Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Fontosabb villamosenergia-piaci események összefoglalója

2024. május 28. | VL online |  767 |

Fontosabb villamosenergia-piaci események összefoglalója

Márciusban közel 7%-os termeléscsökkenést regisztráltak az előző év márciusához képest. A nukleáris termelés 16%-kal, a lignit alapú termelés 17%-kal, a földgázalapú pedig 14%-kal csökkent, ellenben a megújuló energiaforrások termelése 48%-kal emelkedett az előző évhez képest.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal közzétette a március havi villamosenergia-piaci elemzését.

Európai kereslet és kínálat

Az öt legnagyobb piac összesített fogyasztása 3,2%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A legnagyobb visszaesést Németországban tapasztalhattuk, itt a visszaesés 8,2%-os volt. Magyarországon a régiós átlaghoz (4,2%-os) képest kisebb volt a csökkenés, annak mintegy fele. Fontos megemlíteni azonban azt is, hogy a húsvéti ünnepek hatása idén, és tavaly más hónapban érvényesült, így szerte Európában a márciusi és április hónap fogyasztási adatai erősen torzítottak.

Márciusban az európai országokban átlagosan alacsonyabbak voltak a másnapi árak, mint tavaly ilyenkor. Az ebben a hónapban tapasztalt legmagasabb ár Olaszországban volt, majd Lengyelország és a balti államok következtek. Magyarország továbbra is a középmezőny élén helyezkedik el az árak tekintetében. A legnagyobb árcsökkenést Spanyolországban regisztrálták, ahol a másnapi ár 77%-kal csökkent tavaly márciushoz képest. Általánosságban jelentős árcsökkenést lehetett tapasztalni az előző év márciusához viszonyítva, még Olaszországban is 37%-kal voltak alacsonyabbak az árak. A legalacsonyabb árak továbbra is a skandináv régió országaiban voltak megfigyelhetők (1. ábra).

1. ábra: Másnapi villamosenergia-árak Európában (€/MWh). Az oszlopokon belül világos szürke színnel az előző év ugyanezen időszakának árait jelöltük. Az oszlopok mellett lévő számok a tárgyhó átlagárait jelölik.

Az öt legnagyobb piac termelése összességében 3,7%-kal csökkent az előző év márciusához képest. Franciaország volt az egyetlen ország, ahol növekedés volt tapasztalható; itt a termelés 11,7%-kal emelkedett. A növekedés főként a nukleáris, nap- és vízierőművi termelésnek köszönhető. Németországban a termelés 15,3%-kal csökkent, ahol nemcsak a nukleáris termelés esett vissza, hanem az összes fosszilis energiaforrásból származó termelés is csökkent. Összességében az öt legnagyobb piacon a fosszilis energiaforrásokból származó termelés 27%-kal esett vissza, míg a megújuló energiaforrásokból származó termelés 11%-kal nőtt. A megújuló energiaforrások (szél, nap, víz) részaránya a termelési mixben 45%-ra emelkedett, míg az előző évben csak 36% volt.

Hazai termelés és fogyasztás

Márciusban a HMKE-termelés előzetes becslését tartalmazó adatokkal megnövelt havi bruttó rendszerterhelés 4,15%-kal volt alacsonyabb, mint az előző év márciusában, amihez nyilvánvalóan hozzájárult a tavalyinál enyhébb időjárás, illetve az idén márciusra eső hárommal kevesebb munkanap (22/19 munkanap). A maximális órás rendszerterhelés viszont 1,45%-kal nőtt. Csak a munkanapokat vizsgálva, már kiesik a munkanapok számának hatása. Így nettó rendszerterhelés esetén órás átlagban 0,51%-os csökkenés tapasztalható az előző év márciusához képest. A becslések szerint a HMKE-termelés növekedése önmagában 1,64%-os csökkenést okozott, míg a hőmérséklethatás 0,29%-kal csökkentette a nettó rendszerterhelést.

Összességében ezektől a hatásoktól megtisztítva a nettó átlagos órás rendszerterhelés 1,47%-kal magasabb volt, mint tavaly márciusban, így a hőmérséklettől és HMKE hatástól szűrt munkanapi rendszerterhelés továbbra is növekszik (2. ábra).

