Mérnökök véleménye a koronavírus-járvány hatásairól
2020. április 14. |
VL online
|
1726 |
A Magyar Mérnöki Kamara több mint 18 ezer mérnöknek küldött kérdőívet, hogy a járvány következtében kialakuló gazdasági visszaesés idején jobban megismerje helyzetüket és ennek megfelelően folytassa a további érdekérvényesítési munkát.
Az egy hét alatt visszaérkezett, több mint 6300 (!) válaszból kialakuló kutatási eredmények megerősítik, hogy a hazai mérnökség jelentős részénél komoly gondokat okozhat a C19 járvány okozta válság.
A kérdőívre a várakozásoknál is nagyobb számban érkeztek visszajelzések: az első 24 órában a 2300-nál is több kérdőívet töltöttek ki, a kutatás végére pedig jóval 6000 felett volt a válaszok száma. Különösen aktív volt a 40-49 éves és a 60-69 éves korosztály: összességében pedig a válaszok 61%-a az ötven évnél idősebbektől érkezett. A várakozásoknak és a taglétszámoknak megfelelően a legtöbb válasz a fővárosból és környékéről érkezett, ugyanakkor a területi taglétszámhoz képest arányaiban Szolnok megyéből válaszoltak a legtöbben. A szakmai megoszlás szerint sok épületgépésztől, tartószerkezeti mérnöktől, elektrotechnikai és építési tagozati tagtól jött válasz, de alig maradtak el a vízépítők, a közlekedésiek és az energetikusok is. Létszámukhoz képest 80%-os arányban az akusztikusoktól érkezett a legtöbb válasz.
A válaszadók negyede tulajdonosként, csaknem egyharmaduk önálló vállalkozóként jellemezte magát, az alkalmazottak a válaszadók 40%-t tették ki. Többségben voltak a tervezésben dolgozók, az összes többi mérnöki tevékenységet folytatók együttesen a válaszadók 45%-t teszik ki.
A kérdőív kíváncsi volt arra is, hogy a mérnökök mit és hogyan érzékeltek eddig a járvány gazdasági következményeiből. A tervezők elsősorban a piaci szektor megrendeléseinek visszamondásait vagy hiányát látják, de szintén érzékelik a lakossági megrendelések csökkenését is. A kivitelezésben dolgozó mérnökök ugyanebből a két irányból érzékelték a visszaesést, de mind a tervezők, mind a kivitelezésben érintettek közül sokan említették az állami megrendelések visszaesését is.
Érdekesen megoszlottak a válaszok arra a kérdésre, hogy a mostani, vagy a 2008-as válság hatásai súlyosabbak-e? Tízből négyen úgy vélik, hogy a jelenlegi válság súlyosabb lesz, mint a 12 évvel ezelőtti, csaknem minden ötödik mérnök azonban bizakodóbb, és úgy látja, hogy 3-5 éven belül már nem lesz érzékelhető a mostani válság hatása.
A mérnökvállalkozások már márciusban is érzékelték, hogy a megrendeléseik visszaestek. Arra a kérdésre, hogy milyen évre számítanak, még negatívabb válaszok érkeztek: a meghatározó többség 20-60%-os árbevétel kiesésre számít, de van, aki ennél is rosszabb forgatókönyvet lát előre. Abban eltérnek a várakozások, hogy a kintlévőségek nőni fognak-e – annak ellenére, hogy a 2008-as válság idején ez erősen sújtotta a mérnököket.
A vállalkozás új megrendelés nélkül meddig tud működni?
A kutatásból az is kiolvasható, hogy új megrendelések hiányában a vállalkozások több mint felének három hónapnál kevesebb időre van elég tartaléka, és szinte minden vállalkozás kénytelen lesz tartalékait részben (vagy egészben) felélni. A válsággal szemben az évente 5–25 millió forint közötti árbevételű cégek látszanak legkevésbé veszélyeztetettnek, de közülük is csak minden negyedik válaszoló gondolja úgy, hogy cége a jelenlegi megrendelések mellett fél évnél tovább is piacon tud maradni.
Fontos kérdés volt, hogy a mérnökök milyen intézkedéseket várnak a Kormányzattól. A több ezer válasz nagyon sokféle javaslatot tartalmaz, de alapvetően az állami megrendeléseket szeretnének a legtöbben, annak érdekében, hogy az építésgazdasági ágazat a válság végén majd a gazdaság gyorsan újraindulhasson. Sokan említették, hogy a különböző adókedvezmények (kata, áfa, SZJA) bevezetése segítené a mérnökvállalkozásokat, de voltak, akik inkább a mérnökök megrendelőinek állami támogatását tartják fontosnak.
A válaszadók a Kamarától elsősorban hatékony érdekvédelmet várnak. Az idei évre pedig azt, hogy az oktatások alkalmazkodjanak a válsághelyzethez: több távoktatást várnak, és azt, hogy a lejáró jogosultságok legyenek meghosszabbítva, amíg az élet vissza nem áll a rendes kerékvágásba.
A kérdőívből kiderül, hogy a mérnökök gyorsan alkalmazkodtak a helyzethez: több mint 60 százalékuk már teljesen, további 20 százalék részlegesen átállt a távmunkára. Ma már csak választ adó mérnökök kevesebb, mint 8%-a dolgozik a korábbi irodai környezetben.
Ne maradjon le a szakma aktualitásairól! A Villanyszerelők Lapja egy évente 10 alkalommal, nyomtatott formában megjelenő épületvillamossági szaklap. A VL előfizetői korlátlan hozzáférést kapnak a korábban megjelent lapszámok teljes tartalmához is, amit pdf formátumban le is tölthetnek!
A Villanyszerelők Lapja egy havi megjelenésű épületvillamossági szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. A VL elsődlegesen a villanyszereléssel, épületvillamossági kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, karbantartók, társasházkezelők és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, előírásai, problémái és megoldásai iránt.
A VL előfizetési díja egy évre 9950 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 20 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
