Villanyszerelők Lapja

Szigetelt vezetékek keresztmetszet-csökkenésének problémái

2016. április 4. | Horváth Zoltán, villamos üzemmérnök | 4 hozzászólás

A villamos vezetékek feladata többféle: egyszerű jelátvitel az automatikai áramköröknél, vezérlési és szabályozási funkciók, valamint energia átvitele. Ez utóbbiaknál a fogyasztók teljesítményéhez méretezett vezetékeket kell használni. Mindkét fajta vezetéknél a gyakorlatban a hajlékony, rézerekből álló szigetelt vezetékek különböző típusai terjedtek el a kapcsolószekrénynél.

HIRDETÉS

Általában a 230 V AC vezérlőfeszültségnél, illetve a törpefeszültségű gyengeáramú körökben a H05V-K (300/500 V), míg az erősáramúaknál a H07V-K (450/750 V) típusjelű, a köznapi nyelvben MKh-nak nevezett egyszeresen szigetelt vezetékeket használjuk.

Nagyon fontos, hogy a beépített vezetékek melegedését bizonyos korlátok között tartsuk. A normál környezeti hőmérséklethez képest mindig van melegedés, hiszen a vezetőkben áram folyik. Azonban akkor is van melegedés, ha a vezetékkötés nem megfelelő, ilyenkor az átmeneti ellenállás megnövekedése miatt nemkívánt mértékben növekszik meg kapcsolószekrényen belül levő vezetékek és a villamos készülékek hőmérséklete. A helyzet tovább bonyolódik amiatt, hogy a perforált műanyag csatornában több különféle áramot vivő vezeték fut párhuzamosan. Ezek természetesen egymást is melegíteni fogják. A PVC szigetelésű vezetékek megengedett maximális üzemi hőmérséklete +70 °C lehet. A kapcsolószekrény-gyártóknak jelenleg az MSZ EN 61439 szabványsorozat előírásai szerint kell a terméket elkészíteni és annak megfelelőségét bizonyítani. Új elemként jelent meg e szabványban a melegedés vizsgálata, ami a tervező számára egy előzetes, számítással történő méretezést, a gyártónak pedig ennek ellenőrzését írja elő.

Minden ilyen számítás azon alapul, hogy a vezető keresztmetszete a névleges értékű. De mi a helyzet akkor, ha ez a valóságban kisebb? A műszaki gyakorlatban az eltérést „tűrés” értékekkel adhatjuk meg, ami pl. egy +/– előjelű %-os adat lehet. Ha a villanyszerelő egy 1,5 mm2 keresztmetszetű vezetéket használ, akkor ez vajon mennyire térhet el, hogy számára ne okozzon problémát? Gondolhatnánk, hogy akkor még „jó”, ha az pl. 1,5 mm2 +2/–5% értékű, de legalábbis negatív irányban az eltérés ne haladja meg az 5%-ot. Ezt az értéket most a példa kedvéért, önkényesen határoztam meg a magam műszaki logikája alapján, ugyanis a villamos szabványokban jelenleg ilyen követelményt a szabványalkotók nem fogalmaztak meg a gyártók számára.

Miután a sodrott vezetékek keresztmetszete kör alakú, annak értéke a d2π/4 képlettel számítható. A kisebb keresztmetszet kisebb átmérőt is jelent, ami a kötőelemeink egyik legfontosabb jellemzője. A sodrott vezetékeknél célszerűen érvéghüvelyeket, sarukat használunk a kötéseknél. Vannak rugós típusú vezetékkapcsok is, ahol nem szükséges érvéghüvelyt használni, azonban a kötések túlnyomó többségénél alkalmazni kell az említett elemek valamelyikét. Mi a helyzet akkor, ha a kötőelemgyártók továbbra is a névleges keresztmetszetet alapul véve gyártják az érvéghüvelyeket, sarukat, a vezetéket készítő kábelgyárak viszont a rájuk vonatkozó termékszabványt betartva Ohm/km ellenállásérték szerint vizsgálják a termékük megfelelőségét?