2. ábra: Magyarország bruttó rendszerterhelése

Idén márciusban közel 7%-os termeléscsökkenést regisztráltunk az előző év márciusához képest. A nukleáris termelés 16%-kal csökkent, míg a fosszilis energiahordozók közül a lignit alapú termelés 17%-kal, a földgázalapú pedig 14%-kal csökkent. Ellenkező irányba haladva, a megújuló energiaforrások termelése 48%-kal emelkedett az előző évhez képest. Ha februárhoz viszonyítjuk, akkor 11%-os termeléscsökkenést tapasztalhattunk, ahol a földgázalapú termelés 12%-kal, a nukleáris pedig 11%-kal esett vissza. A lignitalapú termelés minimális, mindössze 0,32%-os növekedést mutatott, míg a megújuló energiaforrások 27%-kal növekedtek márciusban az előző hónaphoz képest. A naperőművi termelés napi csúcspontja 3109 MW volt, ami 33%-kal magasabb, mint az előző év márciusában (3. ábra).

3. ábra: Bruttó villamosenergia-termelés Magyarországon

Márciusban a földgázalapú termelés érezhetően csökkent a februárhoz képest. A termeléscsökkenés 12%-os volt. A csökkenés egyértelmű oka a Gönyűi és a Dunamenti egységek termeléscsökkenése. Az előbbi 77%-kal termelt kevesebbet, mint előző hónapban, utóbbi azonban még a hónap utolsó harmadában indult karbantartás miatti kieséssel együtt is több mint kétszer termelt többet, mint előző hónapban.

Másnapi árak alakulása

Márciusban a német szélerőművi termelés jelentősen visszaesett, ami hatással volt a régiós piaci viszonyokra is. Nem csak az előző év hasonló hónapjához képest (16%-os csökkenés), de az előző hónaphoz képest is (32%-os csökkenés). A havi német átlagár ebben a hónapban csak 0,4 €/mWh-val volt alacsonyabb, mint a magyar. Az előző hónapban ez a különbség 8 €/MWh volt. A megújuló termelés csökkenése is hozzájárult ahhoz, hogy Németország alapvetően nettó importra szorult, és nem voltak olyan kiugró szélerőművi csúcs termelések, amelyek érdemben el tudták volna téríteni a német árat a régió áraitól. A régióban ebben a hónapban az osztrák és a román ár volt a legalacsonyabb. Ennek oka az osztrák esetben a vízierőművi termelés megnövekedése, míg a román esetben 4-5 magas szélerőművi termelést produkáló nap volt.

Márciusban az ármozgások még tovább szűkültek a magyar DAM piacon: 2021 májusában volt ilyen szűk különbség egy hónapon belül a napi átlagárak között. A gáz árát követte a villamos energia ára is, a szokásos hétvégi ciklikussággal és megújuló termelés hatással. A trendtől a hónap végén tért csak el lefelé a másnapi ár. Ennek oka a hosszú húsvéti munkaszünet volt, továbbá ekkor magas volt a román szélerőművi, és magas a magyar naperőművi termelés is. Emiatt a magyar piacon márc. 31-én 10 és 16 óra között negatív ár alakult ki úgy, hogy közben Németországban pozitív volt az ár. Aznap előfordult, hogy a magyar órás ár 57 €/MWh-val alacsonyabb volt, mint a német. Az ok: a német szélerőművi termelés alacsony mennyisége miatt a német rendszer hiányos volt még így ünnepnapon is.

Külkereskedelmi forgalom

Alapvetően észak déli áramlást tapasztalhattunk márciusban. Az északi áramlás azonban nem a német megújuló termelés által generált, hanem alapvetően a szlovák termelési többlet által meghatározott. Ezt egészíti ki a viszonylag magas vízierőművi termelés talaján az osztrák export. A nagyobb magyar-román irányú áramlás a bolgár, görög hiányhoz köthető. A naperőművi termelés növekedésével ismét megjelentek olyan időszakok (10-13 óra között), mikor ennek következtében nettó exportőré vált Magyarország. Ennek, valamint a fogyasztás csökkenésének a következtében csökkent a nettó import: a bruttó hitelesített rendszerterheléshez viszonyítva az aránya márciusban 30% volt.

A teljes elemzés ide kattintva érhető el.

 

A Villanyszerelők Lapja egy havi megjelenésű épületvillamossági szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. A VL elsődlegesen a villanyszereléssel, épületvillamossági kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, karbantartók, társasházkezelők és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, előírásai, problémái és megoldásai iránt.

A VL előfizetési díja egy évre 9950 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 20 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.

Érdekel az előfizetés →

Beleolvasok →

 

ÁramellátásáramfogyasztásÁramtermelés

Kapcsolódó