Az öregedő kínai napelempark komoly problémát okozhat
A kínai kormánynak még nincs terve a forgalomból kivont panelek kezelésére
2017. augusztus 2. | VL online | 2560 |
Az alábbi tartalom archív, 7 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A veszélyes hulladékot is tartalmazó, élettartamuk végére érő panelek elhelyezése és ártalmatlanítása akár a megújuló energiaforrások terjedésére is hatással lehet a South China Morning Post cikke szerint.
A kínai megújuló energia szövetség főtitkára, Lu Fang szerint a forgalomból kivont, hulladékká vált fotovoltaikus napelemek kummulatív kapacitása 2034-ben Kínában elérheti a 70 gigawattot.
Az adatok egy az egyben nem vethetők össze, hiszen a napenergia rendelkezésre állása jóval kisebb a vízenergiánál, de a fenti számot jól érzékelteti, hogy az körülbelül a háromszorosa az óriási Három-szurdok-gát kapacitásának.
Már 2050-re az élettartamuk végére ért, így hulladékká vált panelek tömege elérheti a 20 millió tonnát. Ez mintegy kétezerszerese az Eiffel-torony tömegének!
Kína a legnagyobb napenergia-felhasználó a világon, a teljes telepített kapacitás a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint 2016-ban megközelítette a 80 gigawattot. Ez csaknem kétszerese az Egyesült Államokban levő kapacitásnak. Ennek a mennyiségnek majdnem felét tavaly telepítették, a Bloomberg szerint az idei évben pedig a 2016-os rekord is megdőlhet.
A kínai kormány még nem rendelkezik a forgalomból kivont panelek kezelésére vonatkozó tervvel. A panelek élettartama 20-30 év, ami attól is függ, hogy milyen környezetben működnek. Magasabb hőmérsékleten a panelek elöregedése felgyorsul, de hasonló hatással járhatnak a viharok és a hó is, fokozatosan csökkentve a panelek áramtermelését.
A lap megszólaltatja a Nanjing Fangrun Materials – egyik, napelemek újrahasznosítását végző kínai társaság – vezérigazgatóját, aki egy ketyegő időzített bombának nevezte a fotovoltaikus napelem iparágat. Tian Min szerint két vagy három évtizeden belül bekövetkezhet a „robbanás”, és pusztító hatással lesz a környezetre, ha a mai számításaink helyesek.
Európában ugyan bizonyos gyártók 90 százalék fölött újrahasznosítható paneleket fejlesztettek, ezeknek a drágább technolgiáknak azonban nehéz lesz betörniük az árérzékeny kínai piacra.
A fotovoltaikus panelek egyebek mellett ólmot, rezet és alumíniumot is tartalmaznak, ezért újrahasznosításuk nem egyszerű folyamat. Tiszta kristályos szilíciumból állnak, amelyeket vékony műanyag membrán burkol. A kínai napenergia kapacitások jellemzően a szegényebb, vidéki régiókban üzemelnek, viszont az újrafeldolgozó iparág a fejlettebb csendes-óceáni partvidéki területeken összpontosul. Ebből adódóan a termelésből kivont panelek szállítása igen magas költségekkel járna. A hulladék szétválogatása és tisztítása további költségeket jelent, és jelentős munkaerő- és energiaigény társulása mellett, a folyamat során alkalmazandó anyagok – például savak – erősen károsíthatják a környezetet.
Amennyiben minden előírást betartva dolgoznak, az újrahasznosító üzemek által előállított nyersanyagok drágábbak lehetnek mint az újonnan bányászottak – fogalmazott Tian, burkoltan arra utalva, hogy nem feltétlen jár el így minden kínai újrafeldolgozó üzem. Jelenleg egy kilogramm szilícium-kristály ára 13 dollár körül áll, amely előrejelzések szerint a következő évtizedben 30 százalékkal zuhanhat. Ez pedig még nehezebbé teszi a reciklált szilícium értékesítését.
Az egyik lehetséges megoldás lehet a használt panelek eladása, ami ugyanakkor inkább csak a probléma szőnyeg alá söprését jelentené. A Közel-Keleten ugyanis jelentős kereslet mutatkozik a nem tökéletes, nem új, de olcsó napelemek iránt, elsősorban a sivatagi területeken. Természetesen azonban, ha még pár évet sikerül is kisajtolni a használt napelemekből, előbb utóbb így is ki kell vonni majd a termelésből azokat, ami után a hulladék kezelésének problémája ismét felvetül majd.
Forrás: portfolio.hu
A Villanyszerelők Lapja egy havi megjelenésű épületvillamossági szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. A VL elsődlegesen a villanyszereléssel, épületvillamossági kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, karbantartók, társasházkezelők és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, előírásai, problémái és megoldásai iránt.
A VL előfizetési díja egy évre 9950 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 20 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
