Statisztikai trükkel ugrott hatalmasat a megújuló energia hazai részaránya
2017. április 3. | VL online | 3090 |
Az alábbi tartalom archív, 7 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Egy statisztikai módszertani változásnak köszönhetően Magyarország máris elérte az Európai Unió által 2020-ra előírt megújuló energia részarány célértéket - egyetlen új napelem sem kellett hozzá.
Érdekes helyzet állt elő azzal, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) új módszerrel határozza meg a szilárd biomassza lakossági felhasználásának nagyságát, azaz a fatüzelés mértékét. A váltásra az Eurostattal történt megállapodás alapján került sor. A korábbi gyakorlattal ellentétben, amely a tűzifa-felhasználást főként erdészeti statisztikákra támaszkodva kalkulálta, ma már háztartási energiafelhasználást felmérő adatfelvételből számítják a tűzifa-felhasználást.
Eddig az erdészetektől kapott adatokból számolta a lakossági fafelhasználást, amelynek a 2011-es értéke 30,3 petajoule volt. Most viszont a lakossági adatszolgáltatásra támaszkodva az évre 76,2 petajoule-t számolt. A lap szerint a különbség eredhet többek között falopásból, amelynek a nagyságát a KSH 2009-ben 3-3,5 millió köbméterre tette.
A hazai háztartások fűtési célú energiafelhasználásának újraszámítása egy uniós rendelet (Európai Bizottság 431/2014) hatására történt, mely a korábbinál részletesebb adatszolgáltatásra kötelezi a Központi Statisztikai Hivatalt (KSH). A szervezet 2009 óta rendszeresen végzett Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvételét egészítette ki: a háztartásoktól kapott felmérések szolgáltak részletesebb lakossági energiafelhasználási adatok alapjául. Az újraszámolás eredményeképpen, melyet a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) a Magyar Mérnöki Kamara bevonásával végzett és ellenőrzött, s melyet a 2010 és 2015 között minden évre alkalmaztak, a hazai háztartási biomassza-felhasználás jelentősen, éves szinten átlagosan több mint 2,5-szeresére növekedett.
A növekedéssel lényegében elértük a 2020-ra vonatkozó célkitűzésünket, hiszen a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának részaránya 2015-re 14.5%-ra növekedett, ami minimális távolságra van a vállalt 14,65%-tól, és jócskán meghaladja az EU által számunkra előírt 13%-ot. A korábbi számítás szerint a részarány 10,3 százalék volt 2015-ben.
Nem Magyarország az egyetlen, amely a számok utólagos módosítására kényszerült. Több európai ország (például Belgium, Hollandia, Nagy-Britannia) hasonló váltást eszközölt statisztikájában, s legalább hét uniós országban nőtt a lakossági tűzifa-felhasználás. A magyar fogyasztás növekedése azonban az egyik legjelentősebb: 2011-ben, az átsorolás előtt 30,3 petajoule (PJ) felhasználást, az átsorolás után már 76,2 PJ-t mértek.
Bár a számok változtak, nincs új a nap alatt. A REKK évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet a tűzifa-felhasználás becslési problémáira. A szervezet 2009-es fapiaci elemzésében megállapította, hogy a KSH háztartás statisztikája alapján számolt lakossági tűzifafelhasználás 4-5-szöröse a hivatalos erdészeti kitermelési adatokból számítottnak. Az átsorolás megerősítette ezt a megfigyelést: vagy a lakosság becsüli túl a tűzifa felhasználásának mértékét, vagy jórészt ismeretlen eredetű, illegálisan kitermelt fát égetnek.
Az eredmények komoly hatással lehetnek a hazai megújuló szektorra. Mivel 2017-ben gyakorlatilag elérjük az önként vállalt 14,65%-ot, az államigazgatás könnyű helyzetbe kerül, nincs nyomás új pályázatok kiírására.
További kérdéseket vet fel a 2020 után változó uniós szabályozás is. Az Európai Bizottság által tavaly novemberben nyilvánosságra hozott javaslatcsomag (Tiszta Energiacsomag) szerint 2021 után nem lehet a 2020-as célok alá csökkenteni a megújulóarányt, ellenkező esetben a tagországoknak egy, a Bizottság által létrehozott pénzügyi alapba kell befizetne. Az alap elsődleges célja a 2030-as uniós megújuló felhasználási cél elérésének biztosítása, amelybe beletartozik a visszaesők szankcionálása is. A megújuló irányelv módosító javaslata szerint 2020-tól csak a forrásoldalon igazolható, fenntartható módon kitermelt erdészeti biomassza számolható el a megújuló célban. Vagyis elfogadása esetén vissza kell térni majd az eredeti számokhoz, amely kisebb megújuló arányhoz vezethet, akár a 13%-os részarány alá is csökkenhet, mely esetben befizetési kötelezettség terhelné Magyarországot.
A Villanyszerelők Lapja egy havi megjelenésű épületvillamossági szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. A VL elsődlegesen a villanyszereléssel, épületvillamossági kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, karbantartók, társasházkezelők és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, előírásai, problémái és megoldásai iránt.
A VL előfizetési díja egy évre 9950 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 20 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
