Villanyszerelők Lapja

Mi a teendő áramütéses baleset esetén?

| |  2225 | |

Mi a teendő áramütéses baleset esetén?

A 230 V váltakozó feszültség közvetlen megérintése a talajon álló ember számára életveszélyes áramütést okoz. Számos intézkedés született az áramütéses belesetek megelőzésére, és mindent meg kell tenni az emberi életre is veszélyes áramütés elkerülésére, azonban a statisztikai adatok arról árulkodnak, hogy az áramütéses balesetek - közöttük az emberi életet kívánó balesetek száma - egy bizonyos szint alá nem szorítható.

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Biztosítók Szövetsége ajánlása a villamos balesetek megelőzéséhez és csökkentéséhez című összefoglalójának célja, hogy felhívja az érdeklődők (elsősorban a lakosság és kisvállalkozók) figyelmét arra, hogyan kerülhetik el az áramütéses balesetek bekövetkezését, illetve milyen intézkedésekkel csökkenthetik az áramkörbe kerülés kockázatát. 

Az ajánlásból tallózva ezúttal azt a részt emeltük ki, amelyből megtudhatjuk, hogy mi a teendő, ha bekövetkezik az áramütéses baleset.

Segélyhívás

A segélyhívás alatt itt azt értjük, hogy kiabálással fel kell hívni a figyelmet, hogy a környezetünkből segítsen valaki a mentők értesítésében, hogy a balesetessel tudjon az észlelő foglalkozni. Bármilyen telefonról a 104-es számon érhetők el a mentők, ahol a diszpécser rögtön szakszerű tanácsot ad abban, hogy mit kell tenni addig is, amíg a mentő megérkezik. Ha nem megy, ilyen esetben a 112-es segélyhívót kell hívni, nem csak Magyarországon, de az Európai Unió tagállamaiban is.

Mit kell mondani a diszpécsernek:

  • ki a bejelentő,
  • hol történt, (pontos cím, ennek hiányában a helyszín megközelíthetősége),
  • mi történt.

Áramkörből mentés

Az áramütéses baleset felismerése után (egyidejűleg azzal, hogy hívással, kiabálással további segítségnyújtókat kell hívni, és értesíteni kell a mentőket) haladéktalanul meg kell kezdeni az áramhatás megszüntetését, az áramütött kiszabadítását az áramkörből. (A mentésnek e fázisa a segélynyújtóra nézve is fokozott veszélyhelyzetet jelent.) A segélynyújtó elsődleges szempontja kell, hogy legyen, hogy ő maga semmiképp se kerüljön áramkörbe, hiszen ezáltal nemcsak segítségnyújtásra lesz képtelen, hanem mindkettőjük túlélési esélye romlik. Az áramkörből kiszabadítás módszerei a feszültség nagyságától függően eltérőek.

Áramkörből kiszabadítás 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű berendezésnél

Legbiztonságosabb a mentést az áramkör megszakításával, azaz a megszakító vagy a berendezés főkapcsolójának kikapcsolásával, a biztosító betéteinek kicsavarásával, esetleg a hálózati csatlakozó kihúzásával elvégezni. A kikapcsolás tényéről kétséget kizáróan meg kell győződni! (A kikapcsoló szerv helyzetéből vagy feliratozásából ez egyértelműen kiderül.)

Ha ez nem valósítható meg késedelem nélkül, akkor a vezeték elvágásával vagy szándékos rövidzárlat előidézésével semmiképpen nem szabad az áramhatást megszüntetni. E módszereknek hátrányai:

  • rövidzárlat előidézésekor (amely a vezeték elvágásakor is előfordulhat) a nagy áramerősség másodlagos hatásaival (ív, hő, fémolvasztás, stb.) kell számolni,
  • az elvágott vezetékvég feszültség alatt marad, előfordulhat, hogy a földre vagy más vezetőanyagú tárgyra esik: a jelenlévőkre és a mentés folyamán később a helyszínre érkezőkre újabb áramütések veszélyét hordozza,
  • több hasonló vezeték esetén előfordulhat, hogy a segélynyújtó nem a megfelelőt csípi el, így a berendezés továbbra is feszültség alatt marad (a felsorolt veszélyek megtörtént balesetek leírásaiban szerepelnek).

Különleges esetnek számít, amikor a balesetes olyan helyzetben marad fogva az áramkörben (pl. létra tetején, állványon, asztal vagy szekrény tetején végezte munkáját), hogy az áramhatás megszűnését követő izomelernyedéskor leesve zúzódásokat, töréseket szenved. Ekkor a kiszabadítást megelőzheti néhány egyszerű intézkedés: a balesetes megtámasztása fagerendával, falétrával vagy a leesés helyén textil leterítése, pokróc, ponyva kifeszítése. Ha a leesés várható helyén magas hőmérsékletű vagy éles, hegyes tárgy, maró anyag van, azt előzőleg el kell távolítani.

Veszélyesebb a balesetes kiszabadítása szigetelőanyag segítségével, azaz az áramütött testének eltávolítása (eltolása, elhúzása) a feszültség alatt levő résztől. Ezt általában az áramütött ruhájánál fogva, esetleg a segélynyújtó kezére borított textil, illetve műanyag darabbal, kivételesen szigetelt vagy fanyelű szerszámmal, illetve más kéznél lévő szigetelt tárggyal kell megpróbálni. Ha a helyiség padlója nem szigetelő, akkor a segélynyújtó biztonságát fokozhatja a segélynyújtó lába alá tett deszka, műanyag vagy vastag textília, ami a talpponti ellenállást jelentősen megnöveli.

Áramkörből kiszabadítás 1000 V-nál nagyobb feszültség esetén

A nagyfeszültség megközelítése is életveszélyes! Ezért a kiszabadítás lehetősége itt jóval korlátozottabb. Az áramütött közelébe kerülni, őt megérinteni veszélyes. A kikapcsolást csak arra jogosult, helyismerettel rendelkező szakember végezheti el. Ezért a balesetet okozó villamos berendezés üzembentartóját a lehető leggyorsabban értesíteni kell a balesetről.

Ha a baleset villamosműben (erőműben, transzformátorállomásban, kapcsolóállomásban) történik, és a balesetet okozó berendezés nem kapcsolható ki, akkor a sérült kiszabadítását a nagyfeszültségű berendezés névleges feszültségének megfelelően szigetelt életmentő rúd (korábbi, közkeletű elnevezéssel: kapcsolórúd) segítségével megkísérelheti erre külön kioktatott személy. Egyéb segédeszköz nagyfeszültségen nem alkalmazható, ezért életmentő rúd hiányában a kikapcsolásig az áramütött kiszabadítását nem lehet megkezdeni!

A borítókép csak illusztráció.

ÁramütésBaleset

Kapcsolódó

Az áramütéses belesetek megelőzése

Az áramütéses belesetek megelőzése

Ajánlás a villamos balesetek megelőzéséhez és csökkentéséhez