Ajánlás a villamos balesetek megelőzéséhez és csökkentéséhez
2018. december 13. |
VL online
|
14 161 |
Az alábbi tartalom archív, 6 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Számos intézkedés született az áramütéses balesetek megelőzésére, és mindent meg kell tenni az emberi életre is veszélyes áramütés elkerülésére, azonban a statisztikai adatok arról árulkodnak, hogy az áramütéses balesetek - közöttük az emberi életet kívánó balesetek száma - egy bizonyos szint alá nem szorítható.
A villamos energia ma már nélkülözhetetlen a mindennepi életben. A kisfeszültségű villamos hálózat szó szerint behálózza környezetünket, a villamos fogyasztókészülékeknek se szeri se száma, nem is beszélve az infokommunikációs eszközök töltőiről, stb. A 230 V váltakozó feszültség közvetlen megérintése a talajon álló ember számára életveszélyes áramütést okoz.
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Biztosítók Szövetsége ajánlásának az a célja, hogy felhívja az érdeklődők (elsősorban a lakosság, kisvállalkozók) figyelmét arra, hogyan kerülhetik el az áramütéses balesetek bekövetkezését, illetve milyen ntézkedésekkel csökkenthetik az áramkörbe kerülés kockázatát.
Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy meghibásodott villamos szerkezet (gép, készülék, vezeték) tüzet is okozhat, ezért megfelelő kialakítása, szakszerű használata, és kifogástalan állapotban tartása nem csak életvédelmi, hanem tűzvédelmi szempontból is indokolt. Az ajánlás részletesen bemutatja hogyan kerülhetjük el az áramütéses baleseteket, illetve, ha mégis bekövetkezik mi a teendő. A nem várt balesetekre való felkészüléshez ajánljuk a balesetbiztosítást.
Áramütéses balesetek megelőzése
1.1. Szakszerű, műszaki előírások szerinti tervezés, létesítés
Az áramütéses balesetek megelőzése már a tervezésnél és a létesítésnél kezdődik. Fontos, hogy ezeket a feladatokat csak megfelelő végzettséggel és jogosultsággal rendelkező szakemberrel végeztessük. A legegyszerűbbnek tűnő feladatok elvégzését is szakemberre kell bízni (pl. egy dugaszolóaljzat áthelyezés), mert hozzá nem értő, vagy gondatlan szerelés halálesetet is okozhat.
Létesítésnél fontos, hogy megfelelő biztonságú készüléket építsünk be illetve használjunk. A termékeken található CE jelölés a biztonságot szavatolja. Ne használjunk olyan villamos készüléket (pl. piacon vásárolt, jelölés nélküli), amelynek biztonságáról nem győződtünk meg.
1.2. Meglévő létesítményekben utólagos védelmi lehetőségek
A műszaki előírások, közöttük a szabványok is folyamatosan korszerűsödnek. Így van ez a villamos biztonság szakterületén is. Az évekkel, évtizedekkel korábbi, létesítéskori biztonság a mai kor követelményeinek általában már nem megfelelő. A teendőkről mindenki meggyőződhet egy érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat elvégeztetésével. Ami azonban minden felhasználónak ajánlható, az az áram-védőkapcsoló beépítése, mert ez egy olyan életvédelmi készülék, amely szakszerű beszereléskor nem enged testzárlatos berendezést üzemeltetni és szándékolt, vagy véletlen áramkörbe kerüléskor (aktív vezető megérintése) is lekapcsolja a veszélyforrást!
1.3. Villamos készülékek, gépek rendeltetésszerű szabályos használata
Az áramütéses balesetek megelőzésének legjobb módja, ha szabályosan, rendeltetésszerűen használjuk a villamos készülékeket és gépeket.
Ehhez az alábbiak betartását ajánljuk:
Minden villamos készülék használatba vétele előtt el kell olvasni és be kell tartani a használati utasítás vonatkozó előírásait.
Minden villamos készülék használatba vétele előtt meg kell győződni annak épségéről.
