Kihirdették az építőipari rezsióradíj új összegét
2026. július 13. | VL online | 17 994 |
A közlekedési és beruházási miniszter július 15-én életbe lépő 4/2026. (VII. 10.) KBM rendelete rendelkezik az ajánlott építőipari rezsióradíj mértékéről.
A rendelet célja az építőipari kivitelezési tevékenység során alkalmazott ajánlott építőipari rezsióradíj mértékének meghatározása. A szabályozás az építőipari ágazati körülményeket és a gazdasági környezet előnytelen változásait tartja szem előtt. Ez alapján az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény szerinti építőipari rezsióradíj általános forgalmi adó nélküli legkisebb mértéke
7830 forint/óra.
A rendelet a kihirdetését követő 5. napon, azaz július 15-én lép hatályba, amellyel hatályát veszti az ajánlott építőipari rezsióradíj mértékéről szóló korábbi, 44/2024. (XII. 20.) ÉKM rendelet.
Az építőipari rezsióradíj az az összeg, amelyet egy kivitelező cég egyetlen szakember (vagy segédmunkás) ledolgozott munkaórájára számít fel. Ez a díj nem egyenlő a szakmunkás nettó bérével, hanem a bér mellett tartalmazza a munkáltatói adókat és járulékokat, az adminisztratív rezsiköltségeket, az eszközök amortizációját és a cég általános működési kiadásait.
Bővebben
Az építőipari ajánlott vagy korábban minimális rezsióradíj mértékéről évente dönt az építőiparért felelő minisztérium, korábban az Építési és Közlekedési Minisztérium, most a Közlekedési és Beruházási Minisztérium. Az erről szóló híreket rendszerint felháborodott kommentek kísérik, miszerint „Majd én eldöntöm mennyirért megyek!”. Mivel sokaknak nem egyértelmű a rezsióradíj fogalma és célja, így összefoglaljuk ezeket.
A mérges kommentelőnek senki nem tiltja meg, hogy a minimális rezsióradíj kétszeresét vagy háromszorosát kérje a megrendelőtől, ha a szaktudása, a gépei vagy a piaci hírneve miatt annyit ér a munkája. Szabadáras a piac, így minden kivitelező annyiért vállal munkát, amennyiért csak szeretne – vagy amennyit a piac megfizet.
A minimális rezsióradíj olyan, mint a minimálbér. A minimálbér sem azt jelenti, hogy mindenkinek pontosan annyit kell keresnie. Csupán azt mondja ki, hogy egy legális vállalkozás működtetésének van egy alapvető, elkerülhetetlen költségszintje (adók, könyvelő, szerszámok koptatása, benzin, munkaruha). Ha valaki a minimális rezsióradíj alatt vállal munkát, az olyan, mintha a saját zsebéből fizetne azért, hogy dolgozhasson, vagy feketén csinálná.
Ez a szám elsősorban az állami és önkormányzati pályázatoknál (közbeszerzéseknél) fontos. Azt akadályozza meg, hogy komolytalan, „fantom” cégek irreálisan alacsony áron nyerjék meg a munkákat, amiket aztán vagy félbehagynak, vagy silány minőségben, be nem jelentett munkásokkal végeznek el.
Minimális vagy ajánlott?
A hivatalos elnevezés is megváltozott, a korábbi minimális építőipari rezsióradíj helyett a legfrissebb miniszteri rendelet már az ajánlott építőipari rezsióradíj kifejezést használja. A „minimális” kifejezés esetleg sugallhatta, mintha ez egy mindenkire kötelező hatósági kényszer lenne. Az ajánlott szó viszont egyértelművé teszi, hogy ez egy szakmai és gazdasági iránymutatás.
Senki nem akar beleszólni abba, hogy egy vállalkozó mennyiért adja a saját munkáját a szabadpiacon. Ha a saját számításai szerint ő kevesebbért vagy sokkal többért akar dolgozni egy magánmegrendelőnek, senki nem fogja ellenőrizni a rezsióradíj alapján.
Tehát, az ajánlott építőipari rezsióradíj azt az összeget takarja, ami egy legálisan működő cégnél ma Magyarországon minimum költségként megjelenik óránként egy munkásra vetítve (figyelembe véve az inflációt, garantált bérminimumot, szerszámokat, benzint).
És még egy szempont. Sok kezdő egyéni vállalkozó túl olcsón dolgozik, mert elfelejti kiszámolni a rejtett költségeit (amortizáció, biztosítás, adók). Ez a hivatalos szám egy remek mankó neki, hogy lássa, hogy ha ennél kevesebbet kér el óránként, akkor valójában veszteségesen működik, még ha most nem is tűnik fel.
Épületvillamossági projektek esetében az árajánlatadás bonyolult, ám elengedhetetlen feladat. A jól összeállított ajánlat nemcsak a szakmai hitelességet erősíti, hanem alapvetően meghatározza az ügyféllel való együttműködés minőségét is. Az árajánlatadás klasszikus módszereiről és a kihívásokról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
A Villanyszerelők Lapja egy havi megjelenésű épületvillamossági szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. A VL elsődlegesen a villanyszereléssel, épületvillamossági kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, karbantartók, társasházkezelők és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, előírásai, problémái és megoldásai iránt.
A VL előfizetési díja egy évre 12 990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 23 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.


