Villanyszerelők Lapja

Állásfoglalás az egységes szabványalkalmazás érdekében

MSZ 447:2019

| |  2255 | |

Állásfoglalás az egységes szabványalkalmazás érdekében

Az MSZ 447:2019 szabvány megjelenése után a szabványalkotóknak több tervezői kérdésre kellett magyarázatot adni, egyértelműsíteni a társasházi méretlen fővezetékek méretezési szempontjait. A Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai Tagozata állásfoglalás kiadását tartotta szükségesnek a tervezők és tervbírálók egységes szabványalkalmazása érdekében.

Az Állásfoglalás kiterjed a méretezési teljesítmények és ezzel kapcsolatos szabványos meghatározások egységes értelmezésére, a méretlen fővezetékek terhelhetőségének figyelembevételére és a kívánt feszültségesés számításának módszerére.

Az Állásfoglalás melléklete mintaszámítást is tartalmaz, melyet a később adunk közre.

Rajnoha László
MMK szabványreferens

Állásfoglalás

Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai Tagozat állásfoglalása az MSZ 447:2019 szabvány egyes tervezési szempontjainak figyelembe vétele 

Ezen állásfoglalás a lakóépületek csatlakozási pontja után létesítendő méretlen fővezetékek méretezésére ad útmutatást, ide értve a tervezéshez szükséges fogalom meghatározások alkalmazását. A szabványban megadott vezetékméretezés célja a méretlen vezetékhálózat veszteségének optimalizálása, a vezetékek terhelhetőségének figyelembe vétele, a várható lakossági igények hosszú távú kiszolgálása.

A létesítendő (felújítandó) villamos hálózatnak alkalmasnak kell lennie a mindenkori lakossági igények kielégítésére. Lakások (lakóépületek) esetében a minimális méretezési teljesítményt a szabvány a meghatározza. A vezetékméretezés alapkövetelménye, hogy terhelőáram a vezetéket csak a megengedett mértékig melegítse, valamint a vezetéken keletkező veszteség optimalizálható legyen. A vezetékek terhelhetőségének megfelelő keresztmetszet az MSZ HD 60364-5-52 sz. szabvány szerint (jelenleg angol nyelvű) választható meg (vezető anyaga, vezető szigetelőanyaga, szerelési mód, terhelt vezetőerek száma).

A megengedett feszültségesés (1+1%) betartását az MSZ 447 szabványban megadott képlet alkalmazásával számítással kell igazolni, amelynek esetenkénti alkalmazására ezen állásfoglalás ad útmutatást.

