Veszélyes hosszabbítók a boltok polcain

2015. szeptember 2. | Nádassy László |  7693 |

Az alábbi tartalom archív, 9 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A 10 A névleges áramúként megjelölt hosszabbító készletek lakossági alkalmazásának veszélyeiről.

A Magyar Szabványügyi Testület 2012. október 1-én léptette érvénybe a nemzetközi szabvány alapján kiadott MSZ IEC 60884-2-7:2012 jelzetű, a Vezetékhosszabbító készletek biztonsági és műszaki követelményeit tárgyaló magyar szabványt, amely a szintén nemzetközi alapokon álló MSZ IEC 60884 jelzetű, „Csatlakozódugók és csatlakozóaljzatok háztartási és hasonló célokra” című szabvány-sorozat egyik tagja. Az új szabvány legfontosabb előírása a hosszabbító készlet névleges áramerősség értékének és a hosszabbító készletben alkalmazott vezeték keresztmetszetének összerendelése. (A szabvány 14.2. szakaszának 101. számú táblázatában az 5 m-nél hosszabb, legfeljebb 30 m hosszúságú 1,0 mm² keresztmetszetű vezetékkel kapcsolatban 10 A névleges érték is olvasható.)

Az említett szabvány érvénybe lépése után a szaküzletekben nagy mennyiségben jelentek meg olyan 10 A névleges áramúként megjelölt 5 m-nél hosszabb készletek, amelyek 1,0 mm² keresztmetszetű vezetékkel vannak szerelve.

A példaként megvásárolt és megvizsgálásra került hosszabbító készlet csomagolásán látható címkén olvashatók a megadott névleges értékek: „20 m/3x1,0 mm²/250 V~/10 A/max. 2300 W”. Amint látható, a csatlakozódugó mellett, a vezetékre ragasztott jelölő címkén a fenti adatok ismét fel vannak tüntetve. A csatlakozódugón a 16/250~ adat van feltüntetve, míg a hordozható csatlakozóaljzatnál „10/250~, valamint P max 2500 W” adatok szerepelnek. Túl azon, hogy sem a megadott adatok, sem azok közlési módja nem felel meg a vonatkozó szabványok követelményeinek, ráadásul nem következetes és félrevezető is!

A korábban már hivatkozott, valamint a termékcsoportra vonatkozó további szabványok előírásainak gondos tanulmányozása alapján megállapítható, hogy ezek a termékek több olyan követelménynek sem felelnek meg, amelyek feltétlenül szükségesek a hosszabbító készleteknek az élet-, vagyon- és üzembiztonság szempontjaiból biztonságos működtetéséhez. Ez a helyzet az egyébként egységes rendszert alkotó előírások sajnálatos félreértelmezéséből, illetve figyelembe nem vételből adódik!

A hosszabbító készletekre számos szabványi előírás vonatkozik (ezek a VL júniusi lapszámában, ennek a cikknek a bővebb változatában olvashatók), ezekből jól látható, hogy egy látszólag egyszerű termék biztonságos működtetésének feltételeit is milyen nagyszámú szabványkövetelmény határozza meg. A vonatkozó szabványok előírásai közül említsük meg azokat, amelyek teljesítése feltétlenül szükséges a vezetékhosszabbító készletek megfelelőssége érdekében.

1. Az MSZ IEC 60884-2-7 szabvány, 14.3. szakasz szerint:
„Olyan többszörös, hordozható csatlakozóaljzattal szerelt vezetékhosszabbító készlet esetén, amely túláram-védőkészüléket nem foglal magában, a csatlakozódugó névleges árama legalább….egyezzen meg azon rögzített szerelés megfelelő csatlakozóaljzatának névleges áramával, amelyhez történő csatlakoztatásra a dugó való.” Magyarországon a rögzített szerelésű un. fali csatlakozó aljzatok 16 A névleges áramúak, ebből következően a hosszabbító készlet csatlakozó dugójának is 16 A névleges áramúnak kell lennie.

2. Ennek a követelménynek megfelel a kétpólusú, oldalsó védőérintkezővel rendelkező, német konstrukciójú, úgynevezett „SCHUKO” csatlakozódugó, amelynek a csatlakozóaljzattal együttes rendszerének bevezetése, majd szabványosítása hazánkban az 1950-es években kezdődött és vonatkozó magyar szabványa az MSZ 9871-2 jelzetű szabvány. E szabvány „névleges értékek” című, 3. szakasza szerint: „Az ebben a szabványban megadott méretű és kivitelű csatlakozódugók és csatlakozóaljzatok névleges feszültsége 250 V, névleges árama 16 A, frekvenciája 50 Hz.”

3. Az MSZ IEC 60884-2-7 szabvány, 6.2. szakasz szerint:
„A vezetékhosszabbító készlet névleges árama a következő értékek közül a legkisebb legyen:

1. a csatlakozódugó névleges árama, vagy
2. a vezetékhosszabbító készletbe bedugaszolható valamennyi csatlakozó dugó legnagyobb névleges áramainak számtani összege, vagy
3. a túláram védőkészülék névleges árama.”

4. Az MSZ IEC 60884-2-7 jelzetű szabvány 101. táblázata – az MSZ IEC 60884-1/A2 jelzetű szabvány 20. táblázatával összhangban – a hosszabbító készletnek a csatlakozó dugó által rögzített névleges áramából kiindulva, a készlet tervezett hosszát is figyelembe véve határozza meg a vezeték előírt minimális keresztmetszetét.

