Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Napenergia-piac a szabályozó hatóság szemszögéből

| |  296 |

Napenergia-piac a szabályozó hatóság szemszögéből

Az időjárásfüggő, megújuló kapacitások rendszerintegrációja során az egyik legfontosabb szempont az ellátásbiztonság fenntartása – mondta Dr. Tóth Tamás, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) általános elnökhelyettese a TÜV Rheinland Csoport szerdai online szakmai konferenciáján, ahol a hazai napenergia-piac trendjeiről és a szabályozó hatóság előtt álló kihívásokról beszélt.

A MEKH elnökhelyettese előadásában beszélt arról, hogy a Nemzeti Energiastratégia 2040-re több lehetséges erőművi forgatókönyvvel számol. Mint mondta, Magyarország a hazai beépített kapacitások jövőbeni alakulását illetően egy olyan forgatókönyvet célzott meg, amelyben a nukleáris energia mellett a megújuló, főként napelemes kapacitásokkal számolunk.

 Az elnökhelyettes elmondta, hogy jelenleg mintegy 2000 MW beépített napelem-kapacitás áll rendelkezésre, amely a növekedési trendek alapján 2030-ra elérheti a 6500, majd 2040-re a 10 000 MW-os teljesítményt. Dr. Tóth Tamás előadásában kiemelte, hogy lendületesen nő a háztartási méretű kiserőművek beépített teljesítménye és darabszáma is, amiből arra következtethetünk, hogy a 2030-ra kitűzött célt, mely minimum 200 ezer darab, átlagosan 4 kW beépített teljesítményű háztartási kiserőművel számol, minden bizonnyal teljesíteni tudjuk.

Az elnökhelyettes a folyamatosan növekvő napelem-kapacitás okozta rendszerszabályozási kihívások közé sorolta a kiegyenlítő energia költségeinek növekedését. Felhívta a figyelmet arra, hogy az érvényben lévő kormányrendeletek értelmében ezek a költségek fokozatosan fogják terhelni a kötelező átvételben részesülő erőműveket is, majd 2026-tól a teljes költséget nekik kell viselniük.

Dr. Tóth Tamás kijelentette, hogy a megújulók integrációja során a legfontosabb szempont az ellátásbiztonság fenntartása. Mint mondta, a villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartása érdekében olyan szabályozási beavatkozásokra is szükség lehet, mint a hagyományos erőművek visszaterhelése, a határkeresztező kapacitások fokozottabb igénybevétele, de nőhet a rendszerszintű tartalékigény is.

A MEKH elnökhelyettes előadásában ismertette a megújuló alapú villamosenergia-termelést, az új, költséghatékony beruházások elindítását ösztönző METÁR tenderek eddigi tapasztalatait is. Kiemelte, hogy már az eddig lezárt két tender is jelentős áresést hozott, ami azt jelenti, hogy a korábbi hatósági árhoz viszonyítva 47 százalékos villamosenergiaár-csökkenést sikerült átlagosan elérni.

Dr. Tóth Tamás felhívta a figyelmet, hogy a harmadik METÁR-tenderre – ahol évi 450 millió forint új támogatás osztható ki maximum 300 GWh áramtermelésre – július 1-jétől lehet beadni a pályázati dokumentációkat.

Megújuló energetikaNapelemNapenergia

Kapcsolódó