A Visegrádi Együttműködés négy országának (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) építőipara az elmúlt években rendkívül nagy kilengéseket mutatott, erős növekedési időszakok után meredek visszaesésekkel, szemben az EU27 átlagával. Ennek oka vélhetően, hogy a visegrádi országokban általában nagyobb az állami megrendelések aránya a többi uniós országhoz képest, amely mindenhol visszaesett.
A volumencsökkenés az utóbbi években – kevés kivételtől eltekintve – általános volt, minden ágazatot érintve. A munkaerőpiaci mutatók (alkalmazottak száma, ledolgozott órák) szintén gyengülést mutatnak 2021-hez képest a legtöbb visegrádi országban, szemben a stabilabb uniós trenddel. Ezzel párhuzamosan jelentős költségnyomás jelentkezett, amit a kiemelkedő bér- és ingatlan-termelőiár-emelkedés jelez, különösen Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában – olvasható az ÉVOSZ elemzésében.
A legfrissebb, 2025 eleji adatok is vegyesek: Csehország és Szlovákia építőipari termelése kezd némi élénkülést mutatni, míg Magyarország, Lengyelország, és az uniós átlag továbbra is visszaesésben van.
Általános trendek
Erős növekedés után visszaesés: A V4 országok építőipara 2021 előtt jelentős, gyakran kétszámjegyű növekedést mutatott (pl. Magyarország 2018-ban 29,9%, Csehország 2015-ben 17,9%), ami messze meghaladta az EU27 átlagát.
Lassulás és negatív tartományba kerülés: 2020-tól kezdődően mind a V4-eknél, mind az EU27-ben lassulás, majd visszaesés figyelhető meg. 2024-ben mindenhol csökkent a termelés az előző évhez képest.
Ingadozás: Magyarország és Szlovákia mutatja a legnagyobb kilengéseket, míg Csehország valamivel stabilabb. A visegrádi országok építőipara sokkal ciklikusabb és lényegesen nagyobb kilengéseket mutat az EU átlagnál.
1. ábra: Az építőipari termelés éves változása a V4 országokban és az EU27-ben. Forrás: EUROSTAT
A havi volumenváltozásokat figyelembe véve 2024-ben az építőipari termelés volumene az előző év azonos időszakához képest csökkent a visegrádi országok többségében és az unió átlagát tekintve is (2. ábra). Magyarországon az év első hat hónapjában márciust leszámítva nőtt a termelés volumene, júliustól kezdve azonban hazánkban is folyamatos volt a csökkenés, ami 2025 első három hónapjában is folytatódott. Csehország is változó teljesítményt mutat. 2024 novemberétől a többi visegrádi országhoz és az uniós átlaghoz képest is jelentős volumenbővülés figyelhető meg. Szlovákia az utóbbi hónapokban szintén pozitív volumenváltozást könyvelhet el a megelőző hónapok erős visszaesését követően. Lengyelországban a termelés volumene 2025. januárját leszámítva folyamatosan hanyatló pályán van.
2. ábra: Az építőipari termelés volumenváltozása a V4 országokban az előző év azonos időszakához képest Forrás: EUROSTAT
A 2021-es adatokhoz viszonyítva (3. ábra) látható, hogy a visegrádi országok közül Szlovákia mutatja a leggyengébb teljesítményt, nagyjából a 2021-es szint 80%-a körül stagnálva. Az uniós átlag mérsékelt ingadozást mutat 1-3%-kal a 2021-es szint fölött. Csehországban 2024 novembere óta a termelés volumenváltozása meghaladta a 2021-es termelési átlagot. Lengyelország termelési volumenének bővülése 2024 decembere és 2025 márciusa közötti időszakban, több mint 8 százalékpontot esett. Ennek ellenére még a 2021-es szint felett marad. Magyarország az egész időszakot tekintve elég jelentős visszaesést mutatott, a 2021-es szintet a termelési volumen 2025 márciusi állása még mindig több, mint 5 százalékkal alulmúlja. Összességében 2021-hez viszonyítva a visegrádi országok jóval nagyobb visszaesést és változékonyságot produkáltak az uniós átlaghoz képest. A V4-ek közül Magyarország és különösen Szlovákia jelentős lemaradásban vannak.
3. ábra: Az építőipari termelés volumenváltozása a visegrádi országokban 2021-es bázison. Forrás EUROSTAT
Ágazati trendek
Az épületek építése (4. ábra) területén hasonlóan az általános trendhez, erős növekedés után (2017-ben 27,6%-os magyar csúcs) meredek visszaesés jellemezte a V4 országokat 2020-ban és 2023-ban is. 2024-ben minden visegrádi ország visszaesést mutatott, Lengyelország a legnagyobbat (-11,0%). Az európai átlag ebben a szektorban is stabilabb volt, bár 2024-ben már ott is csökkent a volumen.
