A tavalyi „aktivitás-kezdés mutató” nem érte el a 2500 milliárd forintot, ez azt jelenti, hogy a szektorban 2021-hez és 2022-höz képest 19 és 34 százalékkal csökkent az építési fázisba lépő projektek összértéke, a 2023-as érték nagyjából a 2019-es év szintjével egyezett meg. Ha azonban változatlan árakon nézzük a csökkenés mértékét, az még jelentősebb, 2021-2022-höz képest 43-44 százalékos!
Változatlan árakon nézve utoljára 2015-ben volt a 2023-nál alacsonyabb az Aktivitás-Kezdés értéke, de még a 2013-2014-es is meghaladta a tavalyit – derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből.
Visszaestek a magasépítések
A tavalyi negyedik negyedév a magasépítések esetében is visszaesést hozott, 2016 óta nem produkált még folyóárakon sem ilyen alacsony negyedéves Aktivitás-Kezdést a szektor, mint az október-decemberi időszakban. Így pedig az első 9 hónap alacsonyabb számain sem sikerült javítani, az egész évet nézve kevesebb, mint 1750 milliárd forint értékben kezdődtek meg magasépítési kivitelezések, ami 2021-hez képest 19, míg 2022-höz képest 23 százalékos csökkenést jelentett. Változatlan árakon nézve azonban a 2023-as év Aktivitás-Kezdés mutatója 44, illetve 34 százalékkal maradt el az előző két évitől, utoljára 2015-ben volt alacsonyabb a tavalyinál.
A magasépítéseken belül a társasházi lakásépítések és a nem-lakáscélú magasépítések esetében is csökkent az Aktivitás-Kezdés. A negyedik negyedévben utóbbiak esetében nagyon drasztikus volt az elmaradás az előző éveket jellemző negyedéves számoktól. A kivitelezési fázisba lépő nem-lakáscélú magasépítések értéke folyóárakon utoljára 2016-ban volt ennél alacsonyabb egy negyedév alatt. Az egész évet nézve a nem-lakáscélú magasépítések Aktivitás-Kezdés mutatója 17, illetve 22,5 százalékkal csökkent a 2021-es és 2022-es szinthez képest. Az árak változását kiszűrve pedig még nagyobb az elmaradás, a változatlan áras Aktivitás-Kezdés szintje 2023-ban 42 és 33 százalék volt alacsonyabb az előző két évhez képest, 2015-ben produkált csak kisebb számokat a szektor.
2023 utolsó negyedévében az elindult legnagyobb magasépítési projektek közé tartozott több logisztikai és raktár beruházás, mint a HelloParks Páty PT3 logisztikai csarnoka, a Elektromotor-alkatrész gyártó üzemének I-II üteme Miskolcon, a ZF Chassis Modules Hungary gépjármű összeszerelő üzeme Kecskeméten, illetve szintén a ZF Chassis Modules Hungary futóműgyártó üzeme és raktára Debrecenben. De szintén elindult a Hódmezővásárhelyi Honvéd Középiskola és Kollégium beruházása, és a Debreceni Egyetem Természettudományi Karához tartozó Kémiai épület felújítása, illetve az Állatorvostudományi Egyetem B1, B2 és C épülete esetében a felújítás I. üteme.
Aktivitás-kezdés, a megkezdett kivitelezési munkák összértéke (milliárd Ft, folyó áron)
Részpiacok összehasonlítható skálán
Alacsony szinten stagnált a mélyépítés
További csökkenés ugyan nem következett be a mélyépítések esetében, azonban a negyedik negyedévben is nagyon alacsony volt az Aktivitás-Kezdés a szektorban, körülbelül ugyanolyan értékben indultak el kivitelezések, mint a harmadik negyedévben. Így a mélyépítések esetében az Aktivitás-Kezdés 2023-ban a kiugrónak számító 2022-höz képest jelentősen csökkent, de nem érte el az elindított munkák értéke a 2021-t sem, illetve a 2020-nál is némileg alacsonyabbnak bizonyult. 2021-gyel összevetve 17, míg 2022-höz képest 50 százalékos csökkenés következett be a szektorban, a változatlan áras csökkenés pedig még nagyobb volt, 2022-höz képest már közelítette a 60 százalékot, 2021-hez képest pedig több, mint 40 százalékot tett ki. A 2013-2023-as időszakot nézve változatlan árakon csak a 2015-ös Aktivitás-Kezdés volt alacsonyabb a 2023-ban mértnél.
A mélyépítéseken belül út- és vasútépítésből alig indult az utolsó negyedévben, a nem út- és vasútépítések közé tartozó mélyépítésekből ugyanakkor jóval több lépett kivitelezési szakaszba. 2023-ban útépítésből ugyan magasabb értékben indultak beruházások, mint 2020-2022-ben, de a vasútépítések óriásit zuhantak tavaly, az Aktivitás-Kezdés esetükben folyóáron csak 2015-ben volt alacsonyabb, mint 2023-ban. Így összességében az év során az út- és vasútépítések Aktivitás-Kezdés mutatója körülbelül 19 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2021-ben, míg a kiemelkedőnek számító 2022-höz képest közel 60 százalékkal.
