A súlytalan CE jel esete

2017. január 11. | Majthényi Márton |  5650 |

Az alábbi tartalom archív, 7 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A termékek biztonságának és a fogyasztók informálásának minőségétől már csak a hatóság működésének hatékonysága romlik erősebben.

Mára a karácsony a vásárlás és a fogyasztás ünnepévé is vált. Az elektronikai készülékek zöme ekkor kerül a háztatások által megvásárlásra, kicserélésre - sok esetben örömöt, de sajnos legalább annyi bosszúságot is okozva.

Egyre gyakoribb, hogy mikor végre megkapjuk a régen vágyott híradástechnikai vagy háztartási eszközünket, az ajándék kibontása után szembesülünk vele, hogy sok esetben nincs a termékhez csomagolva magyar nyelvű használati útmutató. Ez egy egyszerű vízforraló esetében nem okoz nagy gondot, de amikor szeretnénk az okostévét, esetleg a kapszulás kávéfőzőt üzembe helyezni már okozhat fejtörést. Persze mondhatnánk, hogy a mai világban már egyre többen tudnak angolul, de találkozhatunk olyan termékekkel is, melyekhez csak az alapkezeléshez kaphatunk segítséget – ami majdnem egyértelmű – és pont a bonyolultabb opciók használatához marad számunkra a jó öreg találgatós módszer. Pedig a fogyasztóvédelmi törvény egyértelműen megköveteli a megfelelő használati útmutató meglétét.

Ezt a bevezetőt azért írtam, mert egy olyan problémára szeretnék rávilágítani – lehetőleg senkit meg nem bántva -, mely sajnos napjainkban több irányból is megtalálja a közembereket, a szakembereket pedig még inkább. A legutóbbi öt híradástechnikai termék, mely a kezembe került hasonló problémával szembesített.

• Az első egy okostelefon, melynek útmutatójában szépen le van írva az akkumulátor behelyezése, a bekapcsolás és a hívások kezelése. Ennyi. Bluetooth, Wifi, GPS és még sorolhatnám az opciókat, melynek kezeléséről szó sem esik még az angol nyelvű útmutatóban sem! Műszaki emberként már nem gond számomra ezeknek az opcióknak a kezelése, de mit csinál egy kezdő felhasználó? Megkér egy rokont vagy ismerőst, hogy magyarázza el a dolgokat a gyártó helyett. Talán ennek nem így kellene működnie.
• A második eszköz egy okostévé volt, természetesen itt is hasonló problémákkal találkozik az ember. Arról nem is beszélve, hogy a „smart” megnevezés csak akkor igaz, ha az ember vagy megfelelő adatkábellel köti össze a televíziót a routerrel, vagy külön megveszi az USB Wifi sticket a vezeték nélküli csatlakozáshoz – természetesen ennek szükségességéről a vásárlás előtt semmi információt nem kap a vevő.
• A harmadik eszköz egy Bluetooth kihangosító-opcióval ellátott autórádió. Ehhez már jár egy CD, amin rajta van a magyar nyelvű használati utasítás, de a számítógép a lakásban, a magnó pedig az autóban van. Tudom ciki, de otthon nyomtatóm sincs…
• Negyedikként egy autós menetrögzítő kamera használati útmutatóján derültem, ami valószínűleg Google fordítóval lett magyar nyelvre átültetve – hogy aztán megpróbáljam igazi magyarra lefordítani. Természetesen itt is maradtak olyan funkciók, amelyekről nem tesz említést az utasítás.
• A csúcs viszont az volt, amikor kapszulás kávéfőzőt néztem a neten. Pont „Black Friday” akciók sora futott, így ki is néztem egy neves márka gépét. Az előrelátó ember megnézi a kommenteket és mit láttak szemeim? Minden hozzászóló azt kifogásolta csak a termékkel kapcsolatban, hogy nincsen hozzá használati útmutató.

Csak nekem tűnt fel ez ennyire? Hol van a Fogyasztóvédelem? Ezen a ponton telt be a pohár nálam és muszáj volt kiírnom magamból az elmúlt év tapasztalatait.