Egyes fogalommeghatározások alkalmazása vezetékméretezéshez

  1. Beépített teljesítmény  (3.10.1. pont)
    A szabvány kizárólag a „3. Szakkifejezések és meghatározásuk” fejezetben rögzíti a beépített teljesítmény fogalmát, erre vonatkozóan követelmény a szabványban nem fordul elő.
    A szabvány idézett szövege:
    „A felhasználási helyen beépített, illetve ott rendszeresen üzemben tartott fogyasztókészülékek névleges teljesítményfelvételének számtani összege.”
  2. Névleges csatlakozási teljesítmény (3.10.2. pont)
    A szabvány idézett szövege:
    A hálózat használati szerződésben csatlakozási pontonként rögzített teljesítményérték, melyet a hálózati engedélyes által ellenőrzött túláramvédelmi készülék (a mely a mérőberendezés része) névleges, vagy beállított áramerőssége határoz meg. a névleges csatlakozási teljesítmény értéke nem haladhatja meg a rendelkezésre álló teljesítmény értékét.”
    Megjegyzés:
    A névleges csatlakozási teljesítmény egyetlen felhasználóra vonatkozó érték.
    Egy háztartási felhasználó
    esetén az első túláramvédelmi készülék szerepét a fogyasztásmérőhöz tartozó kismegszakító(k) látja el. Több fogyasztásmérő esetén (több tarifa esetén) az egyes árszabású fogyasztásmérőkhöz felszerelt kismegszakítók névleges áramának számtani összege és a névleges fázisfeszültség szorzata adja a névleges csatlakozási teljesítményt.
    Egy háztartási fogyasztó (egy felhasználási hely) esetén a névleges csatlakozási teljesítmény és a csatlakozási teljesítmény megegyezik.
    Többlakásos épületben az egyes lakások, közösségi fogyasztók, és az egyéb célú fogyasztók egyedi csatlakozási teljesítménye a névleges csatlakozási teljesítmény.
    Megjegyzés:
    Vezetékméretezés szempontjából egy felhasználó névleges csatlakozási teljesítménye min. 13,8 kW; ill. 7,36 kW. Eszerint a méretlen fővezetéket 3x20 A vagy 1x32 A áramra kell méretezni.
  3. Csatlakozási teljesítmény (3.10.5. pont)
    A szabvány idézett szövege:
    „Az egy épületben lévő felhasználási helyek névleges csatlakozási teljesítményei összegének az egyidejűségi tényezővel való szorzatából számított és az első túláramvédelmi készülék névleges értékének meghatározásához alapul szolgáló teljesítmény.”
    Megjegyzés:
    A csatlakozási pontban jelentkező, a csatlakozási teljesítményből számított egyidejű terhelőáram, mely alapján a csatlakozóvezetéket és csatlakozó főelosztót kell méretezni.
  4. Méretezési teljesítmény (3.10.3. pont)
    A szabvány idézett szövege:
    „Egy felhasználási helynek a növekedés figyelembevételével megállapított, távlatban várható teljesítményigénye, figyelembevéve a későbbre tervezett háztartási méretű kiserőművek (HMKE) betáplálását is. (negatív teljesítményérték).
    Megjegyzés: Ez szolgál a felszálló és leágazó fővezeték, valamint a mért fővezeték méretezésére.”
  5. Eredő méretezési teljesítmény (3.10.6. pont)
    A szabvány idézett szövege:
    „Közös vezetéken (vezetékrészen) ellátott több felhasználási hely méretezési teljesítményéből az egyidejűségi tényezők figyelembevételével számított teljesítményérték.
    Megjegyzés Ez szolgál alapul a lakóépület több felhasználási helyet ellátó vezetékeinek méretezéséhez”

