Magasabb profilos fogyasztás és esti súlyponteltolódás

2026. július 7. | VL online |  2364 |

A piacmonitoring riportok olyan rendszeres, átfogó elemzések, amelyek a hazai és nemzetközi energiapiacok – kiemelten a villamosenergia-, a földgáz- és a zöldenergia-szektor – aktuális folyamatait, fogyasztási adatait és ártendenciáit mutatják be. A MEKH aktuálisan elérhető legfrissebb jelentésében az áprilisi hideghullámhoz köthető fogyasztásnövekedés került a fókuszba.

2026 áprilisában a teljes órás hazai átlagfogyasztás 4557 MWh volt, ami márciushoz képest 8%-os csökkenést, 2025 áprilisához képest pedig 1%-os növekedést jelentett. Ezen belül a profilos fogyasztás 1996 MWh-ra mérséklődött, ami 11%-kal alacsonyabb a márciusi értéknél és 4%-kal meghaladta a 2025. áprilisi szintet, miközben az idősoros fogyasztás 2561 MWh volt, ami márciushoz képest 5%-os, 2025 áprilisához képest pedig 1%-os csökkenés. 2026 áprilisában a havi átlaghőmérséklet 12 °C volt, vagyis magasabb a márciusi 9 °C-nál, ami összhangban áll a profilos fogyasztás havi csökkenésével.

Éves összevetésben más kép látszik: 2026 áprilisa hűvösebb volt a 2025. áprilisi 13 °C-nál, miközben a havi PV-kihasználtság gyakorlatilag azonos szinten maradt, 23% körül alakult. Ennek ellenére a profilos fogyasztás 68 MWh-val, 4%-kal magasabb volt 2025 áprilisánál, vagyis az éves növekedés nem a PV-kihasználtság csökkenéséből, hanem inkább a hűvösebb hőmérsékleti környezet és az esti fogyasztási többlet együtteséből adódott.

A hasonló hőmérsékletű és naptípusú helyzetekben a napközbeni, 10–15 órai profilos fogyasztás 26 MWh-val, 1%-kal alacsonyabb volt 2025 áprilisánál, míg az esti, 16–21 órai sávban 28 MWh-os, 1%-os növekedés jelent meg, vagyis a lakossági jellegű fogyasztás súlya továbbra is inkább az esti órák felé tolódott.

Az esti munkanapi órákban 2026 áprilisában az esetek 11%-ában haladta meg a profilos fogyasztás az idősorost, szemben a 2025. áprilisi 8%-kal; ezek az esetek főként 20–21 órakor jelentek meg, és átlagosan 14 °C-os hőmérséklethez kötődtek.

Nettó rendszerterhelés alakulása, 2026 április – terhelés (MW) és átlaghőmérséklet

Negatív déli árak és szétnyíló napi spreadek 2026 áprilisában

2026 áprilisában a negatív áras órák száma markánsan megemelkedett mindhárom vizsgált piacon: Magyarországon 83, Németországban 123, Romániában 71 negatív áras óra fordult elő, szemben a 2025. áprilisi 70, 75 és 53 órával. A jelenség elsősorban a déli órákhoz kötődött, amikor a magas naperőművi termelés miatt az árak több napon is 0 €/MWh alá estek, különösen Németországban és Magyarországon. A legszélsőségesebb eset ápr. 26-án alakult ki: Magyarországon −500,0 €/MWh, Németországban −413,8 €/MWh volt a napi minimumár, miközben az esti maximumok 151,8 €, illetve 157,8 € körül alakultak. Ennek következtében a napi spreadek havi átlaga is jelentősen emelkedett a tavaly áprilisi szinthez képest: Magyarországon 172,9 €→231,4 €, Németországban 152,9 €→176,9 €, Romániában pedig 166,9 €→170,4 €. A nagy napi különbségeket ugyanakkor már nem elsősorban az esti árak kiugrása okozta, hanem az, hogy a déli órákban az árak rendkívül mélyre estek, miközben estére visszarendeződtek pozitív tartományba.

Tehát 2026 áprilisában Magyarországon 83 negatív áras óra fordult elő, szemben a 2025. áprilisi 70 órával, és ezek döntően a déli 11–15 óra közötti időszakra koncentrálódtak. A negatív árak kialakulása szorosan összefüggött a magas PV-termeléssel: a legalacsonyabb ár ápr. 26-án alakult ki, amikor a napi minimum −500,0 €/MWh volt, miközben a hálózatba kiadott PV termelés meghaladta a 4500 MW-ot. A negatív áras órákban ugyanakkor nemcsak a teljes PV-szint volt magas, hanem a termelési szerkezet is eltolódott: az ipari PV/HMKE arány lényegesen alacsonyabb volt, mint a nem negatív áras déli órákban. Munkanapokon a negatív áras órákban az ipari PV a HMKE-termelés 154,2%-át adta, míg ugyanazon órák nem negatív eseteiben 208,5%-át, szabadnapokon pedig az arány 141,8% és 191,6% volt. Ez arra utal, hogy negatív árak mellett az ipari naperőművek termelése reagált a piaci árjelzésekre. A negatív áras időszakok nagy nyomást helyeztek a magyar megújuló támogatási rendszerre is: a KÁT keretén belüli támogatásigény áprilisra 12,34 Ft/kWh-ra emelkedett, míg a teljes támogatási igény, azaz a prémium és tárolói támogatással kiegészített támogatási igény, 14,79 Ft/kWh-ra.