Talán az első olyan termékcsaláddal kezdeném, amely alapvető élet- és vagyonbiztonsági kérdéseket vet fel a szakemberekben. Ez a többférőhelyes elosztósávok (értsd hosszabbítók) kérdése. Ezek a termékek minden háztartásban előfordulnak és sajnos évről évre egyre silányabb a minőségük. Pedig 2009. január 1-ig minden évben kötelezően újra kellett vizsgáltatni ezeket a termékeket. Ez persze a forgalmazónak költséget, a fogyasztónak viszont biztonságot jelentett. Ennek ellenére a célzott fogyasztóvédelmi vizsgálatok folyamatos problémákat tártak fel.

Ekkor jött az átállás a kisfeszültségű direktívára, ami csak a gyártói nyilatkozatot követeli meg a megfelelőségről – no és persze az elmaradhatatlan CE jelölést a terméken és a csomagoláson. Ezek után sorra jelentek meg a boltok polcain olyan minősíthetetlen termékek, melyeket azonnali hatállyal ki kellene tiltani a piacról. Az ATM nevű, 900 Ft-os hosszabbítóról itt olvashatunk.

Ezek mellett egy másik érdekes probléma is felmerül az egyébként bevizsgált, és biztonságosnak titulált hosszabbítók között is. A vonatkozó szabvány megengedi, hogy az elosztósáv csatlakozó dugója 16 A névleges áramerősségű legyen – hiszen a fali aljzat is ilyen névleges áramerősségű -, viszont az elosztósáv névlege feszültségére megadható a 10 A. Ezzel rendeletileg rendben vagyunk, viszont valahol hiányzik 6 A áramerősség!

Ezzel az a gond, hogy ha egy nagymama besétál valamelyik boltba, leemel egy papíron rendben lévő terméket a polcról, kifizeti, hazaviszi és beledugja az olajkályháját, a vízforralót, a karácsonyi fényeket stb. hiszen jönnek az unokák. Az elosztósáv a fali aljzatból tartósan 16 A áramerősség felvételére képes, a laikus felhasználó pont eddig terhelheti a bele csatlakoztatott fogyasztókkal. Igen ám, de az elosztósáv kábele ettől a túlterheléstől olyan szépen el fog olvadni, mint egy jó olvadóbiztosító! Jó esetben a védelem működésbe lép és nem lesz komoly probléma, de azt hiszem egyértelmű az ellentmondás a témában. Ezzel a veszélyes szituációval kapcsolatban korábban több cikk is megjelent, viszont hatása a követelményekben és a piacon sajnos nem jelentkezik.

A problémát továbbgondolva az első látásra nem megfelelő termékek esete jutott eszembe. Adott a boltok polcain egy kis éjjeli lámpának nevezett eszköz. Elméletben arra szolgál, hogy egy fényforrást bele csavarva az eszközt a dugaszoló aljzatba helyezve éjjeli őrfényt varázsolhatunk otthonunkba. Igen ám, de az eszköz használata tűz- és balesetveszélyes! Mégis időről időre találkozhatunk a termékkel a boltokban.

Belefuthatunk lámpatestekbe is, melyek minőség nem igazán üti meg a biztonságos szintet. Mivel olcsó, ezért sok ember vásárolja őket, mert a hátsó udvar megvilágításához pont ilyen lámpatestet keresnek. Amíg világít - de legalább olcsó volt. Viszont itt is jelentkezhetnek életveszélyes jelenségek és akkor ki vállalja a felelősséget? Az alábbi cikkben vizsgált fényvető forgalmazója egy panamai cég, mely ellen” nincs jogköre” a Fogyasztóvédelmi Hivatalnak fellépni…

Mindezek után eszembe jutottak a nagyáruházak polcain jelenleg is megtalálható, különféle kiskapukkal árult jó öreg hagyományos izzószálas fényforrások, melyek EU piacról való kitiltása 2009. szeptember 1-én kezdődött meg a 100 W-os változatokkal, és évente vonta meg a jogot a kisebb teljesítményű változatoktól is (244/2009/EK rendelet). Ez a rendelet még kínált trükköt a forgalmazók számára, hogy speciális izzóként forgalomba hozzák termékeiket. Viszont ezt a rendeletet módosította a 2015/1428 számú rendelet, mely egyértelműen megtiltja a speciális fényforrásoknak a világítási célra való ajánlását. Ez a rendelet 2016. február 25-e óta hatályos, mégis a mai napig reklámújságokban is felbukkannak ilyen fényforrások, ráadásul márkás termékekről beszélünk!

