestek izzószálas világítótesttel működtek, azok minden előnyével és hátrányával. Az előnyük az olcsó előállítási költség, amely igaz mind az izzóra, mind a lámpatestre. A hátrányuk pedig a kis fényhasznosítás, a viszonylag magas energiafelhasználás, valamint a rövid élettartam, amely kb. 1000 óra, ami ezen a területen igen előnytelen, mivel a világító berendezések felhasználási helye nehezen megközelíthető, és az izzócseréhez speciális alpin vizsgával rendelkező villanyszerelő szakemberek szükségesek. Értelemszerűen, a sűrű világítótestcsere jelentősen megnöveli a karbantartási költségeket, vagy ami még szomorúbb, a világító eszközök elhanyagolása miatt az akadályvilágítás hiányos vagy nem is működik. A speciálisan erre a területre kifejlesztett izzószálas világítótestek üzemideje jelentősen jobb, kb. 8000 óra, de a fenti hátrányok ezeknél a modelleknél is megtalálhatók. Az izzószálas akadályvilágító lámpatestek a világ számos helyén a mai napig használatosak, ám itt kell megjegyeznünk, hogy az Európai Unióban az izzószálas lámpákat fokozatosan vonják ki a forgalomból, így használatuk a jövőben nem lehetséges. A légi akadályvilágítási feladatok megoldására használatosak még kompakt fénycsöves, neoncsöves, xenon stb. világítótesttel rendelkező lámpák is. Előnyük a kedvezőbb fényhasznosítás, a hosszabb élettartam, hátrányuk a viszonylag bonyolultabb és drágább lámpa- és világítótest (pl. neon lámpatest, 1000 V-os működtető feszültség előállítása a lámpatestben), a szintén korlátozott élettartam és a magasabb beszer-zési ár. A nagy fényáramú LED-ek megjelenésével az akadályvilágítás területén az elsők között kezdték alkalmazni a technológiát. Először csak a kis intenzitású lámpatestekben, majd közepes és nagy intenzitású akadályvilágító lámpákat is készítettek LED-ek felhasználásával. Jelenleg úgy tűnik, hogy egy ideális megoldást sikerült találni az ezen a területen szükséges igények kielégítésére.  

Megtaláltuk a legrégebbi olvasóinkat!

2012. szeptember 1. | netadmin |  3473

A Villanyszerelők Lapja idén ősszel ünnepli a 10. évét. Ezen alkalomból „Keressük a legrégebbi olvasóinkat” címmel indítottunk játékot, amellyel a leghűségesebb olvasóinkat kívántuk megszólítani és aktivitásra buzdítani. A felhívás értelmében az egy évtizede előfizető és a szaklapunk indulása óta velünk tartó kollégákat arra kértük, hogy a készítsenek és küldjenek be egy fotót, amelyen a számukra elérhető legkorábbi lapszámunkkal örökítik meg magukat. Természetesen, a szerkesztőség számára pontosan ismert azon előfizetők száma, akik a Villanyszerelők Lapja 2002-es indulása óta hűségükkel jutalmazzák munkánkat. Ez a szám nem titok, sőt büszkeséggel tölt el minket, hogy 525 olyan olvasója van a lapunknak, aki 10 éve változatlan néven, évről-évre megújítja előfizetését. Emellett közel 1500 azoknak a száma, akik olykor változó cégneveken, de szintén egy évtizede megtisztelnek bennünket előfizetésükkel, és havonta olvassák szaklapunkat. Legnagyobb meglepetésünkre 59 előfizetőnk jelezte részvételi szándékát a játékra azzal, hogy felhívásunknak eleget téve valamelyik Villanyszerelők Lapja borítójával megörökítette magát, és a fényképet elküldte szerkesztőségünknek. A magas szám minket is meglepett, hiszen a felgyorsult, információözönnel terhelt világunkban nagyon nehéz az embereket meg- szólítani, aktivitásra ösztönözni, még akkor is, ha az egy nyereményjáték. Gondoljunk csak bele, hány csokoládé papírját küldjük vissza, vagy hány sörösdoboz nyitófülét küldjük be különböző nyereményjátékokra? Nem sokat, vagy egyet sem! A felhívásunkra jelentkező kollégák viszont ennél sokkal többet tettek: előkeresték a számukra elérhető legrégebbi, 8-10 éves lapszámunkat, elkészítették vagy elkészíttették magukról a fényképet, letöltötték és elküldték számunkra, sőt még néhány biztató sort is írtak nekünk. Korábban is hangsúlyoztuk, és minden alkalmat megragadunk arra, hogy nyomatékosítsuk: a Villanyszerelők Lapja az olvasókért van. Hiszen az ő előfizető díjuk képezi a szaklap stabilitásának alapját. Az a több mint 2000 olvasó, aki tíz éve mellettünk áll, a legegyértelműbb visszajelzése és megerősítése annak, hogy helyes az út, amin járunk. Azonban ne felejtsük el azt a több ezer épületvillamossági területen ténykedő szakembert sem, akik az eltelt tíz évben csatlakoztak az előfizetői táborunkhoz vagy egyéb csatornákon hónapról-hónapra kézbe veszik a kiadványunkat. A mai napon a Villanyszerelők Lapjának 3198 előfizetője van, ami a szaklapok között példa nélküli!

