Villanyszerelők Lapja

Elfogadták az új magyar energiastratégiát

| |  404 | |

Elfogadták az új magyar energiastratégiát

A kormány megtárgyalta az energia- és klímapolitika aktuális, közép és hosszú távú stratégiai kérdéseit. Elfogadták a jelenlegi Nemzeti Energiastratégiát felváltó új stratégiai dokumentumot, amely 2030-ig határozza meg Magyarország energia- és klímapolitikai prioritásait 2040-es kitekintéssel.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a döntések fényében, az elfogadott dokumentumok alapján az idei év végéig dolgozza ki a hosszú távú, átfogó, a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez szükséges nemzeti fejlődési stratégiát, amelynek alapelveit a kormányülés szintén elfogadta.

A kormány meghatározó jelentőségű döntéseket hozott energia- és klímapolitikai kérdésekben, e két területet szoros kapcsolódásuk miatt összefüggéseikben érdemes kezelni. A kibocsátás-csökkentést és alkalmazkodást szolgáló klímapolitikai intézkedések döntő részben előnyös hatásai és kisebb mértékben felkészülést igénylő kockázatai alapvetően befolyásolják az ellátásbiztonság, versenyképes árazás és fenntarthatóság energiapolitikai céljainak megvalósíthatóságát.

A kormány ennek tükrében megvitatta és elfogadta az Éghajlatváltozási Cselekvési Tervet, az éghajlatváltozás Kárpát-medencére gyakorolt hatásáról szóló jelentést, az új Nemzeti Energiastratégiát, és a Nemzeti Energia és Klímatervet. E szakpolitikai dokumentumok a globális trendek, az európai uniós elvárások és irányok, a Kárpát-medencei helyzet és a hazai energiapiaci helyzet és klímapolitikai adottságok alapján készültek el. Jelentős részük szakmai és társadalmi egyeztetése az elmúlt egy-másfél évben lezajlott.

A dokumentumok együttesen alapozzák meg Magyarország hosszú távú, átfogó, tiszta fejlődési stratégiáját, amely várhatóan 2020 végéig kerülhet a kormány elé. A komplex stratégia alapvető irányait a kormány által szintén ma megtárgyalt Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia képezi. A dokumentumok 2020. jauár 16-tól lesznek elérhetőek a kormányzati honlapon.

Magyarország számára fontos a környezet védelme és a klímaváltozás elleni küzdelem, hiszen mindannyian tiszta vizet, tisztább levegőt és élhető klímát szeretnénk. A klímaváltozással szemben cselekvéssel lehet fellépni, Magyarország így tesz, határozott klímavédelmi céljaink, intézkedéseink vannak, vállalásaink teljesítése felé eredményesen és következetesen haladunk. 1990-hez képest közel harmadával csökkentettük az ÜHG kibocsátásainkat, ez a kilencedik legjobb teljesítmény az EU-ban. Az egy főre jutó ÜHG kibocsátások mindössze az EU átlag háromnegyedét teszik ki, ami a hatodik legjobb eredmény. Magyarország mellett világszerte csak 20 további ország mondhatja el magáról, hogy 2000 óta egyszerre tudta növelni a gazdaságot (a magyar teljesítmény 29 százalék), és csökkenteni az üvegházgáz-kibocsátását (24 százalékkal).

A kormány az összes parlamenti párt részvételével zajló egyeztetéseket kezdeményez, kérni fogja az Országgyűlés ellenzéki vezetésű fenntarthatósági bizottságát, hogy tűzze napirendjére és vitassa meg a dokumentumokat. A részletekről Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár nemzetközi sajtótájékoztatón számolt be.

Palkovics emlékeztetett arra, hogy Magyarország az Európai Tanács decemberi ülésén támogatta a klímasemlegesség elérését 2050-re. A magyar kormány feltételei között ugyanakkor szerepel, hogy a legnagyobb szennyezők fizessék a költségek nagy részét, a családok energia- és élelmiszerköltségei ne emelkedjenek, ne kohéziós támogatásokat csoportosítsanak át klímavédelmi célokra, az atomenergia pedig része legyen a klímaproblémák megoldásának.

A miniszter jelezte azt is, hogy Magyarországon a klímasemlegesség 2050-es eléréséhez mintegy 50 ezer milliárd forintra van szükség, ehhez elengedhetetlen a klímaszennyező iparágak, illetve a magánszféra hozzájárulása. Kiemelte, hogy a gazdaság fejlesztése és a klímavédelem egymást erősítő célok.

Fontosnak nevezte, hogy az áramtermelés legnagyobb része atomenergiából és megújuló energiából, elsősorban naperőművekből származzon. Mint mondta, ezek nem egymást kizáró, hanem egymást támogató megoldások. Együttes használatukkal 2030-ra a magyarországi áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid mentes lehet. A tervezett intézkedésekkel, fejlesztésekkel 2040-re a jelenlegi, átlagosan több mint 30 százalékról 20 százalék alá csökkenhet a magyar villamosenergia-import aránya – hangsúlyozta.

Kaderják Péter az elfogadott dokumentumokat ismertetve kiemelte, hogy az új Nemzeti Energiastratégia középpontjában a tiszta, okos és megfizethető energetikai szolgáltatás áll. A négy legfontosabb pontként a fogyasztók központi szerepét, az energiaellátás biztonságának megerősítését, az energiaszektor klímabarát átalakítását, valamint a gazdaságfejlesztési jelentőségű innovációs lehetőségek ösztönzését említette, e tervek összhangban állnak a fogyasztók véleményével.

Az államtitkár elmondta, hogy a klímavédelem, az ellátásbiztonság és a versenyképesség együtt kap jelentős szerepet a tervekben. Kiemelten fontosnak nevezte a költséghatékonyságot, illetve az olyan klímapolitikai intézkedéseket, amelyek járulékos hasznot is hoznak, csökkentik az importfüggőséget, segítenek fenntartani a rezsicsökkentés eredményeit, illetve az innovatív megoldások révén a gazdaság fejlesztéséhez is hozzájárulnak.

Magyarország vállalja, hogy az 1990-es értékhez képest 2030-ra legalább 40 százalékkal csökkenti a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátását. A megújuló energiaforrások jelenlegi 14 százalékos részarányát minimum 21 százalékra növeli az ország 2030-ra, és vállalja azt is, hogy a 2030-ra dinamikus növekedés mellett sem emelkedik a magyar gazdaság energiafelhasználása a 2005-ös szint fölé.

Energetika

Kapcsolódó