Átalakuló villamosenergia-rendszerek
2025. október 9. | VL online | 1304 |
Módosításon esett át a villanyszerelők egyik kedvenc szabványa a 60364-7-701, amely néhány kisebb pontosítást és néhány komolyabb változást takar. Ennek legfontosabb részleteiről is beszámolunk a Villanyszerelők Lapja októberi számában.
Az MSZ HD 60364-7-701 jelentős változásaként kiemelhető, hogy a szabvány a rögzített zuhanyajtókat és zuhanykabinajtókat zárt állapotban immáron sávhatárnak tekinti. Szintén újdonság, hogy a szabvány frissített verziója a káddal vagy zuhanyzóval ellátott, különleges intézkedéseket igénylő terület nagyságát, a rögzített vízkifolyás pontjától mért 4 méterben maximalizálja. Mindez mit jelent? A részletek megismerhetők a VL 2025/10. számában olvasható cikkünkből.
A villamosenergiaelosztó-hálózatok működése az elmúlt években gyökeresen megváltozott. A naperőműveknek köszönhetően a napközbeni, nagy intenzitású betermelés miatt a hálózati feszültség megemelkedik, míg az esti fogyasztási csúcsidőszakokban éppen ellenkezőleg, feszültségesés lép fel. Ezen jelenségek az elosztóhálózat szélsőséges üzemállapotaihoz vezetnek, amelyek hálózatfejlesztéssel előzhetőek meg. A közelmúltban került telepítésre az ország első középfeszültségű soros feszültségszabályzója, amely gyorsan, rugalmasan és költséghatékonyan oldja meg a hálózati feszültségproblémákat – különösen az olyan térségekben, ahol az alállomás és a legközelebbi nagyfeszültségű hálózat is jelentős távolságra találhatóak.
Előfordulhatnak azonban olyan körülmények, ahol a robusztus és kiterjedt villamosenergia-rendszerhez való csatlakozás nem, vagy nem kellően üzembiztosan tud megvalósulni. Ezért főleg a skandináv országokban olyan kisebb rendszerek kialakításával is kísérleteznek, melyek alapértelmezetten csatlakoznak ugyan az országos és azokon keresztül a kontinentális villamosenergia-rendszerekhez, ám ha azokról leszakadnak, akkor is képesek tovább szigetszerűen üzemelni hosszabb időn keresztül, mivel a szükséges erőművi és belső hálózati kapacitások mellett saját üzemirányító-központtal is rendelkeznek. Ezt a kialakítást hívjuk microgridnek – ezekkel is megismerkedünk az októberi VL-t olvasva.
További témáink
Idén ünnepeljük a KNX létrejöttének 35. évfordulóját, a jeles alkalomból megemlékezünk a három és fél évtizedes út jelentősebb mérföldköveiről. Áttekintő táblázatunkban az akkumulátoros kábelsaruprésekkel foglalkozunk, míg a kapcsolódó cikkünkben a krimpelőgépek közötti választást igyekszünk könnyebbé tenni, hogy a mindennapi munkához hosszú távra is megbízható partnert találjunk. Emellett átfogó anyagban foglalkozunk a 230 és 400 V feszültségszinteken működő fogyasztásmérők által megvalósított villamos mennyiségek mérésével és a kapcsolódó adatgyűjtéssel.
A VL októberi számának olvasásához tartalmas kikapcsolódást kíván a szerkesztőség!
A VL 231. számának tartalmából:
- Fülöp Miklós: Változik a fürdőszobák villanyszerelésével foglalkozó szabvány
- Török Ákos: Középfeszültségű soros feszültségszabályzó
- Baté György Zoltán: 35 éves a KNX
- Győrfi Sándor Viet, Németh Gábor: Fogyasztásmérés a gyakorlatban
- Akkumulátoros kábelsaruprések áttekintő táblázata
- Kiss Lilla: Akkumulátoros krimpelők: a korszerű villanyszerelés kulcsszereplői
- Slezsák István: Microgridek alkalmazásai
- Hárfás Zsolt: Fókuszban a V4-ek atomenergetikai fejlesztései
A Villanyszerelők Lapja egy havi megjelenésű épületvillamossági szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. A VL elsődlegesen a villanyszereléssel, épületvillamossági kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, karbantartók, társasházkezelők és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, előírásai, problémái és megoldásai iránt.
A VL előfizetési díja egy évre 9950 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 20 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
ElőfizetésLapajánlóVillanyszerelők LapjaVL
