Villanyszerelők Lapja

Miért jó hír, hogy fizetőssé válik az elektromos autók töltése?

| |  1577 | |

Miért jó hír, hogy fizetőssé válik az elektromos autók töltése?

Gyakran tapasztalni, hogy evidens módon kezelik az elektromos autók ingyenes töltésének tényét a gépjárműtulajdonosok és valamiféle sarcként tekintenek a fizetős töltés bevezetésére, pedig a dolog pont fordítva van: örülnünk kell a fizetős kutak megjelenésének…

A 70/2017. (VI. 29.) Korm. rendelet az elektromosgépjármű-töltési szolgáltatás egyes kérdéseiről volt az utolsó láncszem abban a folyamatban, amely megnyitja az utat a fizetős e-kutak működtetéséhez.

Az infrastruktúra üzemeltetésében, telepítésében érdekelt vállalkozások már régóta várták a rendelkezést, hiszen egy-egy VL onlineautó töltése – minimum 20–40 kWh energiaigény mellett – naponta több ezer forintos költséget jelenthet egy kút esetében. Mindennapi használat esetén havi több százezer forintnyi, így éves szinten egy kút akár milliós nagyságrendű „kárt” is tud okozni a töltő tulajdonosának, ha a töltőről nem szedhet ellentételezés címén díjat. Ráadásul a töltő kiépítése is jelentős, akár milliós tétel lehet, így gondoskodni kell annak megtérüléséről is.

Ráadásul megjelentek az üzleti vállalkozások a villanyautóikkal (taxivállalat, autómegosztó vállalkozás), amelyek az ingyenes infrastruktúrát vették igénybe, elfoglalva a helyet a hétköznapi villanyautósok elől. Emellett a töltőállomások elterjedésének sem kedvez az a tény, hogy a befektetők nem kérhettek díjat a szolgáltatásért, miközben számukra a beruházás és az üzemeltetés jelentős költséggel jár. Így tehát megrekedt a publikus töltőállomások száma valahol 200 db-nál, illetve a letelepített állomások elhelyezkedése sem ideális. El is maradtunk bőven a környező országok hasonló mutatóitól ilyen tekintetben.

A 170/2017. (VI. 29.) Korm. rendelet megnyitotta a kapukat a töltőállomások telepítése előtt, mondhatjuk, hogy a piac szereplői erre az utolsó lépésre vártak. Hiszen pont az ingyenes töltés volt az akadálya az elektromosautó-infrastruktúra bővülésének és az e-autózás valós terjedésének.

A rendelet kitér a díjazásra is, amelyről kellően rugalmas kereteket ad az induláshoz. Az ellentételezést meg lehet számítani perc és kWh alapon is, de ettől el is térhet a szolgáltató, ha ezt a tarifálást jól láthatóan és érthetően feltünteti a töltőállomáson vagy honlapon. Így tehát lehet majd töltést biztosítani darabszám alapon (1 db töltés fix díja X Ft). Töltést követő türelmi idő díjszabását is megengedi a rendelkezés, ennek hosszát (perc) és díját (Ft/perc) szintén szabadon lehet meghatározni. A türelmi idő lejárata utáni idő, vagy a parkoló elfoglalása töltés nélkül szintén díjazható, várhatóan ezek az időszakok lesznek a legdrágábbak. Mivel a rendelet különbontja a töltőállomás-típusokat teljesítmény alapján, ezért lehetőség van arra is, hogy egy magasabb színvonalú szolgáltatást (pl. DC villámtöltés, amely akár 30 perc alatt 100-150 km távot tud az autókba pumpálni) magasabb áron lehessen értékesíteni.

Elsőként a MOL lépett, hiszen 2018. augusztus 1-től fizetőssé tette a kutjain található e-autó töltők használatát. A MOL egyébként 2012 óta biztosította az ingyenes töltési lehetőséget az e-autósoknak – mondhatni betette a piacba a „magáét” – azonban augusztustól a fogyasztói igények minél szélesebb körű kiszolgálása, a fenntartási költségek, valamint az infrastrukturális beruházások megtérülésének érdekében ezentúl versenypiaci alapon kívánja működtetni az e-töltő hálózatát. A lassabb AC töltés ára 1990 Ft, míg a gyorsabb DC töltés ára 2990 Ft.

A rendelet tavalyi megszületése és a MOL lépése tehát megnyitja egy gyorsan fejlődő, üzleti alapon működtethető elektromosautó-infrastruktúra kiépülésének lehetőségét, így az elsőre fájónak ható fizetős töltés bevezetése valójában egy új korszak kezdete, amely tényleges áttörést hozhat a területen.

E-mobilitáse-töltőElektromos autó