Minden esetben az adott készülékek kezelési, karbantartási útmutatója, használati utasítása, gépkönyve, gyármányismertetője szerint kell eljárni. Csak azok a műveletek és csak olyan módon végezhetőek el, ahogy azt a dokumentáció előírja, megengedi. Általában:
Hozzáférhető meglazult csavarok meghúzhatók;
Szerszám nélkül megbontható fedelek levehetők;
Bepattintható csatlakozású fedelek megnyithatók;
A készülék alkatrészei, tartozékai közül csak azok (pl. jelzőlámpa, olvadó biztosító, fényforrás, elem, akkumulátor, tű, pákahegy, fúró, stb.) és olyan módon cserélhetőek, amelyekről a használati utasítás előírásokat tartalmaz.
Mielőtt a villamos készülékek csatlakozódugóját bedugjuk a csatlakozóaljzatba, győződjünk meg arról, hogy a készülék kikapcsolt állapotban van.
Védőérintkezős csatlakozódugó, csak védőérintkezős csatlakozóaljzatba dugható.
Földelt készülék csatlakozója. A csatlakozó oldalán a földelésre szolgáló érintkezők láthatók
Védőérintkező nélküli lapos vagy profil alakú csatlakozódugó, mind védőérintkezős, mind védőérintkező nélküli, ún. kétsarkú csatlakozóaljzatba bedugható.
Kettős szigeteléssel rendelkező készülék csatlakozója. Látható, hogy a földelésre szolgáló érintkezők hiányoznak a csatlakozóból. Jellemzően ilyen csatlakozóval rendelkeznek azok a készülékek és kéziszerszámok, amelyeket használat közben a kezünkben kell tartani.
Régi kerek csatlakozódugó, csak parkettás szobában lévő régi kétsarkú csatlakozóaljzatba dugható.
Gyerekek által elérhető magasságba szerelt használaton kívüli csatlakozóaljzatot az erre a célra kifejlesztett, a kereskedelemben kapható vakdugóval zárjuk le.
Csatlakozódugó kihúzásakor mindig a dugót fogjuk meg, tilos a csatlakozóvezetékkel kihúzni a csatlakozódugót.
Csatlakozódugó kihúzásakor a csatlakozó aljzatot is meg kell fogni, hogy az aljzatot ne terheljük, ne lazítsuk meg, ne húzzuk ki a falból. A csatlakozódugót akkor is meg kell fogni és húzni kell, ha az eltávolítást segítő kiemelő gombot használjuk.
Fürdőszobában kézben tartott villamos készülékek közül csak olyan típus használható, amelyik kettős vagy megerősített szigetelésű, azaz kettős négyzet jel van rajta.
Fürdőkádban, zuhanyfülkében dugós csatlakozóval rendelkező készüléket nem szabad használni, mert életveszélyes!
Kizárólag háztartási célra gyártott készülék nem alkalmas ipari jellegű használatra.
Hidegpadlós, vagy burkolat nélküli helyiségben lehetőleg szigetelő talpú (gumi, műanyag) cipőben használjunk villamos készüléket, mert e nélkül a villamos üzemű eszköz kisebb szigeteléssérülése is áramütést okozhat.
T-elosztók nem dughatók egymásba, mert nincsenek sem mechanikai, sem villamos szempontból többszörös terhelésre méretezve. Helyette több helyen dugaszolóaljzat beépítése, vagy elosztósávok alkalmazása javasolt.
Elosztósávok sem dughatók egymásba (a hosszabbító meghosszabbítása tilos), mert nincsenek ily módon megnövelt teljesítményre méretezve.
Feltekerhető hosszabbítók (kábel dob) csak letekerve használhatók.
Nedves kézzel ne nyúljunk villamos készülékhez.
Villamos készülék hasznnálata közben fém csővezeték érintése veszélyes!
1.4. Óvatosságra intő jelek
Figyeljünk az alábbi jelekre, mert az óvatosság életet menthet.
