Energiát spórol az épületautomatika

2018. november 22. | VL online |  4409 |

Az alábbi tartalom archív, 7 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Az épületautomatizálás megfelelő alkalmazásával az európai épületekben felhasznált teljes energia 15-22%-át takaríthatjuk meg. Még jelentősebb a klímaváltozás hatásinak enyhítéséhez való hozzájárulás: 260-419 millió tonna CO2 kibocsátás takarítható meg, ami 8-13%-a a tüzelőanyagok elégetéséből származó összes kibocsátásnak. Ezen megtakarítások ráadásul nagyon költséghatékonyak, a nyereség 9-szer nagyobb lehet, mint a költségek. Továbbá, pl. az épülethéjazat energiahatékonyságának növelésével (szigetelés) ellentétben, alkalmazása nem jár jelentős rombolással, beavatkozással az épületstruktúrába.

Az egészség és a komfort szintjének növelése alacsonyabb energiaszámlával

Az épületautomatizálás és a kontroll rendszerek növelik a komfortot és a produktivitást, ugyanakkor kevesebb energiát használnak. Önálló működéssel és egyedi műszaki rendszert működtetve az épületben, az ilyen kontroll rendszerek egy átlagos épület energiafelhasználásának nagy részét megtakarítják. A megtakarítás tovább növelhető, ha az egyes kontroll rendszerek össze vannak kapcsolva egy Épület Energetikai Menedzsment Rendszer (BEMS) keretein belül. Továbbá, egy ilyen rendszer időben felismeri a működési rendellenességeket, és diagnosztizálja a hibákat az épületgépészeti rendszerekben. A technológia az épületen kívüli energiaellátó rendszerrel is kapcsolatban van. Az intelligens épület automatikusan adaptálódik (a beállított egyéni preferenciák szerint) a változó energiaigényeknek és az árváltozásoknak megfelelően. Az (automatizát) épületek sokasága előmozdítja a megújuló energia használatát, és a terhelés csúsztatásával és energiatárolási kapacitás biztosításával növeli a hálózat általános stabilitását.

Néhány példa, ahol energiamegtakarítás érhető el épületautomatizálási és kontroll rendszerek alkalmazásával:

• Okos épületgépészet – fűtés, szellőztetés, klíma (1) a kontrollrendszer szenzorokkal limitálja a használaton kívüli zónák energiafelhasználását
• Automata hidraulikus kiegyenlítés (2) folyamatosan állítja a csővezeték és a hőleadók áramlási és nyomásviszonyait, optimalizálva ezzel a hőtermelést, -átvitelt és -leadást az épületen belül.
• Szenzorok és hajtások (3) lehetővé teszik a szellőztetés változó, igényoldali kontrollját, és minimális energiaköltség mellett optimalizálják a beltéri levegő minőségét.
• A meleg ivóvíz esetén, a fejlett ellenőrzőrendszer (4) csökkentheti a hőmérsékletet annak egészségügyi veszélye nélkül, hogy a baktériumok (pl. Legionella) elszaporodnának a rendszerben
• Fejlett világításkontroll (5) alkalmazásával elkerülhető a túlhasználat a fényerő szabályozásával, ami a természetes fényhez és a kihasználtsághoz igazodik
• Árnyékolás (6) az épületbe jutó naphő és -fény mennyiségét szabályozza

A nyereség akár a ráfordítás 9-szerese is lehet

Az épületautomatika alacsony tőkeigényű befektetés (nem-lakáscélú épületek esetében átlagosan 30 EUR/m², míg lakóépületeknél 12 EUR/m²) – ez a beszerzés, szerelés és üzembe helyezés becsült összköltsége. A megtérülési idő is rövid: átlagosan 3 év. Egy napjainktól 2030-ig tartó elképzelt szcenárió esetén a pénzügyi nyereség a költségek akár kilencszerese is lehet. Az épületautomatizálás és kontroll rendszerek optimális alkalmazása Európa meglévő épületeiben évente kb. 6 milliárd Euróba kerülne, amely összeg eltörpül Európa energiaimportra fordított kiadásaival szemben (200 milliárd EUR fölött évente). Ezen felül a helyi megújuló energiaforrások kiválóan integrálhatók, különösen a zéró-energiájú épületekben, és maximalizálni lehet a saját fogyasztást.

A felhasználók bevonása az energiaátmenetbe

Adódik a kérdés, hogy ha az épületautomatika ilyen impozáns számokkal alátámasztott és széleskörű előnyökkel rendelkezik, miért nem terjedt már el sokkal nagyobb mértékben a piacon? Az egyik legnagyobb akadály az ösztönzők megosztása a lakástulajdonosok és a bérlők között. Ez egyértelműen negatív következményekkel jár a piacon és megoldását európai szinten kell kezdeményezni. Amint azt az Ecodesign keretrendszer sikeresen igazolta, megoldás lehet többek között kötelező minimum követelmények meghatározása európai szinten.

Az EU felzárkózik épületautomatika terén

Sajnos az épületek energetikai mutatóinak javítása gyakran csak a héjazatra (szigetelés) és az eszközök, berendezések hatékonyságára (LED, kazánok) koncentrál, és figyelmen kívül hagyja a hatékonyabb és dinamikus működtetés lehetőségét. A felülvizsgát Európai Épületenergetikai Irányelv (EPBD¹) 2018. július 9-én lépett életbe. Az új direktíva intézkedéseket tartalmaz, melyek az épületek energiahatékonyságát az alábbi elemekkel javítják:

• Épületautomatikai funkcionalitások bevezetése a nem-lakáscélú, nagy épületek esetén 2025-ig
• Ösztönzők az épületautomatika, mint a fűtés és szellőztetés teljesítmény-fenntartásának legköltséghatékonyabb eszköze részére lakóépületekben
• Az egyéni szobahőmérséklet kontroll funkció bevezetése, az emberek ösztönzése energiaszámlájuk és komfortjuk kontrolljára.
• Fókuszba került a teljesítményjavulás tipikus, dinamikusan változó épületüzemeltetési körülmények között, ezzel is biztosítandó, hogy a megcélzott megtakarítások a gyakorlatban elérhetők legyenek.
• Mandátum egy opciós, általános EU rendszer létrehozására, amely az „intelligens készenállási mutatón” (Smart Readiness Indicator = SRI) keresztül értékeli az épületek állapotát.

Egy ilyen SRI indikátor felgyorsíthatja az intelligens technológiák és szolgáltatások alkalmazását. Javíthatja továbbá a piaci bizalmat az épületenergetikai tanúsítványok iránt, hiszen új dimenzióként egy tartós, az épület teljes élettartamára érvényes teljesítménymutatót ad hozzá. Egyértelmű, hogy a közel nulla energiaigényű épületek a legérzékenyebbek a tanúsítványban számolthoz képesti sokkal magasabb energiafogyasztásra. A nem-lakáscélú épületek esetében a mért energiafelhasználás átlagosan 34%-kal több, mint a tervezett. Egy átgondoltan megtervezett SRI csökkentheti ezt a különbséget az intelligens, használatfüggő rendszerrel. Az európai szervezetek bátorságot és víziót mutattak, most a tagállamokon múlik, hogy a szavakat tettekké változtassák, és a jelenlegi szöveget ambiciózus intézkedésekkel integrálják, és végrehajtsák az irányelvet az emberek és a vállalkozások jól felfogott érdekében.

További információ: decarbeurope.org

Energiahatékonyság

---