Hogy kerül egy 18 éves lány a létrára?

2019. szeptember 12. | Szilágyi László Fülöp Miklós |  20 754 |

Az alábbi tartalom archív, 6 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Nem ritka, amikor a szülők által művelt szakmákba, sikeres üzletekbe beleszületnek, belenevelődnek a gyerekek. A fiú gyakran választja saját magának is az apa mesterségét vagy viszi tovább a családi vállalkozást. De mi a helyzet a férfias szakmákkal és a leánygyermekekkel?

A villanyszerelés talán az egyik legjobb példa lehet arra, amikor a leány nem lép az apa nyomdokaiba, hiszen egyébként is nagyon kevés hölgy választja magának ezt a szakmát, még akkor sem, ha az apa ezt a mesterséget űzi. Cikkünkben egy fiatal hölggyel ismerkedhetünk meg, aki a nyári szünidejét és az iskolán túli idejét a létrán tölti, vésőgéppel a kezében, az édesapja mellett segédkezve, aki villanyszerelő. Torma Vikivel és Torma Gáborral beszélgettünk.

Viki 18 éves, Vecsésen jár iskolába a Petőfi Sándor Római Katolikus Gimnáziumba, érettségi előtt áll. A jövőjét tekintve határozottak az elképzelései, de kezdjük az elején. 

Mióta vonz a villamossági terület?

Egészen kiskorom óta. Amikor a fúrógép még nagyobb volt nálam, már akkor is apuval akartam menni, aki villanyszerelő. Aztán, amikor nagyobb lettem néha elvitt magával, csak nem engedett semmit csinálni. Ez már megváltozott, már néhány dolgot csinálhatok: vések, fúrok, szerelvényezek. Mozgásérzékelőket tanultam szerelni, kábelt behúzni, ilyesmi… Minden egyes részét szeretem a villanyszerelésnek, olyat még nem láttam, nem csináltam, ami nem tetszett volna.

Ezek alapján nem nehéz kitalálni, de azért megkérdezem, milyen a kapcsolatod az apukáddal?

Az apukámmal jóformán baráti a kapcsolatom, általában megbeszéljük a dolgokat, hogy mi történt a suliban, ha láttunk egy jó filmet vagy az érettségivel kapcsolatos aggodalmakat. Nem főnökösködik velem a munkában, egyenrangúként kezel, megbeszél velem mindent, meghallgatja még az én ötleteimet is. Jóformán egész nyáron apuval dolgoztam, amikor csak tudtam. Nyaralni sem nagyon voltam, talán egy hét volt, amikor nem dolgoztam, még strandon sem jártam.

Kapsz pénzt a munkádért?

Igen, be voltam jelentve segédmunkásnak 15 napra, akkor kaptam fizetést is. De nem a pénzért csinálom, hanem mert szeretem és tanulni akarok minél többet.

A környezeted mit szól hozzá, hogy a villanyszerelés az első?

Nem nagyon szoktunk erről beszélni baráti körben, van más témánk. Persze néha unják, hogy sosem érek rá, meg fáradt vagyok, de elfogadják, hogy ilyen az életem, meg aki szeret, az úgyis támogat. Mondjuk a magyartanárom nagyon furcsálta, hogy ilyen kemény szakmát választok, kíváncsi, hogy mi lesz belőlem.

Miért, mi lesz belőled?

Villamosmérnöknek szeretnék tanulni.

Tudvalévő, hogy villanyszerelő szakmában a valós tudás a gyakorlatban, a mindennapi munkavégzés során sajátítható el. Az elméleti alapokat megadhatják a tankönyvek és az iskolai képzés, de a szakma csínnyát-bínnyát csak a mestertől lehet megtanulni. Ebből a szempontból szerencsés helyzetben van Viki, hiszen a szülő részéről maximális odafigyelésre és türelemre számíthat. Hogy éli meg az apa azt, amikor a saját lánya az inas?

Nem gondoltam volna, hogy a lányommal fogok dolgozni, bár 5 évesen már keverte a gipszet, ott már kezdett gyanús lenni a dolog. Fiús lány volt, több autója volt, mint babája már kislányként is.

Vikitől is megkérdeztük, fordítva is feltesszük a kérdést: milyen a lányoddal a kapcsolatod?

Szerintem nagyon jó apa-lánya kapcsolatunk van, néha megnyílik és ömlik belőle minden, máskor zárkózottabb, gondolom olyan, mint a legtöbb lány ebben a korban. Az iskolában persze nem történik soha semmi, azt hiába kérdezem. Mikor dolgozunk, akkor még jobb a kapcsolat, nincs ellenkezés, nagyon jól betartja, amit mondok, jól lehet vele együtt dolgozni.
Jobban örülnék, ha mérnöknek tanulna, ha már a villamossági pályát választja, szerezzen minél több tudást. Nem féltem, belevaló lány, van hozzá érzéke. Több segédem is volt, persze fiúk, ám összehasonlítva azt látom, hogy jó érzéke van ehhez a munkához, akár jobb is, mint egy fiúnak.

Az elmúlt években folyamatosan hallhatjuk, olvashatjuk és személyesen tapasztalhatjuk az építőipari munkaerőhiány okozta problémákat, a területen belül a villanyszerelés kiemelten a hiányszakmák közé tartozik. A cégek évente akár ezres nagyságrendben tudnának villanyszerelő munkavállalókat alkalmazni, az iskolák viszont csak 300-400 frissen végzett szakembert adnak a piacnak.

Érezzük mi is a munkaerőhiányt, kevés ember van a szakmában, jó szakember meg pláne. Rengeteg megkeresést kapok, tudok válogatni a munkákból, de nem is nagyon tudok újat vállalni jelenleg, mert annyi folyamatban lévő projekten dolgozom. Ez szerencsére érezhető a munkabéren, ha nem is olyan sokkal, de azért tudott a munkadíjam növekedni az elmúlt években.

VillanyszerelésVillanyszerelő

---