Sérült, elszineződött, megégett, megpörkölődött villamos készüléket, eszközt, alkatrészt ne használjunk! Forduljunk szakemberhez!
A leszakadt, földre esett vagy lelógó, dobozból vagy falból kiálló villamos vezetéket messze kerüljük el, ne engedjünk senkit a közelébe, és értesítsük az illetékes áramszolgáltatót.
Sérült, kopott, szakadt, törött vezetéket, kapcsolót, csatlakozó dugót, csatlakozó aljzatot szakemberrel javíttassunk, cseréltessünk. A szerelhető villamos alkatelemek nem laikusok számára készültek!
Bármilyen rendellenes működést észlelve (égett szag, füst, szikrázás, ívfény, vagy zörej) a készüléket azonnal kapcsoljuk le, és húzzuk ki a csatlakozódugót az aljzatból, amennyiben azok épek.
Rázó érzés esetén (csíp, bizsereg) azonnal forduljunk szakemberhez és kerüljük a felület érintését. Rázó érzés előfordulhat villamos készüléktől független fémtárgy, pl. vízcsap, radiátor érintésekor is.
1.5. Teendők meghibásodáskor
1.5.1. Teendők hiba esetén
A hiba általában lehet zárlat, túlterhelés, vezetékszakadás, rossz érintkezés. Meghibásodás észlelésekor először a készülékre vonatkozó útmutatóban felsorolt hibákat és azok elhárítását kell figyelembe venni. Ha a hiba nincs az útmutatóben felsoroltak között, illetve az útmutató utal rá, akkor szakemberhez kell fordulni, illetve a hibás készüléket szervízbe kell vinni.
Kismegszakító lekapcsolásakor, olvadóbiztosító kiolvadásakor hibára kell gyanakodnunk. Az eset kellemetlen mert a hiba elhárításááig az egész lakás, vagy egy része villamosenergia-ellátás nélkül marad! Meg kell keresni a hiba helyét, és meg kell állapítani, hogy mi okozhatta a zárlatot vagy túlterhelést.
Az elosztószekrény főbb készülékei: áram-védőkapcsoló, kismegszakító, túlfeszültség-védelmi eszköz.
Kilazult vezetékkötés miatti szigetelőanyagmegolvadás, zárlat. (Ilyenkor jellemző az égett szag);
Nagy teljesítményű fogyasztó, motor bekapcsolása (túlterhelés);
Több fogyasztó együttes üzeme (túlterhelés).
Meg kell szüntetni a hibát, csak ez után szabad újra felkapcsolni a kismegszakítót, illetve becsavarni az olvadó biztosítót.
1.5.3. A meghibásodott készülék kiszűrésének lehetséges módszerei
Meg kell nézni, hogy a kismegszakító, vagy az áram-védőkapcsoló kapcsolt-e le. Ha a kismegszakító kapcsolt le:
Először a kismegszakító áramkörébe tartozó (rajta keresztül üzemeltetett) összes fogyasztót ki kell kapcsolni.
Utána a kismegszakítót vissza kell kapcsolni.
Majd a készülékeket egyesével vissza kell kapcsolni. Ha valamelyik hibás, akkor vagy nem fog működni (mert pl. kiolvadt), vagy annak bekapcsolásakor a kismegszakító megszakítja az áramkört, lekapcsol.
Ha nem találunk hibás készüléket, akkor egyidejűleg sok készülék volt bekapcsolva, túlterhelés volt, csak kevesebb készülék működtethető egyidejűleg.
Ha az áram-védőkapcsoló (ÁVK) kapcsolt le:
Először minden készüléket kapcsoljunk ki, a csatlakozó dugókat az aljzatokból húzzuk ki.
Kapcsoljuk vissza az ÁVK-t.
Ha az összes fogyasztó kikapcsolt állapotában az ÁVK újra lekapcsol, szakembert kell hívni!