Probléma a gyakorlatban

Most forduljunk egy kicsit a gyakorlat irányába! Jómagam az elmúlt években azt tapasztaltam, hogy ezek a „fránya” érvéghüvelyek és saruk lötyögnek a hozzájuk tartozó lecsupaszított vezetékeken, a préselést célszerszámmal elvégezve pedig nem minden kötés lett elfogadhatóan szoros. Ez ismételt kötés elkészítését jelentette, gyakran új érvéghüvely felhasználásával. A dolog addig fajult, hogy már eggyel kisebb kötőelemet használtunk, mint ami a névleges keresztmetszet szerint a vezetékre illett volna. Pl. a 2,5 mm2-es vezetékre a 1,5 mm2-es érvéghüvely szépen felcsúsztatható volt, és a kötés így már kellően szorossá vált. Ez a módszer széles vezetékkeresztmetszet-tartományra igaznak bizonyult a gyakorlatomban: 0,75-től 95 mm2-ig magam is kipróbáltam.

Továbbá egy másik probléma is felütötte a fejét: a vezetékek PVC szigetelését eltávolító fogó gyakran nem vágta azt át a kívánt mélységig, mert a szigetelés vastagsága mintha megnövekedett volna a korábbiakhoz képest.

Ezt követően tavaly nyáron kezdtem meg a keresztmetszetek módszeres vizsgálatát a fenti tartományban. Kissé fáradságos és nagy figyelmet igénylő a munka, de bárki maga is elvégezheti. A szigetelést csupaszító szerszámmal, néhány cm hosszon eltávolítjuk a vezetékről és levágjuk. Ezután gondosan megszámoljuk az elemi szálakat, és az átmérőjüket egy elég pontos mérőeszközzel megmérjük. Én erre egy digitális tolómérőt használtam. A fenti képlettel meghatároztam az elemi szál keresztmetszetét, majd a darabszámmal szorozva megkaptam a teljes vezető-keresztmetszetet. Természetesen több mérés átlagát vettem, hiszen „egy mérés nem mérés”! A fent említett tartományban végzett keresztmetszet-vizsgálat eredménye még engem is meglepett, annak ellenére, hogy a korábbi tapasztalataim már előre utaltak a problémára. A keresztmetszetértékek rendre kisebbek voltak a névleges értéknél, mégpedig 10%-nál is nagyobb mértékben!

Ezután, 2015. októberben megbíztam egy tőlem független vizsgáló laboratóriumot azzal a feladattal, hogy a vezetékekre vonatkozó további szabványkövetelményeket is ellenőrizze, és minősítse azok teljesülését. A későbbiekben a 16 oldalas vizsgálati jegyzőkönyvből is fogok idézni.

Most időben ugorjunk kissé előre, mert a méréseket ebben az évben megismételtem, sőt ki is egészítettem. Az elemiszál-átmérőket egy még pontosabb eszközzel mértem: 0-25 mm mérési tartományú mikrométert használtam a digitális tolómérő helyett, a mérés idejére a mikrométer egy gépsatuba volt rögzítve.


1. kép: Elemi szál átmérőjének mérése mikrométerrel.

A nyilvánvalóan más beszerzésű, de a hazai kereskedelemben kapható vezetékeknél a kapott keresztmetszeti eredmények 0,75–16 mm2 tartományban már –5% vagy annál kisebb értékkel közelítették meg a névleges értéket! Levonhatnánk a gyors következtetést: a tavalyi méréseim pontatlanabbak voltak, mérési hibákat követtem el. Azonban a kötőelemek nagyobb átmérője a vezetékhez képest elég meggyőző ahhoz, hogy bizonyítsa: a tavalyi minták valóban lényegesen eltértek a gyakorlatban megkívánható és szükséges mértéktől. Az 2. és 3. képen a 35, 25 és 16 mm2-es vezetékek és a hozzájuk tartozó névleges keresztmetszetű saruk láthatók préselés előtt és után. A préselést karos sarupréssel készítettük, normális esetben a szerszám szabályos sokszög alakú nyomatot készít. Itt azonban az látható, hogy a két nagyobb méretnél az összepréselt saru a vezetékkel egészen torz nyomatúvá sikerült.


2. kép: 16, 25, és 35 mm2-es saru és a hozzátartozó névleges(?) keresztmetszetű vezetékek préselés előtti állapotban.


3. kép: És ugyanazok préselés után.

A következő vizsgálati mintáimat egy általunk 5-6 évvel korábban készített villamos szekrényből vettem. Ezen vezetékek keresztmetszetei már jobban közelítették a névleges értékeket, de az eltérések itt is negatív irányúak voltak: jellemzően 10% vagy annál kisebb eltéréseket mértem. Továbblépve egy Franciaországban 7-8 éve gyártott automatika és erőátviteli szekrény vezetékeit vizsgáltam meg. Itt a keresztmetszetek már közelebb estek a névleges értékhez. 0,75 mm2-nél pl. „csak” 4%-kal volt kisebb az eltérés, de a vastagabbaknál (25 mm2-ig vizsgáltam) már helyenként meghaladta a 10%-ot is.

