Egy friss kutatás arra kereste a választ, hogy a megrendelők mennyire bíznak az építőipari szakemberekben, milyennek ítélik az elvégzett munkákat, mennyire elégedettek az egyes szakmák képviselőinek ténykedésével, illetve, hogy ha kár érte őket a nem hozzáértők miatt, akkor az milyen nagyságrendű volt.
A felmérés nem első alkalommal készült el, így az összevethető a korábbi kutatások eredményeivel, eszerint az építőipari szakemberekbe vetett bizalom némi pozitív elmozdulást mutat az egy évvel ezelőtti állapothoz képest. Ennek a mérőszáma az Építőipari Bizalmi Index, amely idén 3,6 csillagra emelkedett a tavalyi 3,35-ös értékről. Ezzel ellentétesen a kontárkárok átlagos mértéke kismértékű csökkenést mutat: 2024 augusztusában az átlagos kárösszeg 814 791 forint volt, ami 5445 forinttal kevesebb az egy évvel korábbi értéknél.
A kutatás módszertana
Az országos kutatás 1400 fős, régióra reprezentatív mintán készült. Az adatfelvétel ideje: 2024. augusztus. A kutatás célja felmérni a bizalom szintjét az építőiparban. Az ezt kifejező érték az Építőipari Bizalmi Index (ÉBI), az építőipari szakemberekbe vetett bizalmat mérő szám.
Jelentősek a kárösszegek
A kutatás eredményei alapján a kontármunkák okozta károk továbbra is jelentős problémát jelentenek. Dél-Dunántúlon mérték a legmagasabb átlagos kárösszeget, 1 624 630 forintot, ami 772 660 forintos emelkedést jelent az előző évhez képest. Észak-Magyarországon szintén emelkedés tapasztalható, itt 443 356 forinttal nőtt a kárösszeg, ami 856 376 forintot tesz ki. Ezzel szemben a legalacsonyabb átlagos kárösszeget Dél-Alföldön regisztrálták, ahol 547 969 forintra csökkent az átlagos kár, ami 669 120 forintos visszaesés az előző évhez képest. Fontos megjegyezni, hogy a nagyobb értékű, 10 millió forint és afeletti kárösszegek torzíthatják a megyei átlagokat, ez indokolja a nagy változásokat.
Budapesten a legtöbb a kontármunka
A kontármunka országos átlaga 23 százalék, ami megegyezik az egy évvel korábbi értékkel, azonban a régiók között jelentős eltérések figyelhetők meg. A legmagasabb arányt Budapesten mérték, ahol a válaszadók 35 százaléka számolt be kontármunkáról, Pest vármegyében pedig ez az arány 30 százalék.
Kontár- és gyenge munkák aránya régiónként, 2024. augusztus
Az Észak-Alföldön is magas, 32 százalékos előfordulást mért a kutatás. Ezzel szemben a legalacsonyabb kontármunka arány Közép-Dunántúlon volt, ahol mindössze 17 százalék tapasztalt ilyen jellegű problémát, Nyugat-Dunántúlon pedig 19 százalékot mértek. Dél-Dunántúlon 21 százalék, míg Dél-Alföldön 20 százalék volt az érintett válaszadók aránya. A felmérés készítői szerint az ország Budapestre koncentrálódó gazdasági és társadalmi központi szerepe az építőiparban is kiütközik. A főváros vonzza a legtöbb építkezést és felújítást, ami magasabb keresletet eredményez a szakemberek iránt. Ez azonban megnöveli a kockázatát annak, hogy megjelennek kevésbé megbízható kivitelezők, akik nem tudják garantálni a megfelelő minőséget. A szakemberhiány és a nagy volumenű munkák időszakos leterheltsége miatt Budapesten gyakoribbak a kontármunkák. Az ország főváros-központúsága ebben a statisztikában is megjelenik.
Az Otthonfelújítási Program csökkentheti a kontármunkát is
A kutatás szerint az Otthonfelújítási Program társadalmi megítélése, a nehézségek ellenére is kedvező. A válaszadók 75 százaléka hasznosnak tartja a programot, elsősorban az energiaköltségek csökkenése, az ingatlanok értéknövekedése és a környezetvédelmi előnyök miatt. Sokan kiemelik a program beruházásösztönző hatását. A programot kritizálók aránya mindössze 4 százalék, akik főként a bonyolult jogosultsági feltételeket és az adminisztráció nehézségeit említik negatívumként. Emellett néhány esetben az állami támogatások árfelhajtó hatását is problémaként vetik fel. Az Otthonfelújítási Program egy másik közvetett pozitív hatása, hogy hozzájárulhat a kontármunkák visszaszorításához. A szigorú pályázati követelmények, a regisztrált kivitelezők alkalmazásának kedvezőbb elszámolhatósága, a kulcstermékek regisztrációja, a kötelező energetikai tanúsítvány és az előírt energiamegtakarítás mind jelentősen csökkentik a kontárkárok kockázatát. Ennek köszönhetően a program nemcsak az energiaköltségek csökkentéséhez és az ingatlanok értéknövekedéséhez járulhat hozzá, hanem az építőipari bizalom javulásához is.
Építőipari Bizalmi Index
Az ÉBI a szakemberek munkájának lakossági értékeléséből képzett súlyozott átlag. A mérőszám azt mutatja, hogy mennyire bíznak a megrendelők a szakemberekben, mennyire elégedettek a munkájukkal. A kutatásban közreműködők azt értékelik, hogy az egy éven belül náluk dolgozott építőipari szakemberek milyen munkát végeztek. A skála 5 csillagból áll, amely a kontármunka és a mestermunka között alakult.
Óvatos optimizmus
A kutatás készítői úgy vélik, hogy az építőipar lassulása jelentős változásokat hozott a piacon. A szakemberek leterheltsége csökkent, enyhítve ezzel a szakemberhiányt, ami lehetővé tette a megrendelők számára, hogy megfontoltabban válasszanak kivitelezőt és anyagokat. Emellett a megrendelők tudatosabbak is lettek, egyre többen kérnek referenciákat és alaposabban tájékozódnak a szakemberek múltbeli munkáiról, mielőtt megbízást adnak. Ezek a tényezők együtt vezethettek az adatok javulásához.
Az Építőipari Bizalmi Indexet szakmákra is lebontották, ebben az összevetésben dobogós helyre kerültek a villanyszerelők. A legmagasabb értékelést az épületgépészek (4,06) és a víz- és gázszerelők (4,03) kapták, míg a villanyszerelők 3,95-ös átlaga a harmadik helyre volt elég, megelőzve olyan építőipari szakmák képviselőit, mint a kőműves, festő, tetőfedő, épületszigetelő, bádogos, burkoló vagy ács. A négycsillagos értékelés a felmérésben a „jó munkának” felel meg.
A cikk a Mapei Kft. sajtóközleménye alapján készült.