A fentieket összefoglalva a következő megállapításokat tehetjük:

1. Az idézett előírások alapos tanulmányozása és értelmezése szerint megállapítható, hogy a hosszabbító készlet csatlakozó dugója névleges áramértékének meg kell egyeznie azon rögzített csatlakozóaljzat névleges áramértékével, amelyhez rendszeresítették. Ez az érték az MSZ 9871-2 jelzetű szabvány előírása szerint 16 A!
   (A hosszabbító készletben alkalmazott csatlakozódugó kivitele és méretei kielégítik a hivatkozott szabvány követelményeit, tehát névleges áramerősség adata kialakításának következtében 16 A! Amint a szóban forgó hosszabbító készlet leírásakor korábban már jeleztük, a csatlakozó dugón 16/250~ adat van feltüntetve, tehát a szerelvény megadott névleges adatai megfelelnek az előírásnak.)
2. A hordozható, oldalsó védőérintkezővel rendelkező egyszeres csatlakozó aljzat - amely a hosszabbító készletre van szerelve – névleges áramerősség értékeként méretei és kialakítása alapján, a vonatkozó MSZ 9871-2 jelzetű szabvány előírása szerint 16 A adatot kell megadni! Mivel a szerelvényen viszont csak 10 A értéket tüntettek fel, a termék adatmegadása nem felel meg az említett jelzetű szabvány követelményének!
3. Az előírások további értelmezése szerint a hosszabbító készlet névleges áramértékének meg kell egyeznie a csatlakozó dugó névleges áramával, vagyis a kétpólusú, oldalsó védőérintkezővel rendelkező csatlakozó dugóval és egyszeres vagy többszörös hordozható csatlakozó alzattal szerelt, általános alkalmazásra szánt, hosszabbító készlet névleges áramértékeként Magyarországon csak és kizárólag 16 A névleges adatot lehet megadni!
4. Az eddigiekben feltárt hibák és tárgyalt szabványtól való eltérések egyenes úton vezetnek az egymásra épülő, logikus felépítésű rendszert alkotó szabványelőírások helytelen értelmezéséhez! A hosszabbító készletekre vonatkozó előírásokat a forgalomban lévő termékek gyártói ugyanis helytelenül alkalmazzák! Az előírás rendszerből következően akkor járunk el helyesen, ha a csatlakozódugó névleges áramértékével azonos értékűként meghatározva a hosszabbító készlet névleges áramát, az alkalmazandó vezeték keresztmetszetét ezen adat, tehát a hosszabbító névleges árama szerint határozzuk meg!

A forgalomban lévő termékek esetében viszont az az eljárás tapasztalható, amely az alkalmazni szándékozott vezeték keresztmetszetéhez kívánja illeszteni a hosszabbító készlet névleges áramát.
Az előzőekben meghatározott hosszabbító készlet (lásd 3. pont) elkészítéséhez tehát 1,5 mm² keresztmetszetű vezetéket kell használni!

5. A villamos berendezések és installációk létesítési előírásaival foglalkozó MSZ HD 60364 szabványsorozat szerint a csatlakozóaljzatok áramkörét a csatlakozóaljzat névleges áramához illeszkedő védőkészülékkel kell felszerelni és védeni. Mivel az installációs rendszer építésekor nem lehet tudni, hogy az adott csatlakozóaljzatból a felhasználó milyen teljesítményű fogyasztókészüléket kíván majd megtáplálni, az áramkörök alkalmazandó védőkészülékeként 16 A névleges áramú háztartási megszakítót kell beépíteni! Ehhez kapcsolódnak az MSZ EN 60898-1 szabvány előírásai, melyek szerint a megszakítóknak 1 óránál hosszabb ideig (ez akár több óráig tartó terhelés is lehet) vezetnie kell az ún. „megegyezés szerinti nem kioldó áramát,” azaz az 1,13x16=18,1 A értékű áramot.
A megszakítónak az előírások szerint viszont meleg állapotból indulva 1 órán belül (ez akár az előbbi terhelés után további 59 percig is tarthat) ki kell oldania az ún. „megegyezés szerinti kioldó áram”, azaz 1,45x16=23,2 A nagyságú terhelőáram hatására.

A fentiekben leírtak azt jelentik, hogy hiába van meghatározva az 1 mm² keresztmetszetű vezetékkel szerelt hosszabbító készletre 10 A névleges áram, és ennek megfelelően 2300 W teljesítményérték megadva, semmi sem akadályozza meg a használat során azt, hogy a termék 181%-os tartós, vagy akár további 59 percig tartó 232%-os túlterhelésnek legyen kitéve! Ez a túlterhelési állapot a hosszabbító készlet vezetékének tönkremenetelét okozhatja, amely sajnos tűzveszélyes helyzetet hozhat létre! Annak bizonyítására, hogy ez a vélemény nem csak egy elméleti eszmefuttatatás eredménye, emlékeztetjük olvasóinkat Nagy László Zoltán tűzoltó százados, tűzvizsgáló tollából, a Villanyszerelők Lapja 2010. szeptemberi számában megjelent „Raktártűz hosszabbító-kábel túlterhelése miatt” című írására és annak a fentiekkel azonos megállapításaira!

Az 1 és az 1,5 mm² keresztmetszetű vezetékekkel szerelt hosszabbító készleteken azonos környezeti, alkalmazási és terhelési feltételekkel összehasonlító méréseket hajtottunk végre, amelyek megdöbbentő és az idézett cikkel közel azonos eredményei a VL augusztusi lapszámában olvashatók.

---