Villanyszerelők Lapja

Egy halálos építőipari baleset margójára

| |  3744 | |

Egy halálos építőipari baleset margójára

Az építőipar veszélyes ágazat. Veszélyt hordozhatnak a munkaeszközök, az anyagok, egyes munkafolyamatok és technológiák, amelyek mind-mind kiválthatnak balesetet a bennük rejlő kockázatok miatt. A veszélyforrások között nagy számban megtalálhatók a fizikai tényezők, a kültéri, szabadtéri, a magasban, valamint a mélyben végzett veszélyes munkavégzés.

2018-ban már négy halálos kimenetelű baleset volt az építési ágazatban Magyarországon. Az EUROSTAT 2017. januári adatai szerint az Európai Unió 28 országának 100 ezer munkavállalóra számított halálos kimenetelű munkabalesetek előfordulásának gyakorisága 2015-ben Máltán volt a legmagasabb (17,94), ezt követte Litvánia (15,54), Románia (14,64), a Cseh Köztársaság (12,61), Görögország (11,53) és Magyarország (10,98). A legkevesebb baleset két országban, Hollandiában és Svédországban (1,5) történt.

A statisztikai adatok között bíztató az a tendencia, hogy 2008-tól folyamatosan csökken a halálos kimenetelű balesetek száma, így többek között Magyarországon is. Míg 2008-ban a 100 ezer munkavállalóra számítva 16,63 halálos baleset történt, addig 2015-ben a halálos kimenetelű munkabalesetek előfordulása 10,98 volt.

Az építőipari ágazat jelenlegi szerződésállományát figyelembe véve a következő két-három évben jelentősen nő a hazai építőipari termelés. Így a 2017. évi 2494 milliárd forintos termelés az idén 3000 milliárd Ft körülire emelkedhet. Ez a gyors növekedés komoly kihívást jelent a munkaerő szempontjából, hiszen egyre több jól képzett szakemberre lenne szükség.

A kapacitásleterheltség és a munkaerőhiány miatt az építőiparban megvan a veszélye annak, hogy növekedni fog a munkahelyi balesetek száma. A munkaerőhiány következtében olyan társadalmi csoportok (időskorúak, külföldi munkavállalók és alacsony képzettségűek) foglalkoztatására is sor kerül, akiknél magasabb a munkahelyi balesetek kockázata.

Az egyik legveszélyesebb iparágnak az építőipar tekinthető, így balesetvédelmi szempontból is kiemelten kell foglalkozni vele. A szakirodalom alapján azonban nem a megfelelő szabályozással van probléma, hanem azok betartásával úgy a munkáltatói, mint a munkavállalói oldalon. A szabályok betartása részben orvosolható is lenne szigorúbb ellenőrzéssel és a két oldal szemléletváltásával.

A munkavédelmi stratégia Magyarországon és az EU-ban a munkahelyi biztonság növelésével, a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések számának csökkentésével, valamint kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt kialakuló kihívásokkal foglalkozik. Ezekben kiemelik a programok eredményesebb végrehajtásának, a foglalkozásból eredő betegségek kockázata feltárásának és megelőzésének, a tájékoztatás fokozásának, valamint a munkával töltött idő hosszabbításának szükségességét. Kiemelt figyelmet fordítanak a kkv szektorra, amely sajátosságai révén nehezebben képes alkalmazni az életbe léptetett jogszabályokat, előírásokat. Mindkét stratégia egyetért abban, hogy szükséges a jogszabályok egyszerűsítése, az adminisztrációs terhek csökkentése, a jó gyakorlatok ismertetése és átvétele, a munkavédelemhez köthető kutatások és az oktatás támogatása.

Az ÉVOSZ a "2018. április 19-i halálos kimenetelű építőipari balesethez" című közleményében hangsúlyozza, hogy szükség van a hazai munkahelyi balesetvédelem erősítésére. Így többek között fontos a feketefoglalkoztatás visszaszorítása, a munkafelügyelők és a munkaellenőrzések számának növelése, a munkavédelem szerepének növelésére az oktatásban.

Az ÉVOSZ 2017-2019. években szemléletformáló képzéseket szervez „A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése az építőiparban” című projekt keretében, aminek célja az építőiparban tevékenykedő vállalkozások körében a megvalósuló ismeretátadás, a munkahelyi egészségmegőrzés és biztonság fejlesztése. Az oktatás lehetővé teszi, hogy csökkenjenek a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, és hosszú távon javuljon a munkahelyek biztonsága, színvonala és a munkavállalók teljesítménye.

A diákok jelentős hányada nem részesül munkavédelmi oktatásban, még alapismeretek szintjén sem. Fontos lenne már a szakiskolákban kiemelni az egészséges és biztonságos munkavégzés fontosságát.
Forrás: ÉVOSZ

Baleset