Ha az ÁVK bekapcsolva marad, akkor a készülékeket egyesével kapcsoljuk be és ki, illetve dugjuk be, működtessük, kapcsoljuk ki és húzzuk ki. A hibás készülék lekapcsolja az ÁVK-t.
A hibás készülék kikapcsolása, eltávolítása után az ÁVK bekapcsolható.
1.6. Felülvizsgálatok
Minden villamos berendezést célszerű - a szabványosság szempontjából - időszakosan felülvizsgáltatni. 32 A-nál nagyobb áramú hálózatra csatlakozás esetén ez kötelező is. Minden tulajdonosváltás esetén ez igen fontos, jó ha tudjuk hányadán állunk. Érintésvédelem ellenőrzését, csak a megfelelő jogosultsággal rendelkező („Érintésvédelmi felülvizsgáló”) szakember végezhet.
1.7. Karbantartás, tisztítás
Olvadóbiztosító biztonságos cseréje:
Villamosan leválasztott állapotban kell végezni!
Csak sérülésmentes, ép olvadóbiztosító alkalmazható!
Csak az előírt megfelelő típusú és áramértékű olvadó biztosítót szabad behelyezni!
Kiolvadt olvadóbiztosító újra felhasználása („megpatkolása”) tilos, élet- és tűzveszélyes!
További jó tanácsok a karbantartás, tisztítás folyamatában:
Dugaszolható csatlakozóval rendelkező villamos készüléket csak kihúzott csatlakozó mellett tisztítsunk, a készülék használati útmutatójának megfelelően.
Helyhez kötött, fixen csatlakoztatott villamos készüléket csak a leválasztó kapcsoló - ez nem a készüléken elhelyezett ki-be kapcsoló - kikapcsolt helyzetében takarítsunk.
Karácsonyfa izzósor fényforráscseréjét villamosan leválasztott állapotban (a csatlakozódugó kihúzott állapotában) vágezzük, mert az érintkezők között életveszélyes feszültség lehet.
Mindig először a fényforrás kapcsolóját (villanykapcsoló) kell lekapcsolni, majd utána a fényforrást cserélni, tisztítani.
Mindig gondolni kell arra, hogy az izzók, halogén fényforrások még akkor is forróak lehetnek, amikor már nem világítanak, lassan hűlnek. Ezért vagy kesztyűben cseréljük, vagy megvárjuk míg kihűlnek.
Üvegsérült fényforrás menetes fémrészének eltávolítása - csak a villanykapcsoló kikapcsolt állapotában - szigetelt nyelű fogóval oldható meg. Biztonságosabb a fogyasztásmérő alatti kismegszakító lekapcsolásával az egész áramkör feszültségmentesítése.
A lámpából a fényforrás eltávolítása után a foglalat érintkezőinek megérintése életveszélyes, ezért foglalat fényforrás nélkül szabadon ne maradjon!
1.8. Napelemek villamos biztonsága
A megújuló energia termelésbe bevonása következtében rohamosan terjednek a napelemes erőművek mind háztartási, mind ipari méretekben. Közös jellemzőjük a sorbakapcsolt napelemek keltette nagy egyenfeszültség (600…1000 Volt). Ez a feszültség nem csak áramütés miatt életveszélyes, hanem a gondatlanul szétvágott vezetékek, széthúzott csatlakozók között keletkező egyenáramú ív miatt tűzveszélyes is. Fontos tudni, hogy amíg süt a nap, addig a napelem termel, vezetékei feszültség alatt vannak!
Bármilyen rendellenesség észlelésekor szakembert kell hívni!
A folyatatásban a balesetbiztosítás fontosságára hívjuk fel a figyelmet.
A Villanyszerelők Lapja egy havi megjelenésű épületvillamossági szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. A VL elsődlegesen a villanyszereléssel, épületvillamossági kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, karbantartók, társasházkezelők és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, előírásai, problémái és megoldásai iránt.
A VL előfizetési díja egy évre 9950 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 20 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