A legnagyobb mélyépítési beruházások közé 2023 utolsó negyedévében elsősorban vízközmű és szennyvíz-rendszer projektek tartoztak, például Tolna és Bács- Kiskun megyében, az Adonyi, Ercsi kistérségben, a Tamási központú agglomerációban és Várpalotán, valamint Csemőt, Cibakházát, Nagykőröst, Tiszafüredet, Jászszentandrást, Tápiószőlőst, illetve Kengyelt érintően.
Továbbra is a legtöbb beruházás Kelet-Magyarországon indult
Az elmúlt 4 negyedévet nézve a beruházások közül a legnagyobb arányban Kelet-Magyarországon indultak el építőipari kivitelezések, az Aktivitás-Kezdésből a terület részesedése 42 százalékos volt. Budapesthez az építési fázisba lépő projektek értékének 26 százaléka tartozott. Az egyes régiók közül Budapest után a második legmagasabb részesedéssel, 25 százalékkal az Észak-Alföld rendelkezett, a harmadik-negyedik helyen Pest megye mellett a Közép-Dunántúl régió állt 10 százalékos részesedéssel. Nyugat-Magyarországon az elmúlt 4 negyedévben a kivitelezések 21,5 százaléka indult el, Közép-Magyarországon pedig 36 százaléka.
Csökkent a társasház építési kedv
A második és harmadik negyedév biztatóbb számai után ismét csökkenés következett be a társasházi lakásépítések Aktivitás-Kezdés mutatójában. Az év egésze során végül nem érte el a 300 milliárd forintot a megkezdett társasházi kivitelezések értéke, ami 2022-höz képest 28, 2021-hez képest pedig 30 százalékos visszaesést jelentett, a 2017-2022 közötti időszakot nézve pedig egyedül a 2020-as Aktivitás-Kezdést előzte meg. Változatlan árakon nézve ugyanakkor még koronavírus járvány és áfa-emelés sújtotta 2020-as évnél is gyengébbnek bizonyult a tavalyi, 2015-ben volt csak alacsonyabb a megkezdett társasházi építkezések értéke. 2022-höz képest a csökkenés változatlan árakon 38, 2021-hez képest pedig több, mint 50 százalékos volt, áll az EBI Építésaktivitási Jelentésben.
Jelentős változások a lakásvásárláshoz elérhető állami támogatásokban
2024. január 1-től csak a további gyermeket tervezők kaphatnak állami forrásokat (CSOK+) az otthonvásárláshoz a városokban, a további gyermeket nem vállalók számára csak a kedvezményezett településeken a falusi CSOK jelenthet segítséget. Továbbra is elérhető maradt a babaváró hitel a gyermeket vállalók számára, bár szigorúbb szabályok mellett. A bevezetett CSOK+ újítása, hogy közvetlen vissza nem térítendő támogatási elemet nem tartalmaz a vásárlás időpontjában, jelentős összegű kedvezményes hitel igényelhető az új rendszerben. Vissza nem térítendő támogatáshoz a 2. és 3. gyermekek megszületésekor juthat hozzá a család, amikor a fennálló tartozás egy része elengedésre kerül.
Az új rendszer nem tesz különbséget a használt és az új lakások vásárlása között, vagyis eltűnt az új otthonok korábbi előnye, főként, hogy a CSOK+ esetében már az áfa-visszaigénylés lehetőségével sem lehet élni új lakás vásárlásánál. Ugyanakkor pozitív, hogy az igényelhető összegek olyan jelentősen megemelkedtek, hogy a magasabb árú új otthonok esetében is komoly segítséget jelenthetnek. Az idei évre pozitív, hogy a piaci hitelek kamata a tavaly év elejéhez képest jelentősen csökkent, és a mérséklődés várhatóan tovább folytatódik majd, így a kereslet is javulhat az újlakás-piacon, ami javíthatja a fejlesztők kilátásait is, így a tavalyinál több projekt indítására ösztönözheti őket.
Jelentős mennyiségben fejeződtek be társasház projektek
2023-ban jelentős mennyiségben fejeződtek be társasházi lakásprojektek az Aktivitás-Befejezés mutató értéke meghaladta a 350 milliárd forintot, ami közel 28 százalékos növekedést jelentett 2022-höz képest, és 23 százalékkal haladta meg a 2021-es szintet, az idei évre pedig egyelőre szintén magas számok várhatóak.
Bár továbbra is a legnagyobb arányban Budapesten indultak el társasházi lakásépítések, a főváros részesedése némileg csökkent az Aktivitás-Kezdésből 2023-ban 2022-höz képest. Közép-Magyarországon összesen a kivitelezések körülbelül 60 százaléka kezdődött el, Kelet-Magyarországon kicsit, több, mint 15 százaléka, míg Nyugat-Magyarország részesedése valamivel 24 százalék felett alakult.
A Villanyszerelők Lapja egy havi megjelenésű épületvillamossági szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. A VL elsődlegesen a villanyszereléssel, épületvillamossági kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, karbantartók, társasházkezelők és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, előírásai, problémái és megoldásai iránt.
A VL előfizetési díja egy évre 9950 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 20 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
