Azért alacsony a szén-dioxid-kibocsátásunk, mert a szomszédból jön az áram
2020. január 31. |
VL online
|
2782 |
Az alábbi tartalom archív, 5 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
2019-ben az Európai Unió tagországai összesen 33 TWh elektromos áramot importáltak. Az EU határain kívülről érkező energia 38 százalékát Oroszországban, 22 százalékát Ukrajnában, 19 százalékát pedig a Nyugat-Balkánon állították elő széntüzelésű erőművekben.
A Sandbag Intézet szerint a behozott áram EU-n belüli nagy részét Finnország (23%), Litvánia (17%), Görögország (17%) és Magyarország (13%) használta fel, de az adatok szerint ez a fajta „kibocsátás-racionalizálás” összesen 13 EU országot érint – írja a Qubit.
Tavaly több mint 20 százalékkal csökkent a szénalapú áramtermelés Európában, de 2017 óta hétszeresére nőtt a behozott villamos energia mennyisége. Magyarország, Szlovákia, Finnország, Portugália, Olaszországé és Görögország ugyan kijelentette, hogy 2030-ig beszünteti a széntüzeléses energia-előállítást, ugyanakkor ezek a tagországok egyre több kapacitást az importból fedeznek.
Bár Magyarországon az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás az egyik legalacsonyabb Európában, ez, az elemzők szerint csak úgy lehetséges, hogy a teljes áramfogyasztás egy részét az Ukrajnából és Szerbiából érkező importáram fedezi. Az egyik legnagyobb szállító az ukrajnai Burstin erőmű, amely a szakértők szerint egyike a legrosszabb hatásfokon működő, erősen környezetszennyező szénerőműveknek.
Az importútvonalak sematikus rajza: feketével a már működő, kékkel a tervezett hálózati kapcsolatok. Forrás: Sandbag
Az ukrán áram olcsó, mivel az ország nem része az európai kibocsátáskereskedelmi rendszernek (Emissions Trading System, ETS). Így az erőművek nem kötelesek fizetni a szén-dioxid-kibocsátási kvóták tonnánkénti 25 eurós árát, amely akár 25 százalékkal is olcsóbbá teszi az áraikat. Az EU a gyakorlatban ezzel nem megszünteti a szén-dioxid-kibocsátást, hanem exportálja. Mindemellett ráadásul a Balkánon és Törökországban új szénerőműveket is építenek.
A Sandbag számításai alapján tavaly, Európa áramellátása, az import okán, 11 millió tonnával több szén-dioxid-kibocsátással járt, mintha ugyanezt az áramkapciást az EU-n belül állították volna elő. Megjegyzik, hogy az európai kibocsátáscsökkentés értelmi mibenléte abban lenne, ha az EU-s áramimportot is terhelné a szén-dioxid-kibocsátás költsége. Megoldás volna, ha az áramimportőrök is részeivé válnának az ETS-rendszernek, vagy ha az EU-szintű éghajlatvédelmi, más néven karbonvámok (carbon border tax) vonatkoznának az elektromos áramra is. Az áramtermelés környezetterhelési költségeinek érvényesítése csökkenthetné az importot, amely egyébként beleillik a magyar kormány az energia importarányának csökkentését célul kitűző stratégiájába is.
A borítóképen a széntüzelésű burstini erőmű Ukrajnában.
A Villanyszerelők Lapja egy havi megjelenésű épületvillamossági szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. A VL elsődlegesen a villanyszereléssel, épületvillamossági kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, karbantartók, társasházkezelők és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, előírásai, problémái és megoldásai iránt.
A VL előfizetési díja egy évre 9950 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 20 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