    Megjegyzés:
    Az eredő méretezési teljesítményt kell alkalmazni minden egyes felszálló fővezeték méretezésére.
  6. Csatlakozási pont (jogszabály alapján):
    „A villamosművek, a villamosmű és felhasználói berendezés, továbbá a villamosmű, a magánvezeték, illetve közvetlen vezeték tulajdoni határa”
    Az MSZ 447 szabvány alkalmazásában csatlakozási pont :
    • a csatlakozó főelosztó közcélú hálózat felé eső kapcsai
    • vagy a tetőtartón, falitartón vagy falihorgnál lévő fázisvezető kötések
  7. Csatlakozóvezeték méretezése:
    A csatlakozóvezeték a hálózati engedélyes tulajdonában álló vezeték, melynek anyagát és keresztmetszetét, létesítési módját a hálózati engedélyes határozza meg.
    Megjegyzés:
    Az állásfoglalás nem foglalkozik a csatlakozóvezeték méretezési, kiválasztási, létesítési szempontjainak ismertetésével.
  8. Méretlen fővezeték méretezése
    Többlakásos lakóépületben a méretlen fővezetéket (betápláló fővezetéket, felszálló és leágazó fővezetéket), valamint a csatlakozó-főelosztót, és a méretlen főelosztót a felhasználási helyek (lakások) eredő méretezési teljesítménye alapján számított áram figyelembevételével kell méretezni:
    Felszálló fővezeték méretezése: (háromfázisú rendszer)
    Méretezési teljesítmény:13,8 kW (3x20 A) /lakás
    Eredő méretezési teljesítmény: 13,8 kW x lakásszám x egyidejűségi tényező
    + egyéb vezérelt hőfejlesztők (B és H tarifa)
    Leágazó fővezeték  (egyfázisú rendszer)
    Méretezési teljesítmény: 7,36 kW (1x32 A)/ 1db lakás
    Eredő méretezési teljesítmény: 7,36 kW+egyéb vezérelt hőfejlesztők (B és H tarifa)
    Leágazó fővezeték  (háromfázisú rendszer)
    Méretezési teljesítmény: 13,8 kW (3x20 A)/ 1db lakás
    Eredő méretezési teljesítmény: 13,8 kW+egyéb vezérelt hőfejlesztők (B és H tarifa)
    Betápláló fővezeték (csatlakozóvezeték)
    Hálózati engedélyes ajánlása szerint egy-, vagy háromfázisú rendszernek megfelelően.
    Megjegyzések
    1. A felszálló fővezeték keresztmetszetének meghatározását célszerű a méretezési terhelő áram alapján megválasztani, majd ezt követően a feszültségesés számítást elvégezni.
    2. A vezeték keresztmetszet megválasztásakor figyelembe kell venni a szerelhetőséget, a vezetékkötések kialakíthatóságát,
    3. A fogyasztásmérőbe köthető fázis- és nullavezető keresztmetszetét a hálózati engedélyes külön szabályozhatja. Jellemző a 10mm2 vezető keresztmetszet.
    4. Számítási példát a melléklet tartalmaz.
  9. Csatlakozó főelosztó méretezése:
    A csatlakozó főelosztót, ill. a méretlen főelosztót az egyes felszálló fővezetékekre és egyéb felhasználási helyekre ( közösségi fogyasztó, üzlethelyiség,) figyelembe vett csatlakozási teljesítményből számított terhelőáramra kell méretezni. Ebből a teljesítményértékből számított terhelőáram alapján határozható meg az első túláramvédelmi készülék (biztosító) és a tűzeseti főkapcsoló névleges áramértéke.
    A csatlakozó főelosztóba és a méretlen főelosztóba beépítésre kerülő védelmi készülékek zárlati szilárdsága meg kell, hogy feleljen a csatlakozási pontban várható zárlati áram nagyságának. A zárlati áram számításának feltételeit, a számításhoz szükséges adatokat a hálózati engedélyes tudja a tervező számára megadni.
  10. Meglévő méretlen vezetékhálózat megfelelőségének vizsgálata
    Többlakásos épületekben lévő felhasználási helyek villamos teljesítmény igényének változásakor, (növekedésekor) felül kell vizsgálni a meglévő méretlen- és mért vezetékhálózatot az igényelt nagyobb teljesítményből adódó áramterhelés elviselésére.
    A vezetékek terhelhetőségét a vonatkozó szabvány (MSZ HD 60364-5-52) szempontjai szerint kell elbírálni, úgymint : szerelési módja, vezető anyaga, terhelt vezető erek száma, vezető keresztmetszete, vezető szigetelőanyagának állapota, , vezetékkötések állapota, stb.
    Amennyiben a méretlen villamos hálózat terhelhetősége (felszálló fővezeték, leágazó fővezeték, méretlen házi főelosztó, betápláló fővezeték), továbbá a mért fővezeték terhelhetősége megfelel az igényelt áramterhelésnek, úgy kiadható a bővítésre vonatkozó nyilatkozat. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a méretlen vezeték terhelhetőségét az összes felhasználási hely (a méretlen fővezetékről ellátott lakások) áramterhelése alapján vizsgálták.
    A mért fővezeték szakasz áramterhelhetőségét is vizsgálni kell a mért felhasználói elosztóig (lakás elosztóig).
    Amennyiben a méretlen fővezeték(ek) nem alkalmas a többlet terhelés kiszolgálására (esetleg a meglévő terhelések kiszolgálására sem), úgy a méretlen hálózat felújítására kell javaslatot tenni. A nem megfelelő terhelhetőségű méretlen hálózatot felújításkor az új hálózatok létesítési elve alapján kell mértezni.
    Megjegyzés: A meglévő épületek egyes lakásainál jelentkező bővítési igény esetében nem szükséges feszültségesés számítással igazolni a vezetékszakaszon keletkező veszteséget. Ilyen követelményt sem jogszabály, sem szabvány nem ír elő.

Az állásfoglalást többszörös szakmai egyeztetés után a Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai Tagozat ad-hoc munkacsoportja állította össze, Rajnoha László vezetésével.

A mellékletek ide kattintva érhetők el.

Mellékletek

  1. Melléklet: Felszálló fővezeték rajza „A” változat (egy gerincvezeték)
  2. Melléklet: Felszálló fővezeték rajza „B” változat (több gerincvezeték)
  3. Melléklet: Egyszerűsített feszültségesés számítás a teljes felszálló fővezetékre
  4. Melléklet: Szakaszokra bontott feszültségesés számítás

Szabványok