A jószerencse is kedvezhetett nekem, mert egy gépész kollégától kaptam az utolsó vizsgálati mintámat. Ez egy régi, földeletlen dugvilla, amelyen kb. 15 cm hosszúságú, „kettős szigetelésű” kéteres vezeték van bekötve. A bakelit öntésű dugvillán ma is jól olvasható az ELER márkanevű gyártói felirat. A külső szigetelés a kor technikai lehetőségei szerint textil bevonatú, amely alatt a két vezeték műanyagszigeteléssel van ellátva. Az elemi szálak ezekben nagyobb átmérőjűek, és a darabszámuk is kevesebb. Az előző mérési módszerrel vizsgálva a keresztmetszet mindkét érre 1,5 mm2 névleges értékre utalt. Azonban az elemi szálakat mikrométerrel megmérve meglepő eredményt tapasztaltam: a vezetékek valós keresztmetszete 1,62 mm2 volt. A bakelit öntvényen van még további adat is: 6/250, ami nyilvánvalóan a névleges áram és a feszültség mérőszáma.

Gondoljunk csak bele: a mai háztartási készülékeinken ilyen 1,5 mm2 keresztmetszetű vezeték dugvilláján nem 6, hanem legalább 10 vagy akár 16 A terhelhetőséget látunk. Vajon a metallográfia technikai fejlődése az egyetlen magyarázat arra, hogy ma kétszer annyi áramot vezethetünk a rézvezetéken, mint elődeink tették 50-60 évvel korábban? A réz tisztasága javult annyira, hogy a vezetőképessége lehetővé teszi a jóval nagyobb terhelhetőséget? Nem inkább arról van szó, hogy a biztonság akkor még fontosabb érték volt, mint a gazdaságosság és a profit?

Szakértői vizsgálat

Térjünk át a tőlem független szakértői vélemény számunkra fontosabb megállapításaira. Előre is elnézést kérek olvasóimtól a „száraz” műszaki szövegért! Mint tudjuk, egy szakvélemény jegyzőkönyve stílusa nem irodalmi és olvasmányos, hanem a rideg tényeket, a valóságot leíró szöveg. A mellékletekkel együtt összesen 16 oldalas vizsgálati jegyzőkönyvet ezért nem közöljük teljes terjedelemben.

Egy hazai nagykereskedőnél vásárolt vezetékek szolgáltak vizsgálati mintául a laboratórium számára, az egyik vezeték hazai gyártású, a másik pedig Bosznia-Hercegovinában készült (4. kép). A vizsgálati jegyzőkönyv e téma szempontjából lényeges megállapításait közlöm csak a következőkben. A termékmintákon feltüntetett szabványon túl még három másik szabvány erre vonatkozó részei alapján is végeztek vizsgálatokat. A két keresztmetszetet én választottam ki: egy 0,75 mm2-es vezérlési célú vezetéket, és egy 2,5 mm2-es, kisebb terhelhetőségű erőátviteli vezetéket.


4. kép: Egy hazai nagykereskedőnél vásárolt vezetékek szolgáltak vizsgálati mintául a laboratórium számára, az egyik vezeték hazai gyártású, a másik pedig Bosznia-Hercegovinában készült.

A vizsgálatok az alábbi fő területeket érintették:

  1. 1. áramvezető erek szerkezeti követelményeinek ellenőrzése,
  2. 2. villamos szilárdság és szigetelési ellenállás vizsgálata,
  3. 3. melegedésmérések.

Az 1. pont vizsgálatainak megállapításai röviden: a 0,75 mm2-es vezeték keresztmetszete 17,09%-kal, míg a 2,5 mm2-esé 15,28%-kal volt kisebb, mint a névleges érték! A szakértő megjegyzése: a termékre vonatkozó szabványok a keresztmetszet tekintetében nem határoznak meg megengedhető eltérésértéket!

A 2. pont vizsgálatai szerint a vezető erek ellenállásértékei megfelelnek a szabványkövetelményeknek. Pl. a 0,75 mm2 vezetéknél így értékel: a vezetékér számított ellenállása: 25,76 Ohm/km, megengedett max. érték: 26,00 Ohm/km. A követelmény teljesül. A villamos szilárdság és szigetelési ellenállás vizsgálata eredményei kielégítik a rájuk vonatkozó szabványkövetelményeket, így ezzel most nem foglakozunk.

