Az alábbi tartalom archív, 8 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A cikkben bemutatott elektromos eredetű tűzesetnek az is lehetne a címe, hogy: nincs új a nap alatt! – Nil novi sub sole. Ez a latin szállóige lefedi azt a tűzesetet, pontosabban az eset kialakulásához vezető folyamatot, amely egy Fejér megyei községben, Fehérvárcsurgón történt.
Természetesen nem lehet teljes mértékben kizárni egy villamos rendszeren belül a műszaki meghibásodásra, esetleg gyártási hibával forgalomba kerülő alkatrészre, berendezésre visszavezethető tűzkeletkezési okot, azonban a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy ezeknek a lehetősége rendkívül csekély. A bizonyított esetek szinte kizárólag valamilyen hanyag, vagy szakszerűtlen szerelésre vezethetők vissza. Az utóbbi esetében pedig gyakori a házi barkácsolás, amelynek jobb esetben „csak” műszaki meghibásodás a következménye, rosszabb esetben viszont a tűz kialakulása.
A károsodott lakóépület egy családi ház, ahol a nyugdíjas éveikben járó házaspár lakott. Ebéd közben füstszagot éreztek, ezt követően pedig, ahogy hétköznapi nyelven mondani szokták: „elment az áram”, ezért a férj elkezdte keresni az okot. A keresés során kinyitotta a padlásfeljáró ajtaját is, ahonnan kisebb robbanásszerű hang kíséretében lángnyelv csapott ki. A hatás erejét jól szemlélteti, hogy az ajtóval szemben lévő fémkeretes, üvegezett veranda rész kimozdult a falból (1. kép).
A kedves olvasó engedje meg, hogy rövid időre, amíg magyarázatot adok az előbb leírt jelenségre eltérjek a cikk tárgyától. Az égés három feltétele az éghető anyag, a gyulladási hőmérséklet és az oxigén. Természetesen a feltételeknek térben és időben egyszerre kell rendelkezésre állnia ahhoz, hogy a gyulladás bekövetkezzen. Zárt térben (ilyen például a lakóotthonokban lévő bármelyik helyiség, amelynek csukva vannak a nyílászárói) kialakuló kis intenzitású, lassan terjedő tűz esetén az égési reakció felhasználja a helyiségben lévő levegő oxigénjét. Ebből adódóan a terjedés még lassúbb lesz, a keletkező égéstermékek pedig döntő többségében továbbra is éghető anyagokat, úgynevezett tökéletlen égéstermékeket tartalmaznak. A viszonylag csekély felszabaduló energia nem elégséges ahhoz, hogy az üvegbetétek kitörjenek, ezért nincs oxigénutánpótlás. Ilyen körülmények között egy ajtónyitás esetén abba a helyiségbe, ahol az izzás, parázslás miatt rendelkezésre áll a gyulladási hőmérséklet, valamint a tökéletlen égés miatt a gáz halmazállapotú és a nagyon apró szemcsézettségű éghető anyagok az oxigén hatására egy gyors égési folyamat indul el. A reakció olyan gyorsan zajlik le, hogy az ember érzékszervei egy pillanatnak látják. A kicsapó lánggal együtt, a zárt helyiségben megemelkedett nyomás is távozik, ez okozza a romboló hatást. Az életveszélyes jelenség magyar elnevezése: szúróláng.
Visszatérve a tűzeset ismertetéséhez a férfi az ajtólap síkjához képest oldalt állt, az ajtókeret szélénél, ezért nem sérült meg a kicsapó lángtól, illetve a kiszabaduló nyomástól. A padlásfeljáró helyiségben (2. kép), az ajtótól balra lévő falban egy süllyesztett kötődoboz és a benne lévő vezetékek szigetelése égett (3. kép). A felette lévő mennyezet, amely egyben a padlás járófelülete is volt fából készült. Attól való félelmében, hogy meggyullad a fa szerkezet, műanyag palackokban vizet vitt magával a padlásra és elkezdte hűteni a veszélyeztetett területet. Az eset tragédiája, hogy olyan mértékű izgalmi állapotba került, hogy rosszul lett és életét vesztette. Annak ellenére sem sikerült megmenteni az életét, hogy ebben az időpontban már a helyszínen tartózkodott a település egyik önkéntes tűzoltója, aki azonnal megkezdte az újraélesztést, amelyet a helyszínre érkező mentőszolgálat munkatársai folytattak, sajnos eredménytelenül.
3. kép: Az ajtótól balra lévő falsík és a kötődoboz 4. kép: A kötődoboz és a környezetében lévő égésnyom
Az égési folyamat gyakorlatilag magától megszűnt és a tűzkár is csekélynek mondható. A tűz keletkezési helye minden kétséget kizáróan beazonosítható volt, mivel lánghatás, illetve magas hőmérséklet miatt kialakuló károsodások csak az elektromos kötődobozban voltak, felette pedig egy elnyújtott „U” alakú kormozódás volt látható (4. kép). A vezetékmaradványokat szétbontva láthatóvá vált, hogy a dobozban lévő alumínium vezetékeket és egy falon kívül vezetett műanyag tömlőkábel vörösréz vezetékeit végeiken a szigeteléseiktől lecsupaszítottak, a vezetékeket összesodorták és szigetelőszalaggal körbetekerték (5. kép). A kötődobozban semmilyen szabványos kötőelemet nem alkalmaztak.
5. kép: A tűz keletkezésének oka: alumínium és réz vezetékek összesodorva
Ettől a bekezdéstől pedig minden villamosipari szakember számára egyértelmű a címválasztás. A légköri nedvesség hatására a két különböző fém kapcsolódásánál megindul az elektrokémiai eredetű korrózió. A kialakuló oxidréteg lecsökkenti az érintkezési felületet és növeli az átmeneti ellenállás értékét. A nagy átmeneti ellenállás okozta lokális melegedés oka az áramsűrűség, ami viszont független a megtáplált fogyasztó teljesítményétől. Az áram értékét a fogyasztó határozza meg, míg az áramsűrűség a vezeték átmérőjétől függ. Amikor az átmérő a felére csökken, a leadott teljesítmény és ebből adódóan a leadott hő is a négyszeresére nő az adott vezetékszakaszon, vagy csatlakozási pontnál. Tovább követve a fizikai törvényszerűséget a negyedére csökkent átmérő már 16-szoros melegedést vált ki. A melegedés következtében kialakuló szénréteg tovább emeli az ellenállás értékét, ebből adódóan egy öngerjesztő folyamatról beszélünk, mindaddig, amíg nem éri el a szigetelőanyag gyulladási hőmérsékletét, amellyel tüzet tud okozni a jelenség.
Sajnos a fent ismertetett történetiség szinte bárhol megtörténhet hazánkban. Még a nagyságrendjét sem merem megsaccolni, hogy mennyi szabálytalan vezetékkötés, toldás, érintkezési hiányosság veszi körbe az embereket, amelyek egytől egyig potenciális gyújtóforrások.
A Villanyszerelők Lapja egy havi megjelenésű épületvillamossági szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. A VL elsődlegesen a villanyszereléssel, épületvillamossági kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, karbantartók, társasházkezelők és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, előírásai, problémái és megoldásai iránt.
A VL előfizetési díja egy évre 9950 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 20 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.