Villanyszerelők Lapja

A megfelelő homlokzati szigetelés nem csak energiahatékony, de tűzbiztos is!

| |  803 | |

A megfelelő homlokzati szigetelés nem csak energiahatékony, de tűzbiztos is!

A fűtésszezon közeledtével állandó visszatérő téma az energiahatékonyság, energiatakarékosság. A falak külső hőszigetelése elengedhetetlen feltétele az energiaszámlák csökkentésének.

A homlokzatok megfelelő szigetelésével csökkenthető a fűtésszámla, növelhető a megtakarított energia mennyisége. Ám a megfelelő homlokzati szigetelésnek nem csak energiahatékonynak, de tűzbiztosnak is kell lennie.

Ahogy közelednek a hűvösebb napok minden évben előkerül a hőszigetelés és a hőszigetelő anyagok kérdése. Éppen ezért már sok szó esett a különféle hőszigetelő anyagokról és azok tulajdonságairól, így most egy talán kevésbé előtérben lévő szempontra hívnánk fel a figyelmet: a gyakorlati alkalmazhatóságra, azaz a beépíthetőségre.

A szigetelőanyag megválasztásakor fontos, hogy a termék olyan tulajdonságokkal rendelkezzen, melyek lehetővé teszik beépítésüket olyan helyekre is, ahol megkövetelt a szerkezet tartóssága, fokozott a tűzbiztonsága, vagy magasabbak az akusztikai követelmények, elvárások. Ha egy épület homlokzatát nézzük, a kőzetgyapot kiváló hő- és hangszigetelő valamint tűzálló tulajdonságainak köszönhetően egyaránt alkalmazható magán és ipari építkezéseken is, és kiváló megoldást nyújt vakolható homlokzati rendszerek, szerelt homlokzatburkolati rendszerek és kéthéjú falszerkezetek hőszigetelésekor is.

A homlokzati hőszigetelés tervezésekor az egyik legfontosabb tényező, amire oda kell figyelnünk, hogy olyan anyagot használjunk, ami az esetleges tűzesetek kialakulásakor gátolja a tűz gyors terjedését. Ma már a kőzetgyapotos homlokzati hőszigetelő rendszerek összes komponense tűzálló, tehát megakadályozzák a homlokzati tűzterjedést.

Emlékezzünk csak vissza a nyáron történt tragikus londoni tűzesetre, ahol a legnagyobb problémát a nem megfelelően megválasztott szigetelés és burkolati rendszer jelentette (a felújítás során tűzveszélyes alumínium-polietilén kompozit panelekkel oldották meg a burkolatot, ami mögött éghető hőszigetelést alkalmaztak). Az olcsóbb, éghető szigetelésnek és homlokzatburkolati rendszernek köszönhetően rendkívül gyorsan terjedt a tűz a homlokzaton keresztül több mint 80 ember halálát okozva. A legtöbb problémát tehát a nem megfelelően megválasztott éghető burkolatok és szigetelések jelenthetik, különös tekintettel átszellőztetett szerkezetekben történő alkalmazás esetén – csak úgy, mint a londoni lakótorony esetében.

A vakolható homlokzati hőszigetelő rendszerek alkalmazásához ajánlott kőzetgyapot termékeknek nincs értelmezhető hőmozgásuk, még igen sötét homlokzatszínezés mellett sem kell ettől tartani. Az alapfelületeket illetően széleskörűen alkalmazhatóak, hiszen betonon, pórusbetonon, szárazépítő lemezeken és égetett kerámia falazóelemeken is egyaránt hasznosíthatóak. A vakolható homlokzati hőszigetelő rendszerekhez ajánlatos inhomogén, azaz kétrétegű terméket használni, amelynek a felső, tömörebb rétege magas terhelhetőséget biztosít, így ellenállóbbá teszi a külső mechanikai hatásokkal szemben a homlokzatot. Az alsó, vastagabb rétege pedig elég rugalmas ahhoz, hogy alkalmazkodjon az esetleges felületi egyenlőtlenségekhez.

Irodaházak, középületek esetében gyakran alkalmazott homlokzatépítési forma a szerelt homlokzatburkolati rendszerek. Ezek jellemzően hátul szellőztetett, légréteges szerkezetek. A többféle anyagú burkolat mögött egy alul-felül nyitott légréteg található, amelyben a levegő a kürtőhatás következtében általában felfelé áramlik. A kürtőhatást tekintve azt is figyelembe kell venni, hogy a hátul szellőztetett légréteges homlokzatok kialakításánál a kürtőhatás következtében az átszellőztetett légrésben felfelé áramló levegő egy esetleges épülettűz esetén komoly szerepet játszhat. A légréteg mögött van a teherhordó szerkezetre szerelt hőszigetelés. Az átszellőztetett homlokzat szigeteléséhez tűzvédelmi okokból kizárólag nem éghető, A1 tűzvédelmi osztályú termékek használhatóak, mivel a légrés kéménykürtőként viselkedik, így könnyen éghető homlokzatszigetelő anyagok használatakor a tűz nagyon könnyen, pillanatok alatt terjed. Magyarországon ezen kívül a homlokzatburkolati rendszereket is minősíteni kell, hogy megfelelnek e a homlokzati tűzterjedés követelménynek. Érdemes továbbá odafigyelni arra is, hogy olyan terméket válasszunk, ami nem kis testsűrűségű, és a gyártók maguk is szellőztetett homlokzat szigeteléséhez ajánlanak, hiszen a kőzetgyapot nyílt szálszerkezetű és ebben a szerkezetben áramló levegővel találkozik. Célszerű olyan termékkel dolgozni, amely páraáteresztő, viszont a hőszigetelés nem érintkezik közvetlenül az áramló levegővel. Ilyen például az üvegfátyol kasírozású ásványgyapot lemez.

Kéthéjú falszerkezetek hőszigetelésekor a falszerkezet lényege, hogy a belső teherhordó falra hőszigetelést építenek, elé pedig egy külső, nem teherhordó, de önhordó burkolati fal kerül. Az ilyen falrendszerek kialakításakor számtalan dologra kell figyelni, és megkülönböztetünk légréteges valamint légréteg nélküli kéthéjú falakat. Hőszigetelésükre például a műgyanta kötésű, teljes keresztmetszetében víztaszító, csupasz kőzetgyapot lemez ajánlható szerelt homlokzatburkolatos, hátul szellőztetett légréteges falszerkezetek hőszigeteléseként még akkor is, ha a burkolóelemek közötti hézagok nyitottak, de felhasználható szellőztetett légréteggel nem rendelkező falszerkezetekben is. Üvegfátyol-kasírozású termék választása esetén a kőzetgyapot lemez nem is látszik a nyitott hézagokban. Olyan szerkezetekben történő felhasználása különösen ajánlott, ahol a hőszigetelés közvetlenül érintkezik külső, áramló levegővel, mivel az üvegfátyol-kasírozás megakadályozza az áramló hideg levegő behatolását a szálak közé.

 

EnergiahatékonyságTűzvédelem

Kapcsolódó