Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Kontármunka vagy szakszerű kivitelezés?

| |  4842 |

Kontármunka vagy szakszerű kivitelezés?

Egy villanyszereléssel foglalkozó Facebook-csoportban bukkantak fel a cikkben szereplő képek, ahol maga a kérdező sem volt biztos abban, hogy a megörökített napelemes rendszer kivitelezése csapnivaló vagy épp ellenkezőleg. Utána jártunk a dolognak…

Ahogy a kérdező is bizonytalan volt, úgy a poszthoz hozzászólók sem jutottak közös nevezőre a lapostetőre helyezett napelemrendszer kivitelezésének megítélésében.

Ennek nyílegyenesnek kellene lennie, nekem kétszer bontották vissza ilyenek miatt. Lespórolták a rendes szerkezetet, ami megtartaná, de ez a gyenge szerkezet miatt ilyen hullámos. Vagyis pontosan fogalmazva nincs is szerkezete, amibe, amire normál estben szerelni szoktak. Ez sima horgonyzott laposvasra van telepítve. ­– állítja az egyik kommentelő.

Ezzel semmi gond, de azt tudni kell, hogy egy komolyabb vihar ezt az egészet széttépi. Van rengeteg megoldás, ha nem lehet megfúrni a tetőt, de ez az alja. – írja a másik hozzászóló.

Nem szép, de pont ugyanúgy termel, mintha szép lenne. – véli egy újabb fórumozó.

Nos, ahogy az idézett véleményekből is kitűnik, igencsak megosztotta a villanyszerelési csoportban véleményt formáló tagokat a kivitelezés. Hogy ítéletet hirdethessünk, a kérdéseinkkel megkerestük Kiss Ernőt és Juhász Zoltánt, a Greentechnic Hungary Kft. kollégáit, hogy segítesenk a kérdés megválaszolásában: a napelemtelepítéseknél mennyire elterjedt ez a „lemezes” rögzítési forma, szakmailag helyes ez a megoldás?

Íme a válasz

A lapostetős rögzítés ezen formája igen elterjedt. Több neves külföldi és hazai tartószerkezet-gyártó is készít ilyen tartószerkezetet és szinte az összes napelemes telepítő cég alkalmazza ezt a rögzítési formát, amennyiben az igények ezt megengedik vagy megkövetelik. Az egyik legköltséghatékonyabb telepítési forma. Előnye még, hogy igazodni tud a tető vízelvezetése miatt kialakított egyenletlenségéhez.

A képeken látható és a hozzá hasonló többi tartószerkezet olyan széles, hogy arra a napelemek oly módon fekszenek fel, hogy azok kerete nem lóg le arról. A napelemkeretek jellemzően 30–35 mm magasságúak és szélességűek, a tartószerkezetek általános szélessége 100 mm. Ezért nem fordulhat elő az, hogy a napelemkeret túllóg a tartókereten. Egy tartósínes, pl. cseréptetős felületnél alkalmazott rendszernél még kisebb felületen fekszik fel a panel a tartóra, mint a szóban forgó lapostetős szerkezeteknél, hiszen ott csak az alkalmazott sín szélességében fekszik fel a panel.

Maga napelem, mondhatjuk úgy, hogy önhordó, mivel annak saját kerete biztosítja a tartását. Ha nem tudná saját magát megtartani akkor minden esetben a keret teljes felületén lenne szükséges tartószerkezet kiépítésére, ami nem lenne költséghatékony.

Minden rendszer az adott helyszínhez kell méretezve legyen súlyozás, valamint szélterelés viszonylatában is. Ezekhez a rendszerekhez szükség esetén akár részlegesen, vagy akár teljes egészében is szoktak ún. szélterelő modulokat alkalmazni, ami csökkenti a panelekre ható szívó erőt.

Ami hiányosság észrevehető a fotón látott rendszernél, hogy (legalábbis a képeken nem látszik) a tartószerkezet és az arról lelógó kövek és a tető külső felülete között nem található egy plusz gumilap, ami arra hivatott egyrészt, hogy a nyári melegben a tetőszigetelésbe ne „olvadjon” bele a tartószerkezet – előidézve ezzel egy beázás lehetőségét –, másrészt, hogy a tetőre nehezedő súly nagyobb területen terhelje azt, de utóbbi igazából nem releváns.

Kijelenthetjük tehát, hogy a fényképeken látható telepítési megoldás széleskörben elterjedt, amely kisebb hiányosságokkal, de szakszerűnek minősíthető.

KontárNapelem

Kapcsolódó