Az adatokból megállapítható többek között, hogy míg a bruttó hazai villamosenergia-termelés csökkent közel 3%-kal, addig az import-export szaldó energia részaránya közel 3%-kal növekedett. A legmagasabb bruttó csúcsterhelés minden eddiginél nagyobb volt, 2018. december 19-én 6869 MW-os értéket ért el (ami 1,3%-kal magasabb az egy évvel korábban regisztrált 6780 MW-nál).
A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részaránya tavaly átlépte a 8%-ot (sőt megközelítette a 8,5%-ot). Ezzel összefüggésben megfigyelhető, hogy főként a naperőműveknek köszönhetően növekedett a villamosenergia-rendszer teljes beépített teljesítőképessége, valamint folytatódott a háztartási méretű kiserőművek teljesítőképességének bővülése, amely közel 40%-kal magasabb, mint egy évvel korábban.
Azonban a termelt (bruttó) villamos energia előállítására felhasznált energiahordozók szerinti megoszlás mindennél beszédesebb: atomenergia: 49,80%, földgáz: 22,8%, szén: 14,85%, biomassza: 5,42%, szélenergia: 1,99%, napenergia: 0,90%.
Termelt (bruttó) villamos energia az előállítására felhasznált energiahordozók szerint (2018).
Fotovoltaikus erőművek kihasználtsága, 2017–2018
A háztartási méretű, az engedélyköteles és a nem engedélyköteles fotovoltaikus kiserőművek beépített teljesítőképességének változása.
Naperőművek járásonkénti eloszlása (MW)
Termelő erőművek 2018. december 31-i állapot szerint.
2018. évben termelő naperőművek teljesítőképessége: 393,91 MW.Az ábra nem tartalmazza a háztartási méretű kiserőműveket.
A magyar átviteli hálózat 2018. december 31-én.
Háztartási méretű kiserőművek kapacitásának elosztónkénti eloszlása (kW)
A hazai villamosenergia-rendszer adatai eléhetők a MEKH és a MAVIR ZRt. közös kiadványában.