A napkövető berendezések mellett

A napkövető berendezések mellett

2012. szeptember 1. | Szálkai Antal műszaki tanár |  12 257
1

Kezdésnek leszögezhetjük: bármely szolár modullal követjük a nap járását, több, esetenként lényegesen több energiát nyerünk, mintha lerögzítenénk csak déli irányban. Azonban megéri-e a napkövetés? Mindenekelőtt vizsgáljuk meg, hogy megéri-e napkövető rendszereket energiatermelési céllal telepíteni, helyesebben: miért éri meg?

Navigálás a változó előírások tengerében IV.

2012. szeptember 1. | Rátai Attila villamosmérnök, műszaki felügyelő |  12 107
2 4 (1)

Ködös terület: SELV/PELV, de oszlik a homály... Mi is az a védelmi mód törpefeszültséggel? Olyan érintésvédelmi mód, amely a SELV (Safety Extra Low Voltage – biztonsági törpefeszültség) vagy a PELV (Protection Extra Low Voltage – védelmi törpefeszültség) törpefeszültségű rendszerek egyikéből áll. A lényeg leegyszerűsítve, hogy a villamos szerkezetre olyan alacsony feszültséget engedünk, amely nem (annyira) veszélyes a felhasználóra. Ez alapesetben 120 V egyen- és 50 V váltakozó feszültség. (A szabvány által előírt követelmények ezeket a feszültségszinteket csökkenthetik.) Míg a SELV készülékek testeit tilos, addig a PELV készülékek testeit megengedett összekötni a földdel vagy a védővezetővel. Ebből több dolog következik. A SELV áramköröket, csatlakozókat, készülékeket nem kell (sőt tilos) védővezetővel ellátni. Mitől is lesz a SELV/PELV megbízható érintésvédelmi mód? Három dolog követeltetik meg: a. SELV vagy PELV rendszerekben a feszültség korlátozása az I-es feszültségsáv felső határértékére, azaz 50 V váltakozó feszültségre és 120 V egyenfeszültségre. b. A SELV vagy PELV rendszer védőelválasztása a SELV vagy PELV áramkörön kívüli minden más áramkörtől, illetve alapszigetelés a SELV vagy PELV rendszer és más SELV vagy PELV rendszerek között. c. Csak a SELV rendszer esetében alapszigetelés a SELV rendszer és a föld között. Leegyszerűsítve: 1. Megfelelő tápforrás. 2. Megfelelő áramköri kialakítás és készülékek. 3. SELV rendszerek esetében szükséges az alapszigetelés a SELV rendszer és a föld között. ■ Alapvédelem és hibavédelem A szabvány szerint az alapvédelem és hibavédelem három pont együttes teljesülése esetén tekinthető biztosítottnak. • I. a névleges feszültség nem lehet nagyobb az I-es feszültségsáv felső határértékénél; • II. a táplálás az MSZ HD 60364-4-41 414.3. szakaszában felsorolt tápforrások valamelyikéből történik; • III. az MSZ HD 60364-4-41 414.4. szakasz előírásai maradéktalanul teljesülnek. Ezek érintik az áramkörök, illetve rendszerek a. vezetékrendszereit, b. csatlakozódugóit és csatlakozóaljzatait, c. a SELV áramkörök földfüggetlen- ségének garantálását és d. közvetlen érintés elleni védelmét (alapvédelmét). ■ I. Feszültségszintek I-es feszültségsáv Alapesetben az I-es feszültségsáv 120 V egyen- és 50 V váltakozó feszültség. [1] Egy SELV/PELV áramkör névleges feszültsége ezeknél nem lehet nagyobb. ■ II. A tápforrás Az MSZ HD 60364-4-41:2007 részletesen tárgyalja a SELV rendszerek táplálására felhasználható tápforrások fajtáit és a velük szemben támasztott követelményeket. Ez lehet a) EN 61558-2-6 szerinti biztonsági transzformátor, b) ezzel egyenértékű biztonsági szintű tápforrás (például motorgenerátor, egyenértékű szigetelésű tekercseléssel) c) elektrokémiai tápforrás (akkumulátor) vagy más, nagyobb feszültségű áramköröktől független tápforrás (például diesel-generátor), d) a vonatkozó szabványok előírásait (hiba, véletlen érintés stb. esetén is) maradéktalanul kielégítő elektronikus eszközök. (A szabvány megjegyzi, hogy a kisfeszültségről táplált mobil tápforrásokat úgy kell szerelni vagy