A melegedésméréseknél a vezetékek szigetelőanyagának a vezetőér áramterhelése hatására kialakuló hőmérsékletét vizsgálták, ehhez kétféle elrendezést alkalmaztak: egyrészt a vezetéket szabad levegőben kifeszítették, másrészt műanyag kábelcsatornába helyezett állapotban határozták meg a kialakult hőmérsékletüket. A mérésekhez számítógépes adatgyűjtőket is alkalmaztak, így a kiértékelést a felvett hőmérséklet-idő diagramok is szemléletesen mutatták.

A H05V-K és a H07V-K típusú, PVC szigetelésű, rögzített szerelésre tervezett, hajlékony rézvezetékeket villamos vezérlő-, mérő- és elosztóberendezésekben is alkalmazzák, amelyekben a vezetékek csatlakoztatására az MSZ EN 60998 szabványsorozat hatálya alá tartozó csatlakozóelemek szolgálnak. Erre való tekintettel a vezetékek vizsgálata során az MSZ EN 60998-1 szabvány 2. számú táblázatában megadott alábbi terhelőáramokat alkalmazták:

  • a 0,75mm2 keresztmetszetű vezeték vizsgálatához: 9 A,
  • a 2,5 mm2 keresztmetszetű vezeték vizsgálatához: 24 A.

A szabad levegőben kifeszített vezetők melegedése nem haladta meg az előírt értéket, viszont az ezt követő vizsgálat érdekes eredményekkel szolgált!

Vezetékkötegek vizsgálata

Egy 2 méter hosszúságú, 80×40 mm méretű perforált műanyag vezetékcsatornába egyszerre behelyeztek 33 db 3 m hosszú, öszszesen 100 m hosszúságú, 0,75 mm2, és szintén 33 db, 3 m hosszú, összesen 100 m hosszúságú, 2,5 mm2 keresztmetszetű vezetéket. (Ez a szerelési helyzet a gyakorlatban is előfordul, pl. egy álló kivitelű kapcsolószekrény esetén.) A 0,75 mm2 keresztmetszetű vezetéket 9 A-rel, a 2,5 mm2 keresztmetszetűt pedig egyidejűleg 24 A-rel terhelték. A környezeti hőmérséklet 20,8 °C volt.

A terhelőáram bekapcsolása után kb. 22 perccel a 2,5 mm2 keresztmetszetű vezetékkötegben a vezetékek szigetelése a kialakult hőmérséklet hatására megolvadt, és a vezetékkötegben zárlat keletkezett (5. ábra). A vezetékkötegek közepén elhelyezett hőelemekkel a vezetékek PVC szigetelésének felületén az alábbi hőmérsékletértékeket mérték: 0,75 mm2 keresztmetszetű vezetékkötegben mért értékek: T1=148,2 °C, T3=158,4 °C, míg a 2,5 mm2-esben: T2=187,4 °C, T4=187,0 °C. Az alapkivitelű PVC anyagú szigetelésre megengedett max. üzemi hőmérséklet: 70 °C. Mint láthatjuk, sajnos itt a melegedés többszörösen túllépte szabványkövetelményt (6. ábra).


5. kép: A vizsgált vezetékkötegek PVC szigetelése a hő hatására megolvadt és összehegedt a megengedhető maximális terhelő árammal terhelve.


6. kép:  A 0,75 és 2,5 mm2-es vezetékkötegek melegedésvizsgálata (hőmérséklet-idő diagram).
22 perc után a 2,5 mm2-es vezetékeknél zárlat lépett fel 187,4 °C hőmérsékletmaximumnál.