Áprilisi termelési szerkezet: erőteljes naperőművi felfutás és visszaeső fosszilis termelés

2026 áprilisában a régió (Németország, Csehország, Szlovákia, Ausztria, Románia, Horvátország, Szerbia, Szlovénia) nettó villamosenergia-termelésének havi átlagos szintje 74 836 MW volt, ami 9,6%-os csökkenést jelentett márciushoz képest, miközben éves alapon 2,3%-os növekedés volt megfigyelhető.

A termelési szerkezetben a napenergia vált a legnagyobb forrássá: az átlagos teljesítmény 16 313 MW-ra emelkedett, ami 35,9%-os havi és 15,7%-os éves növekedést jelentett, és ezzel párhuzamosan a magyar naperőművi termelés ápr. 20. hetében közel 7 GW-os új rekordot ért el. A széltermelés 15 841 MW volt, ami márciushoz képest 11,4%-os mérséklődést, éves alapon viszont 29,2%-os növekedést mutatott, így a két időjárásfüggő megújuló együtt továbbra is meghatározó maradt a régiós kínálatban.

A fosszilis termelés érdemben visszaesett: a szén- és lignittermelés 14 294 MW-ra csökkent, ami havi alapon 30,7%-os, éves alapon 13%-os mérséklődés, míg a földgázalapú termelés 7229 MW volt, 25,4%-kal alacsonyabb márciushoz és 2,3%-kal alacsonyabb az előző év azonos hónapjához képest. A vízerőművi termelés 6680 MW-ra esett vissza, ami 20,6%-os havi és 25%-os éves csökkenést jelentett, a balkáni vízerőművi termelés pedig az április eleji javulás után a Duna vízhozamának visszaesése miatt április közepére ismét gyengült, az ápr. 19-ével záruló héten 909 GWh-ra csökkenve.

Összességében az áprilisi fundamentális környezetet a teljes termelési szint további csökkenése, a naperőművi termelés erőteljes szezonális felfutása, a szél- és víztermelés mérséklődése, valamint a fosszilis termelés visszaesése jellemezte; a magyar piacon a növekvő napenergia-termelés csökkentette a nettó importigényt, de a Szlovákia és Ausztria felőli áramlások a romániai és ukrajnai tranzitigény miatt tovább emelkedtek.

Áprilisi árcsökkenés a régióban, de tartós magyar és délkelet-európai felárral

2026 áprilisában a régiós másnapi villamosenergia-árak mérséklődtek, miközben továbbra is fennmaradt a magyar és délkelet-európai piacok német árakhoz viszonyított felára. A német havi átlagár 78,52 €/MWh volt, ehhez képest Csehországban 81,82 €/MWh, Szlovákiában 83,43 €/MWh, Ausztriában 86,65 €/MWh, Magyarországon pedig 96,55 €/MWh alakult ki. A délkelet-európai árak szintén a német ár felett maradtak: Szlovéniában 88,79 €/MWh, Horvátországban 90,42 €/MWh, Szerbiában 91,51 €/MWh, Romániában pedig 90,99 €/MWh volt a havi átlag. Németországban a másnapi villamosenergia-ár havi átlagos szintje márciushoz képest 21,20%-kal csökkent, miközben a TTF másnapi földgázár 12,02%-kal mérséklődött, vagyis az áramár esése erősebb volt a gázárénál. A német árak csökkenését a hónap során a magasabb nap- és széltermelés is támogatta: Németországban április 8-án 53,4 GW-os naperőművi termelési csúcs alakult ki, és áprilisban több időszakban negatív órás árak is megjelentek.

A magyar árak a régiós árcsökkenés ellenére magasabb szinten maradtak; április elején a Dunamenti CCGT és a Mátra ligniterőmű karbantartása mérsékelte a spotárak nagyobb esését, április második felében pedig a Gönyű és a Dunamenti G3 tervezett CCGT-karbantartása hozzájárult az egyenetlen magyar ármozgáshoz. A magyar nettó importigény a naperőművi termelés erősödésével csökkent, de a Szlovákia és Ausztria felőli határkeresztező áramlások a romániai és ukrajnai tranzitigény miatt emelkedtek. Összességében áprilisban a régiós árkörnyezetet az általános árcsökkenés, a német árakhoz képest fennmaradó magyar és délkelet-európai prémium, valamint a megújuló termeléshez kapcsolódó napon belüli volatilitás jellemezte.

Forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

ÁramárÁramellátás

Kapcsolódó

---