2023-tól több lépcsőben megszüntetik a fénycsövek, kompakt fénycsövek és egyéb kisülőlámpák gyártását és forgalmazását az EU területén, természetesen a meglévő raktárkészletek még kiárusíthatók lesznek. Hasonló folyamatot élhettünk meg az elmúlt bő egy évtizedben az izzólámpák és halogénizzók kivonásával kapcsolatban, ugyanakkor lényegi különbségek is vannak.
Egyrészt a jogalkotók indoklásában az elsődleges ok most nem az energiahatékonyság, hanem a környezetvédelem (RoHS direktíva), ezen belül is a higany felhasználásának megszüntetése a fényforrásokban. Ez nemes cél, fontos az egészségre és a környezetre gyakorolt pozitív hatása, de nézzük a nagyságrendeket.
Korábban már történt egy szigorítás a fényforrások higanytartalmának minimalizálása érdekében, így ma egy korszerű fénycsőben vagy kompakt fénycsőben 1–3 mg higany van. Egymillió fénycsőhöz szükséges higany kevesebb mint 1,5 dl, azaz egy teáscsészében elfér. Tegyük fel, az EU éves igénye kb. 50 millió fénycső, ami 0,75 tonna higanyt igényel, ezt hasonlítsuk az EU fogászati amalgám igényéhez, amely évi 75 tonna, azaz százszor annyi higanyt használ fel. A 0,75 tonna csak a fénycsőre vonatkozik, persze más kisülőlámpákban is van higany, mely környezetvédelmi szempontból már lehetne jelentős, de ez a mennyiség a hulladékká váló kisülőlámpák feldolgozása során 100%-ban ártalmatlanítható vagy visszanyerhető, tehát csak a szabálytalanul kidobott fényforrások terhelik a környezetet. Tehát a most következő fényforráskivonás önmagában nem lesz átütő hatással a környezetre, inkább egy intézkedés a sok közül, mellyel a higany felhasználás csökkentését célzó 2013-as Minamata Egyezménynek – melyet Magyarország az első országok között ratifikált – meg kell felelni.
A korszerű lámpahulladék-feldolgozási technológiával – a fénycsövek esetében – közel 100%-os újrahasznosítási arány érhető el.
A lehetséges energiamegtakarítás, mely nem explicit indok, de kapcsolódik a környezetvédelemhez, szintén fontos, de korántsem akkora mértékű, mint az izzólámpák és halogén izzók esetén. A 10 évvel korábbi LED-ek fénytechnikai hatásfoka minimum 5-szöröse volt az akkor kivonásra kerülő izzólámpákénak, a jelenlegi korszerű LED-eké kb. 1,5–2-szerese a fénycsövekének és egyéb kisülőlámpákénak.
Szintén eltérés, hogy a korábbi kivonási menetrend egy átfogó rendeletben jelent meg (bár többször módosították, kiegészítették), a jelenlegi 12 párhuzamos rendeletet jelent, melyek részben azonos fényforrásokra vonatkoznak, átfednek, ezért első olvasatra kissé nehéz kiigazodni bennük. A kivonás most kevesebb, mindössze négy ütemben fog megvalósulni, ebből kettő 2023-ban lesz, majd ezt követi 2025-ben és 2027-ben még 1-1 ütem. A kisülőlámpák jelentős részére a 2023-as dátumok vonatkoznak, ekkor a fénycsövek és kompakt fénycsövek, valamint 105 W-nál nagyobb nagynyomású nátriumlámpák túlnyomó részét kell kivonni. A két későbbi dátum a tömeges felhasználást kevésbé érinti.
Hazánkban Mezőkovácsházán működik az az üzem, ahol a szeletíven összegyűjtött fénycsőhulladékot újrahasznosítják.
Az érem másik oldala, hogy a gyártók hosszú évek óta már csak LED-fényforráshoz készítenek új világítótest konstrukciókat, a kisülőlámpákhoz készült lámpatestek lassan az elfekvő raktárkészletekről is teljesen kifogynak. A korszerűsítéseknek köszönhetően a még működő kisülőlámpás lámpatestekből is egyre többet cserélnek LED-esre, ezért a fényforrás-utánpótlásra is egyre kisebb az igény. Az Európai Unió fénycső- és kompaktfénycsőpiaca egy ideje közel 20%-kal zsugorodik évente, és a 10 évvel ezelőttinek most kb. 20%-a, ezért mondhatni, hogy „megérett” a váltásra.
Végül, de nem utolsó sorban, a felhasználóknak sokkal kisebb „sokkot” fog jelenteni ez a kivonási hullám, mint az egy évtizeddel ezelőtti. Egyrészt főként közületi felhasználókról van szó, akik szükség szerint képesek lesznek jelentős mennyiségű fényforrást felhalmozni a későbbi időkre, mint ahogy a kereskedelemi szereplők is. Másrészt, a főleg lakossági felhasználású izzólámpák és halogének 1000-2000 óra átlagos élettartamával szemben ezek a fényforrások 10 000-20 000 óra élettartamúak, így akik 1-2 csoportos cserére elegendő mennyiséget betárolnak, akár még több évtizeden át is zavartalanul üzemeltethetik a régi lámpatesteiket.
A Villanyszerelők Lapja egy havi megjelenésű épületvillamossági szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. A VL elsődlegesen a villanyszereléssel, épületvillamossági kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, karbantartók, társasházkezelők és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, előírásai, problémái és megoldásai iránt.
A VL előfizetési díja egy évre 9950 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 20 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