kiválasztani, hogy megfeleljenek a kettős vagy megerősített érintésvédelmi mód követelményeinek.) Mi az érintésvédelmi felülvizsgáló feladata a SELV/PELV tápforrással kapcsolatban? Egyrészt szemrevételezéssel meg kell győződnie épségéről. Továbbá meg kell győződnie arról, hogy ha transzformátort alkalmaztak, az megfelel-e az EN 61558-2.6 követelményeinek, illetve más tápforrás használata esetén az MSZ HD 60364-4-41-ben említett követelmények teljesüléséről. Ehhez ellenőriznie kell a szükséges jelek meglétét az adattáblán (nem elég pusztán a CE jel megléte!), esetleg a termék dokumentációját. Másrészt méréses vizsgálatnak is alá kell vetni a tápforrást. Miért? Először is a kimeneten a feszültség tartósan nem haladhatja meg a I-es feszültségsáv értékét. Másrészt szigetelési problémák miatt nem kerülhet a szekunder kimenetre a primer kör feszültsége. Ebből következik, hogy a szemrevételezésen és a tápforrás megfelelő kiválasztásának ellenőrzésén kívül az üresjárati feszültséget is meg kell mérni. Ezen kívül szükséges a biztonsági elválasztó transzformátorként felhasznált tápforrás szigetelési ellenállásának megmérése. A mérést a primer–vastest, a szekunder–vastest és a primer–szekunder között kell elvégezni. Amennyiben a transzformátor kettős szigetelésű, természetesen a mérést elég csak a primer–szekunder között elvégezni. Az eredmény akkor megfelelő, ha mindhárom esetben a szigetelési ellenállás minimum 2 MOhm. Természetesen, ha a transzformátor védővezetőt igénylő védelmi módú szerkezet, a felülvizsgálónak a védővezető bekötésének szemrevételezéssel való ellenőrzése mellett a védelem hatásosságát is ellenőriznie kell az alkalmazott kioldószervtől függően. Fontos, hogy a belső telepes szerkezet (elemlámpa, zsebrádió stb.) nem törpefeszültségű védelmi módú (III. érintésvédelmi osztályú) készülék. Azonban ha külső tápláló csatlakozója van, akkor SELV készülék, ha a csatlakozó tápvezeték is törpefeszültségű. Amennyiben a tápforrás, amely kisfeszültségű, a készülékbe van beépítve, a készülék csak I., illetve II. érintésvédelmi osztályú lehet, III. érintésvédelmi osztályú semmiképp. [2] ■ III. Az áramkör és rendszer kialakítása A SELV/PELV áramkörök és a rendszer kialakításánál a következőket kell figyelembe venni: 1. A SELV/PELV áramköröknek alapszigeteléssel kell rendelkezniük más SELV/PELV áramkörök között. 2. A SELV/PELV áramköröket a legnagyobb feszültségnek megfelelő kettős vagy megerősített szigeteléssel vagy alapszigeteléssel és védőárnyékolással megvalósított védőelkülönítéssel kell ellátni más nem SELV/PELV áramkörök aktív részeitől. 3. A SELV áramköröknek rendelkezniük kell alapszigeteléssel az aktív részek és a föld között, míg a PELV áramköröket és/vagy PELV áramkörökről táplált szerkezetek testeit földelni lehet. (Ez földcsatlakozással vagy a tápforrásban lévő földelt védővezetőt felhasználva lehet megoldani.) A lényeg nyilvánvaló: hiába a megfelelő törpefeszültségű tápforrás, ha más, nagyobb feszültségű áramkörökből bejut a nemkívánatos feszültség.  

Óraátállítás hatásai a villamosenergia-rendszerre

2012. szeptember 1. | Pauló Bence |  2302

A villamosenergia-fogyasztók alapvető elvárása, hogy bármelyik pillanatban rendelkezésükre álljon a szükséges mennyiségű, megfelelő minőségű villamos energia. A villamos energia egy különleges termék, a felhasználókhoz juttatásához egy teljesen külön infrastruktúra szükséges (távvezeték-hálózat), nem lehet szokványos módon szállítani (teherautóval, vonattal), valamint nem tudjuk mindenhol gazdaságosan és nagy mennyiségben tárolni. Ebből adódóan országos szinten minden pillanatban éppen annyi energiát kell termelni az erőművekben, amennyit a fogyasztók felhasználnak.