Hiába világelső Magyarország a napenergia hasznosításában, az energiarendszer rugalmassága nélkül nincs valódi áttörés
2025. április 14. | VL online | 283 |
A XIX. Szolár Konferencián tartott előadásában Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke átfogó képet festett a hazai napenergia-szektor aktuális helyzetéről, a nemzetközi trendekről, valamint a jelenlegi szabályozási környezet okozta korlátokról és kihívásokról.
A prezentáció központi üzenete egyértelmű volt: Magyarország látványos előrelépést tett a napenergia hasznosítása terén, azonban az energiatárolás, hálózati infrastruktúra és szabályozás együttes fejlődése nélkül a lendület könnyen megtörhet.
A magyar napelemes kapacitás már meghaladta a 7800 MW-ot
A módosított Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) a 2030-as célokat jelentősen megemelte: az eredeti 6000 MW helyett immár 12.000 MW beépített napelemes kapacitással számol a kormányzat. A valóság viszont máris megelőzte a célokat: 2025 év elejére már meghaladtuk a 7800 MW-ot, köszönhetően az iparági szereplők és a lakosság aktív beruházásainak. Ez a teljesítmény nemzetközi összevetésben is figyelemre méltó: lakosságarányosan Magyarország a világ élmezőnyébe tartozik, és Közép-Európa egyik leggyorsabban bővülő napelemes piacává vált.
Globális trendek: a napenergia a fenntartható energiaátmenet motorja
2024-ben a világ napelemes kapacitása meghaladta a 2000 GW-ot (2 TW), és az éves növekedés üteme 30%-kal emelkedett az előző évhez képest. A napenergia adja a globális többletkapacitás több mint felét, maga mögé utasítva a szélerőműveket és más megújuló technológiákat. A legnagyobb növekedést továbbra is Kína produkálta (több mint 400 GW új kapacitással), de jelentős a bővülés az Egyesült Államokban, Indiában, Brazíliában és az EU több tagállamában, így Németországban és Spanyolországban is.
A hálózat szűk keresztmetszetei: 10 GW elutasított projekt, leálló fejlesztések
Hazai viszonylatban a szabályozási környezet változásai súlyosan akadályozzák az iparág további bővülését:
- 2024-es kapacitástender során gyakorlatilag megszűnt az új hálózati csatlakozási lehetőség a napelemes rendszerek számára.
- A MEKH adatai szerint 10 GW-nyi megújuló energia kapacitás nem kapott csatlakozási engedélyt – ez akár 10 000 milliárd Ft beruházást, 117 ezer munkahelyet és évi 34 TWh megújuló energiát jelenthetett volna.
- A KÁT-rendszer inflációkövetésének befagyasztása (47,04 Ft/kWh) súlyos megtérülési problémákat eredményezett a 2800 db 500 kW – 50 MW telejsítményű naperőmű számára, a fejlesztések jelentős része lelassult vagy leállt.
Robin Hood adó: az iparág fékje
A 2008 óta érvényben lévő különadó, amit 2022.-ben a kormány már 42%-ra emelt a nem támogatott, piaci alapon működő megújuló erőművek nyereségét sújtja. Míg a KÁT/METÁR rendszerek alatt működő 50 MW alatti erőművek a támogatási időszakban mentesülnek a teher alól, az új piaci alapú projektek komolyan veszélyeztetve érzik megtérülésüket, így számos beruházás el sem indul.
A szövetség javaslata szerint legalább 10 éves adómentességet kellene biztosítani az új beruházások számára, ezzel is ösztönözve a piaci alapú zöldenergia-termelést.
Energiatárolás: áttörés előtt
Az energiatárolás robbanásszerű fejlődés előtt áll – az akkumulátorárak 2014 óta 80%-kal csökkentek, és 2024-ben a világban közel 70 GW új tárolókapacitás épült ki. Hazánkban azonban a szabályozás csak részben követi a technikai lehetőségeket. Pozitív fejlemény, hogy 2025-től lehetőség nyílik közös csatlakozási pontra naperőművek és tárolók között, valamint a KÁT-os erőművekhez is csatlakoztathatók energiatárolók, amelyek alkalmasak aFRR (automatikus frekvenciaszabályozás) szolgáltatás nyújtására. Azonban az ehhez szükséges MEKH-engedélyek, akkreditációk és elszámolási szabályok még több ponton tisztázásra szorulnak.
HMKE és társasházi napelemek: a szaldó eltörlése visszavetheti a piacot
Bár 2024 végére több mint 290 ezer háztartási méretű kiserőmű működött Magyarországon, a visszatáplált áram átvételi árának 5 Ft/kWh-ra csökkentése és a szaldóelszámolás megszüntetése szinte ellehetetlenítette a lakossági beruházások megtérülését.
A társasházi rendszerekre vonatkozó új szabályozások – például energiaközösségek létrehozásának lehetősége – előremutatóak, de a valódi áttöréshez szabályozói rugalmasságra, valamint célzott támogatásokra lenne szükség.
Javasolt szakpolitikai intézkedések
Az MNNSZ által megfogalmazott javaslatok:
- Robin Hood adó eltörlése vagy jelentős csökkentése az új beruházásokra és a szabadpiacra lépni kívánó támogatott naperőművek számára.
- Inflációkövetés visszaállítása a KÁT-rendszerben.
- Energiahatékonysági program és időalapú árazás bevezetése a lakosság számára.
- Lakossági energiatárolók támogatása (25–240 kWh közötti kapacitással).
- Uniós együttműködések újraindítása, hogy a jövőbeli források ne vesszenek el – 2024-ben 400 milliárd forintnyi EU-s forrás esett ki, amelyből 1500 MW kapacitás épülhetett volna ki.
Beruházási bizalom nélkül nincs energiaszuverenitás
Kiss Ernő záró gondolata szerint „a jelenlegi szabályozási környezet nem kedvez az új beruházásoknak – márpedig az energiafüggetlenség és a versenyképesség megőrzése érdekében elengedhetetlen, hogy a zöldenergia-projektek számára kiszámítható és támogató környezetet teremtsünk”.
Forrás: MNNSZ
A Villanyszerelők Lapja egy havi megjelenésű épületvillamossági szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. A VL elsődlegesen a villanyszereléssel, épületvillamossági kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, karbantartók, társasházkezelők és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, előírásai, problémái és megoldásai iránt.
A VL előfizetési díja egy évre 9950 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 20 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