Vizsgálat az egyidejűségre való tekintettel, csökkentett terhelőárammal

A terheléses vizsgálatot megismételték az MSZ 2364-523:2002 szabványnak az egyidejűséget figyelembevevő előírásai szerint. A vizsgálathoz természetesen újabb mintakészletet állítottak öszsze. A szabványban megadott 0,5 egyidejűségi tényezőt alkalmazva, a 0,75 mm2 keresztmetszetű vezetéket 4,5 A-rel, a 2,5 mm2-est pedig egyidejűleg 12 A-rel terhelték. A vezetékek PVC szigetelésének felületén az állandósult melegállapotban az alábbi hőmérsékletértékeket mérték: 0,75 mm2 keresztmetszetű vezetékköteg mért értékei: T1=65,1 °C, T2=48,7 °C, míg a 2,5 mm2-es vezeték esetében: T3=80,2 °C, T4=57,3 °C. A vezetékek szigetelése a kialakult hőmérséklet hatására nem károsodott. Az egyidejűségi tényező figyelembevételével végrehajtott vizsgálat alapján megállapítható, hogy a 0,75 mm2 keresztmetszetű vezeték PVC anyagú szigetelésének hőmérséklete nem haladta meg a szokásos max. értéket, így elfogadható.

A szakvélemény

A szakvélemény „összefoglalás” fejezetét a jegyzőkönyvben olvasható módon, változatlan formában adom közre: „A fentiekben részletezett vizsgálati eredmények alapján az alábbi megállapítások tehetők:

  1. 1. A vizsgált hajlékony vezetékek elemi szálai átmérőinek mért értékei tekintetében a követelmény teljesül.
  2. 2. A vezetőerek mérések alapján számított tényleges keresztmetszetértékei 17,09%-kal, ill. 15,28%-kal kisebbek a gyártók által megadott névleges értékektől.
  3. 3. A termékre vonatkozó szabványok tanulmányozása alapján megállapítható, hogy azok a vezetékerek keresztmetszete tekintetében nem határoznak meg megengedhető eltérés -értéket!
  4. 4. A vezetőerek mért ellenállás értékei megfelelnek a szabvány követelményeinek.
  5. 5. A vezetékek villamos szilárdsága és mért szigetelési ellenállásértékei megfelelnek a szabvány előírásainak.
  6. 6. A vezetékcsatornában, kötegelt formában elhelyezett PVC szigetelésű vezetékek felületének hőmérséklete az egyidejűség figyelembevételével meghatározott áramterhelés esetén – bár a 2,5 mm2 keresztmetszetű vezetékre vonatkozóan eltér a gyakorlatban szokásos értéktől – elfogadható mértékű.”

A még megengedhető maximális terhelőáram hatására azonban a vezetékköteg túlmelegedett, és zárlat lépett fel (a cikk írójának megjegyzése).

Eddig a vizsgálati jegyzőkönyv és annak megállapításai. Ezután bennem is kérdések sorozata merült fel. Mit lehet és mit kell tenni az általam több éve tapasztaltak és a szakvélemény eredményeivel?

Folytatása következik, amelyhez várjuk a tisztelt olvasóink véleményét, tapasztalatait, akár cikk alatti hozzászólás, akár a szerkesztőségnek küldött e-mail (info@villanylap.hu) formájában.

A cikket tisztelettel ajánlom Nádassy László emlékére, akinek szakmai segítségére, tanácsaira az elmúlt évtizedekben mindig számíthattam.


A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Hozzászólások


2016. máj. 19. |

Már olvasható a honlapunkon a cikk folytatása is. Továbbra is várjuk a véleményeiket:
http://villanylap.hu/component/content/article/98-kiemelt-hirek/4093-szigetelt-vezetekek-keresztmetszet-csoekkenesenek-problemai-folytatas


2016. ápr. 12. |

Egy adott terméktől ugye egyre nagyobbak az elvárásaink, mint mondjuk egy kapcsolószekrény is minél kompaktabb legyen, minél több opciót tartalmazzon minél több minden férjen el benne. Azután meg tűz üt ki és a vezetéket hibáztatjuk meg a gyártóját ugye? Ja hogy ne agy Isten valaki füstmérgezésbe hal bele és még mindig nem használunk halogén mentes PE szigetelésű vezetékeket ugye? Sokan nem veszik meg a minőségi Schneider vagy Siemens szekrényeket hanem beérik az olcsóval. Pedig ezek a gyártók termékei nem véletlenül kerülnek többe. Pedig nagy eséllyel ugyanaz a vezetékgyártó szállít nekik is kábelt meg vezetéket mint amelyek termékét éppen becsmérelünk hogy megolvadt meg meggyulladt. Csak tudni kellene, hogy mit vásárolunk. Mit választunk hozzá. Felejtsük már el az MKh-t!" Könyörgöm!