Az eddig említett eseteket összegezve sajnos azt látom, hogy a termékek szabad áramlására hivatkozva termékeink biztonsága és a fogyasztók informálásának minősége erősen romlik. Amíg a fogyasztóvédelmi ellenőrök munkájának nagy része azzal megy el, hogy a termékeken feltűntetett CE jelölés méretét vizsgálják, és ennek nem megfelelő kivitelével kapcsolatban hosszas levelezéseket folytatnak a forgalmazóval talán nagyobb potenciált kellene fordítani a termékek biztonságára és a kereskedelmi lánc nyomon követhetőségére. Ráadásul a médiában komoly költségen kampány indul a fogyasztók tájékoztatására, hogy csak CE jelöléssel ellátott termékeket vásároljanak?! Ha nincs erős kontroll a jelölés megfelelőségének ellenőrzésére, akkor egy ilyen reklám még jobban megtéveszti a vásárlót! Az előbbiekben említett termékek esetében mindegyiken szerepelt a megfelelő CE jel, a termékek között több is életveszélyes!

Amíg nincs egy erős ellenőrző állami háttér, úgy érzem ezek a dolgok nem fognak megváltozni. Sajnos azt látom, hogy a fogyasztóvédelmi hatóságok munkáját folyamatos átszervezéssel, költségvetés-csökkentéssel hátráltatja az állam, és ez a szakemberek elszállingózását is maga után vonja. Tudom, hogy az ellenőrző szerveknek nem a büntetés az elsődleges célja – és ez rendben is van -, de a renitens piaci szereplőkre kiszabott mértékarányos büntetésből befolyó összegekből szerintem egy erős, ütőképes csapatot kényelmesen fent lehetne tartani. Szerintem a nem tisztességes piaci szereplők elleni fellépésnek csak ez lehetne az egyetlen módja.

Ugyanis hallottam már olyan forgalmazókról, aki a hatósági ellenőrzésen az ellenőr szemébe mondták, hogy büntesse meg nyugodtan, évi két büntetési tételre eleve számítanak?! Egyes kereskedők pedig úgy állnak a kifogásolható termékek eladásához, hogy ha nem ő adja el, akkor megteszi a konkurencia. Talán a vásárlók erőteljesebben léphetnének azokban az ügyekben, ahol átverést éreznek, de személy szerint az a meglátásom, hogy a vásárlók sincsenek mindig tisztába a jogaikkal. Szóval elég kacifántos a helyzet, de talán a céltudatos emberek egy csoportja rendet tudna tenni ebben a káoszban, ami lehet, hogy a zavarosban halászóknak jó, de a nagy többség számára káros.

• Létre kellene hozni egy komplexebb vizsgálati laboratóriumi rendszert, hogy a fogyasztóvédelem hatásosabban tudja az ellenőrzéseit elvégezni. Ezt lehetne valamelyik nagy bevizsgáló céggel kooperálva, esetleg magánlaboratóriumokat bevonva megoldani.
• A folyamatosan változó előírások tengerében létre kellene hozni egy központi irodát, mely némi havi előfizetési díj fejében folyamatosan tájékoztatná az ellenőrző hivatalokat és a kereskedelem szereplőit is az aktuális jogi helyzetről.
• A kereskedelem azon szereplőit, melyekkel kapcsolatban nincs jogalapja a magyar hatóságoknak eljárni szigorúan ki kellene tiltani a piacról!
• A fogyasztókat szélesebb körűen tájékoztatni kellene a jogaikról, a jogsértésekkel kapcsolatban szigorúbban kellene fellépni, hogy a kereskedők is komolyabban vegyék a vásárlói panaszokat.

Remélem, a szakma végre megfelelő összefogással megkapja végre azt a piacfelügyeleti hátteret, ami valóban garantálni tudja azt a biztonságos és informatív hátteret a fogyasztók számára, melynek céljára a CE megjelölés követelményrendszere eredetileg megalkotásra került, mert sajnos a mai piacon ennek a jelnek semmi súlya nincsen!

BalesetveszélyCE jelFogyasztóvédelemHosszabbítóVilágítástechnikaVizsgálat

---