Ha így gondoljuk, valószínűleg tévedünk. A Villanyszerelők Lapja áprilisi számában megvizsgáljuk, hogy mihez tudunk kezdeni a „nem norma szerinti” villámvédelem közel sem változatlan, ám egyre ingatagabb rendszerével.

Szintén ingoványos a robbanásbiztonság-technika területe is, hiszen még a gyakorló szakemberek egy része sem ismeri pontosan a robbanásveszélyes zónák és a robbanásbiztos berendezések jelölését, és az ezek között fennálló összefüggéseket. Sokszor a témában felszólaló előadók is inkább csak összezavarják a hallgatóságot, és az sem segíti a kiigazodást, hogy az interneten számos hibás prezentáció, oktatási és reklámanyag kering, fontos tehát a jelölések kérdéseit átvenni.

A fentieken túl az olvasóink figyelmébe ajánljuk a gázmotoros erőművekkel foglalkozó cikksorozatunk következő részét, amelyben a generátormegszakító-szekrény tervezését vesszük górcső alá. Szintén hasznos olvasmányként fog szolgálni a kollégák számára az MSZ HD 60364-7-701:2007: „Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Helyiségek fürdőkáddal vagy zuhannyal” című szabvány kapcsán írt cikkünk, mert úgy tűnik, hogy ezzel a szabvánnyal nem lehet eleget foglalkozni.

Április 15-én jelenik meg a VL 2019/4. lapszáma, ízelítő a tartalomból:

• Kruppa Attila: Gondolatok a nem norma szerinti villámvédelemről
• Deme László: Új Gellért-hegyi díszvilágítások
• Parádi Ervin: Robbanásveszélyes zónák és robbanásbiztos berendezések jelölése
• Szijártó Gábor, Gesztes Dávid: Generátormegszakító-szekrény tervezése
• LED-es kijáratmutatók és tartalékvilágítások áttekintő táblázata
• Fehér Tamás: Kijáratmutató lámpatestek
• Porempovics József: Világításszabályozás I.
• Rahne Eric: Napcellás rendszerek termográfiai állapotfelmérése ­– szolárrendszerek tipikus hibái
• Rátai Attila: Helyiségek fürdőkáddal vagy zuhannyal

Borítóképen: Ki ne érezné magát biztonságban a legnagyobb zivatar idején is ebben a V2 felfogóval rendelkező kilátóban?