2016. ápr. 12. |

Tisztelt Eötvös Úr! Épp az előbb taglaltam egy kollégának egy másik felületen a következőket:
"Kicsit az az érzésem, hogy inkább szól ez a vezetékek minőségének becsmérlésről, mintsem a már nagyon szükségessé valló technológiai változtatásokról. Mert ugye ezen az íráson felháborodhatna adott esetben egy kábel-vezeték gyártó és kereskedő kolléga is. Mellesleg nem indoktalanul. Pedig joggal mondhatná bármelyik azt, hogy bizony-bizony szimpla PVC szigetelésű vezetéket minőségi gyártó nem helyez már elosztó szekrénybe. Főleg mikor nagyobb hőellenállású kritériumok vannak jelen.De hát a villanyszerelőnek könnyebb pvc vezetéket csupaszítani, mint mondjuk növelt hőellenállású pvc.-t vagy esetleg polietilént. Az összeszerelő vállalat is inkább spórol mert kevesebbet kell fizetni az olcsó MKH vezetékért ugye. Vajon miért nincs magyar típus szavunk a H07V2-K és a H07Z-K vezetékekre úgy mint ahogy mondjuk az hogy MCu vagy MKh????


2016. ápr. 5. |

Újra beigazolódott: "régen minden jobb volt". Nem csak üres frázis, a számok is alátámasztják.

Az említett szabványba haladéktalanul a keresztmetszetre vonatkozó szűk tűrést kell bevezetni!
A gyártó mindig a számára könnyebb utat (ez esetben a méterenkénti ellenállás követelményét) választja.
Bizonyára emlékeznek a Pokoli Torony című filmre, ahol bizony a vezetékek alulméretezése okozta a tragédiát. Önbeteljesítő jóslat?
Vagyonnal, életekkel történő felelőtlen játék, és minden egyes - a keresztmetszetet alulteljesítő vezetékkel történő - szerelés időzített bomba.
Csak tudnám minek feszegetik a határokat, amikor a villamosiparban a határértékek zöme tapasztalati úton, sokszor emberéletek árán kerül megállapításra?!
A villamos biztonságtechnika minden sorát vérrel írták!

Blog

Tudja ön, hogyan működik a dodzsem?

Tudja ön, hogyan működik a dodzsem?

Elgondolkozott már azon, miközben őrülten próbálta ütközésre bírni a vurstliban a dodzsemet, hogyan is működik ez a népszerű játék? Nem? Akkor most segítünk…

HIRDETÉS

Események

jan.
24

Dokumentáció cunami

Dokumentáció a gyakorlatban. Írás, kitöltés és számolgatás...

jan.
31

Tűzvédelmi felülvizsgálat és dokumentáció

Ezen a területen rengeteg tévhit kering az amúgy kiváló szakemberek között is...

febr.
7

Infoshow Miskolc

Országos szakmai kiállítás- és konferenciasorozat. Téma: Trendek és új lehetőségek az elektrotechnikában – Épületek villamos berendezéseinek biztonsága.

febr.
7
febr.
8

VIII. LED Konferencia

A Világítástechnikai Társaság Budapesten az Óbudai Egyetemen rendezi meg a VIII. LED Konferenciát.

febr.
16
febr.
19

Bauen & Energie – Bécs

Téma: építőipar, energiahatékonyság, okos otthon.

febr.
21

Infoshow Veszprém

Országos szakmai kiállítás- és konferenciasorozat. Téma: Trendek és új lehetőségek az elektrotechnikában – Épületek villamos berendezéseinek biztonsága.

Facebook

Legutóbbi hozzászólások

Csak érjen véget a nagy hideg január 16-ig!...
A hideg időjárás miatt nem kapcsol ki senkit az E.ON

Furcsa, hogy a cikk csak az előnyöket taglalja, a hátrányokat nem, mintha valami reklámot olvasnék.P...
Az infrafűtésről

Nem vagyok sem villamosmérnök, sem villanyszerelő (kivitelező mérnök), azonban már nagyon vártam ezt...
A metró biztosítóberendezései szakmai szemmel

Az FI -mint a német neve is mutatja-, HIBAáram-védőkapcsoló. Az áramvédőkapcsoló kifejezés értelmezh...
Kell-e ÁVK a gázkazán mellé?

T. Urak!Csak jelzem, hogy a szóban forgó rendelet március 2-ától hatálytalan !?!?!?!Akkor ez most ho...
Kell-e ÁVK a gázkazán mellé?

Kedves J.BalázsAh, így már mindent értek! :-)...
Kell-e ÁVK a gázkazán mellé?

Olvasta már?

Címkék

Még több címke