Nanocsoda és az életveszélyes marketing

2016. június 1. | Härtlein Károly |  5124 |

Az alábbi tartalom archív, 8 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Víz alatt világító izzólámpa, vízben működtetett fúrógép és hajszárító – elég hatásos marketingeszközök egy spray alapú termék hatékonyságának bizonyítására, amely nanotechnológiás védőbevonatot kínál elektromos készülékeink számára nedvesség, korrózió és rövidzárlat ellen.

A nanotechnológiával és annak a vívmányaival most ismerkedik a világ. A tudósok egy kicsit többet tudnak erről, azonban a hétköznapi emberek leginkább a bulvár cikkekből hallanak felőle és gyakran pontatlanok. A nanovilág csodái első hallásra bulvárosan szépek, szinte hihetetlenek, ám a sajtóhírek, akár szakszerűek, akár bulvárosak, lassan hozzászoktatnak minket ezekhez a csodákhoz. Ezzel magyarázható, hogy a kereskedők egy új termék megjelenésekor előszeretettel hivatkoznak a nanotechnológia által már elérhető „varázslatokra”, sajnos sokszor minden alap nélkül. A legtöbbször hihetetlen csodákra a „magyarázat” egy bűvös szó: nanotechnológia! Ezzel az átlagember nem tud vitatkozni, hiszen nem ért hozzá – legtöbbször a magyarázó sem ért hozzá, csak előveszi a lehengerlő stílust, és felváltva használ olyan szavakat, amelyekről legtöbbször azt sem tudja, hogy mit jelentenek. Ha bemutatóval is alátámasztják a csodát, akkor le is van zárva az ügy… Már csak fizetnünk kell, és vihetjük haza a nanocsodát!

Egy szakmai kiállításon láthattuk, hogy a józanész által diktáltakkal ellentétben mindenféle villamossággal működő eszközt tett a kereskedő egy akváriumba, amelyben állítása szerint csapvíz volt. Lásd az alábbi videónkat.

Az ámuló azt is láthatta, hogy mit nyújt a nanotechnológia. Mindazt, amit eddig tanítottak, sutba lehet dobni, hiszen az elektromos eszközöket, készülékeket, berendezéseket óvni kell a nedvességtől – mert tönkremehetnek és áramütést szenvedhetünk. Ettől többé nem kell tartani, csak be kell őket még szárazon fújni egy folyadékkal, és az nem fogja engedni az áramot, csak a jó irányba!

Megnéztem a filmet többször is, meg is állítottam (ami ugye az élő bemutatón nem lehetséges), és láttam valamit rajta, amit érdemesnek tartottam megvizsgálni. Figyelmes szem észreveheti, hogy az elmerítés után buborékok jelentek meg a víz felszínén. Ez vagy annak a jele, hogy az áram bontja a vizet, vagy csak a foglalatban megrekedt levegő tör a felszínre. A laboratóriumomban megismételtem a „mutatványt”, de közben mértem is! Először egy tizenöt wattos izzót csavartam egy foglalatba, és a bekapcsolás után egy hitelesített teljesítménymérővel megmértem a fogyasztását (15,1 W). Ezután elmerítettem csapvízben, és ismét megmértem a fogyasztást (172,2 W)! Nem lepődtem meg, hiszen a fémes felületek között is folyó áram vizet bontott, ez okozta a teljesítmény növekedését.

Megfigyelhettem, azt is, hogy éppen úgy, mint a bemutatón készített filmen, itt is fejlődtek buborékok. Én egy kicsi tovább vártam, hogy mindezt képen is meg tudjam örökíteni. Ezután kiszárítottam a foglalatot, szárazra töröltem az izzót, és befújtam a foglalatot és az izzót is a csodafolyadékkal, én sem sajnáltam, gazdagon fújtam be a felületeket. Ismét mérés következett, először szárazon (15,1 W), majd elmerítve csapvízben 138,8 W).

A műszerem – egy OMH (Országos Mérésügyi Hivatal) által hitelesített teljesítménymérő, amely 0,1 W pontossággal méri meg a felvett teljesítményt, vagyis objektíven szolgáltat hiteles mérési eredményt – 123,7 W-tal nagyobb értéket mutatott! Vagyis átvertek a bemutatóval!

Még akkor is ezt állítom, ha 33,4 W-tal kevesebb a felvett teljesítmény (alig 20%-os javulás) a szer nélküli állapothoz képest! Még belegondolni is rossz, hogy valaki a látottak bizalmában szeretné megismételni a mutatványt – például egy kádban –, abban a hitben, hogy nem érheti őt áramütés. Egy fúrógép, amely a hálózatról működik, és egy öntöttvas kád, kész életveszély.

Az alábbi videóban a fentebb ismertetett mérés mozzanatai láthatók:

Összegezve a tapasztalatokat

A 15 watt teljesítményű izzó a vízbe merítve 172,2 W teljesítménnyel terhelte meg a hálózatot, ez a teljesítménynövekedés azzal magyarázható, hogy a szigeteletlen felületek között is folyik áram, amely a vizet bontja. Erre utal a pezsgés, amelyet megfigyelhettem az elmerített tárgyakon, az áram bekapcsolása után. A felületkezelés után ez az érték lecsökkent 138,8 wattra, ami 20%-os csökkenés. Kijelenthető, hogy a folyadék nincs szigetelő hatása, az lenne az ideális, ha ez az érték 15 W körüli lenne!

Felelősséggel ki tudom jelenteni, hogy a nanofolyadék alkalmatlan arra, amit a bemutatós sugall, a forgalmazó hamis biztonságot kelthet a szemlélőben, akik áramütést szenvedhetnek, ha utánozzák azt..

Figyelmeztetés! Tilos és életveszélyes a kísérletet megismételni mosogatóban, kézmosó csapban, esetleg fürdőkádban! A kísérlet kontrollált körülmények között, nagy körül tekintéssel került elvégzésre!

Mérés közben nagyon óvatosan, körültekintően jártam el, mert könnyen áramütést lehet szenvedni.  A vízbe egy pillanatra sem nyúltam bele, azoknál a méréseknél, amelyeket vízben elmerítéssel végeztem, egy szigetelő rúddal – amelyet egy laborállványba rögzítettem – tartottam víz alatt az eszközöket. Egy kapcsolható elosztó segítségével mindig kikapcsoltam az áramot, amikor éppen beállítottam a mérést. A laboratóriumom parketta burkolású, az asztal, ahol a mérést végeztem, szintén faburkolatú, így az áramütéstől kevésbé kellett tartanom. Kínosan ügyeltem arra, hogy lehetőleg semmi se legyen nedves, csak az, amit a mérés megkövetel. A képeken is jól látszik, hogy egy főzőpohárba merítettem el a foglalatot és a lámpát is, amely a szigetelő asztalon volt! Tilos és életveszélyes a kísérletet megismételni mosogatóban, kézmosó csapban, esetleg fürdőkádban!

A cikk a Villanyszerelők Lapja májusi számában, azonos címmel megjelent cikk szerkesztett, rövidebb változata.

BalesetveszélyVizsgálat

---