Villanyszerelők Lapja

25 ezer magyar dolgozik külföldi építkezéseken

| |  1500 | |

25 ezer magyar dolgozik külföldi építkezéseken

A hivatalos számok szerint is 25 ezer szakképzett magyar építőipari munkavállaló dolgozik külföldön - derül ki az MNB félévente megjelenő lakáspiaci elemzéséből. A valóság minden bizonnyal ettől sokkal borúsabb.

Elkészült a Magyar Nemzeti Bank lakáspiaci jelentése, amely átfogó képet kíván nyújtani a hazai lakáspiac aktuális trendjeiről, bemutatja azokat a makrogazdasági folyamatokat, amelyek hatást gyakorolnak a lakáspiac keresleti vagy kínálati oldalára. Az MNB e kiadvány keretein belül ismerteti rendszeresen, féléves gyakorisággal a hazai lakáspiac releváns folyamatait.

A teljes lakáspiaci elemzés ide kattintva érhető el, a cikkünkben a jelentés összefoglalásával és a kivitelezői oldalt érintő megállapításokkal fogalakozunk.

A számok tükrében

A lakáspiac kínálati oldalát 2017-ben a folytatódó növekedés jellemezte, előretekintve azonban súrlódások akadályozzák a lakásépítések egészséges ütemét. 2017-ben mintegy 38 ezer új lakásépítési engedély került kiadásra, közel 14,4 ezer új lakás pedig átadásra, amelyek 20 és 44 százalékkal haladják meg a 2016-os értékeket. A hazai lakásállomány megújulása, vagyis a felépült lakások száma a lakásállományhoz viszonyítva azonban lassú, 0,3 százalékos éves ütemben zajlik, ami kiugróan alacsony régiós összevetésben. A fővárost tekintve 2018–19-ben tetőzhetnek az újlakás-átadások, a lakásfejlesztők idén 8,8 ezer, jövőre 10 ezer új lakás átadását tervezik, szemben a 2017. évi 2,8 ezerrel. 2020-ra azonban jelentősen visszaesik a tervezett átadások száma, aminek a fő oka, hogy az új lakások kedvezményes, 5 százalékos áfakulcsa ekkor a jelenleg hatályos szabályok szerint megszűnik.

Nehézségek

2018 márciusában több nagy lakáspiaci szereplő a piac kínálati oldalának legfontosabb súrlódásait három pontban foglalta össze:

  1. A kedvezményes áfakulccsal kapcsolatos bizonytalanság miatt 2020-tól nehezen terveznek a fejlesztők.
  2. Az építőiparból közel 40 ezer szakképzett munkás hiányzik, ami a kapacitások szűkösségét eredményezi.
  3. A kereskedelmi ingatlan és állami beruházások érdemi kapacitáselszívó hatással bírnak a lakásfejlesztések rovására.

A fenti tényezők összességében az építőipari kapacitások túlzott kihasználását okozzák, melyek következtében a lakásprojektek érdemi csúszást mutatnak időben, a Budapesten épülő lakások mintegy 63 százaléka esetén tolták ki a fejlesztők a tervezett átadás időpontját.

Munkerőhiány

A lakáspiaci fellendülés ütemét a szakképzett munkaerővel való ellátottság érdemben befolyásolja. Az építőiparra az elmúlt években egyre jellemzőbbé vált, hogy a termelést elsődlegesen akadályozó tényezőnek a munkaerő- és az alapanyaghiány tekinthető amellett, hogy az építőipari vállalkozások nemcsak hogy egyre kedvezőbb keresleti környezettel szembesülnek, de a finanszírozás is egyre kevesebb cégnek jelent problémát. A termelést gátló tényezők közül az Európai Bizottság által megkérdezett építőipari vállalatok válaszaiban a munkaerőhiány a legfontosabb (1. ábra). Így az emelkedő kereslet és javuló finanszírozási feltétel ellenére a cégek közel kétharmada kapacitáshiányt tapasztal a munkaerőben. A lakáspiac felfutásának várt ütemét e korlátozó tényező így érdemben visszafoghatja.

1. ábra: Az építőipari termelést gátló tényezők.

Az építőiparban korábban dolgozók egy jelentős hányada vállal külföldön munkát. A jelenlegi lakáspiaci ciklus beindulásakor nem jelentett korlátozó tényezőt a munkaerőhiány, az elmúlt időszakban azonban az egyik legjelentősebb termelést gátló tényezővé vált (2. ábra). A kínálat lassabb alkalmazkodásához az is hozzájárulhat, hogy a hazai háztartással rendelkező, külföldön foglalkoztatott építőipari dolgozók száma 2011 és 2013 között nőtt a legnagyobb ütemben, jelenleg pedig 25 ezer fő körül alakul.

2. ábra: Az építőiparban foglalkoztatottak száma.

A külföldön foglalkoztatottak többsége Ausztriában és Németországban vállal munkát (3. ábra). Így annak tükrében, hogy a válság előtti ciklusban közel 60 ezer fővel magasabb volt az építőiparban belföldön foglalkoztatottak száma, a munkaerő egyre inkább effektív korlátjává válik az építőipari termelés felfutásának.

3. ábra: Az építőiparban külföldön dolgozók* megoszlása a foglalkoztató ország szerint.