4. ábra: Épületek építése volumenváltozása a V4 országokban Forrás: EUROSTAT
A mélyépítési ágazatot nagymértékű ingadozás jellemzi, különösen Magyarországon (2015-ben 53,5%-os növekedés, majd jelentős visszaesések) és Szlovákiában (2017-ben 43,7%). Csehország viszonylag stabilabb teljesítményt nyújtott. 2024-ben minden visegrádi országban negatív vagy stagnáló volt a teljesítmény (5. ábra).
5. ábra: A mélyépítés volumenváltozása a V4 országokban Forrás: EUROSTAT
A speciális szaképítés területe szintén produkált kilengéseket a térségben, mely az utóbbi két évben valamelyest enyhült. Szlovákia mutatta a legnagyobb ingadozást (2019-ben 47,6%, majd meredek esés). Magyarországon is nagyon változékony volt, de 2024-ben egyedüliként mutatott jelentős pozitív növekedést (+10,6%), míg a többi visegrádi ország és az EU átlag negatív tartományban volt. Csehország 2019 óta stabilabb, Lengyelország 2021 óta lassul (6. ábra). Az EU27 átlaga esetében jóval kisebbek voltak a kilengések. 2021 óta enyhén, de folyamatosan csökken a speciális szaképítés volumenének növekedése, és 2024-ben valamelyest vissza is esett.
6. ábra: A speciális szaképítés volumenváltozása a V4 országokban Forrás: EUROSTAT
Munkaerőpiaci mutatók
2021-hez képest a visegrádi országok többségében csökkent az alkalmazottak száma (7. ábra). A V4 országok többsége alul teljesít az uniós átlaghoz képest. Lengyelország 2022 negyedik negyedéve óta, Csehország 2024 második negyedéve óta a 2021-es szint alatt van. Magyarországon volt a legnagyobb a csökkenés a teljes vizsgált időszakban. Szlovákia és az EU átlag mutatott lassú, fokozatos növekedést a vizsgált időszakban.
7. ábra: Az építőiparban alkalmazottak számának változása a V4 országokban Forrás: EUROSTAT
A ledolgozott órák számát tekintve az EU27 átlag lényegében stagnált, de a 2021-es szint felett maradt (~+3%). Ezzel szemben Magyarországon és Lengyelországban a ledolgozott órák száma a 2021-es szint alá esett vissza, Magyarországon a legmeredekebb eséssel. Csehország is csökkenő tendenciát mutatott, de a 2021-es szint felett maradtak, Szlovákiában bár kilengésekkel – de a trend javulást jelez. Összességében a visegrádi országok elmaradnak az uniós átlagtól (8. ábra).
8. ábra: Ledolgozott órák számának változása a visegrádi országokban Forrás: EUROSTAT
Ár- és bér-trendek
Mind a visegrádi országokban, mind az EU27-ben jelentős bérnövekedés történt 2021 óta. A régión belül Magyarországon volt a legnagyobb a bérnövekedés 2021-hez képest. Lengyelországban szintén erős volt, de elmaradt a hazaitól, a szlovák és a cseh bérnövekedés pedig az uniós átlagot követte (9. ábra).
9. ábra: Bérek és fizetések változása a visegrádi országokban Forrás: EUROSTAT
A termelői árak az unióban és a visegrádi országokban is jelentősen emelkedtek 2021 óta. Magyarországon volt a legmeredekebb áremelkedés (több mint 52% 2021-hez képest), jóval az EU-átlag felett. Szlovákiában és Lengyelországban is jelentős, de mérsékeltebb emelkedés látszik. Csehországban az árak alakulása nagyon hasonló ívet írt le, mint az uniós átlag, amely alacsonyabb volt a többi visegrádi országénál (10. ábra).
10. ábra: új lakóépületek termelői árának változása a visegrádi országokban Forrás: EUROSTAT
Összességében a visegrádi országok építőipara jelentős kihívásokkal néz szembe, magas költségekkel és csökkenő termelési volumennel, amellett, hogy egyes országokban vannak jelei a stabilitásnak.
Forrás: Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége
A Villanyszerelők Lapja egy havi megjelenésű épületvillamossági szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. A VL elsődlegesen a villanyszereléssel, épületvillamossági kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, karbantartók, társasházkezelők és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, előírásai, problémái és megoldásai iránt.
A VL előfizetési díja egy évre 9950 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 20 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
