Nőként az ABB élén – Taira-Julia Lammi interjú
2017. március 8. | Lantos Tivadar | 4456 |
Az alábbi tartalom archív, 8 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Az ABB magyarországi leányvállalatának igazgatónőjével, Taira-Julia Lammival a cég tevékenységéről, az elmúlt fél év tapasztalatairól és az igazgatónő budapesti életéről beszélgettünk.
Elődjéhez hasonlóan Taira-Julia Lammi is Finnországból származik. MSc diplomáját a finnországi Tamperei Műszaki Egyetem mérnöki szakán szerezte. Taira-Julia Lammi 1997 óta dolgozik az ABB-nél. Ez idő alatt számos felső vezetői pozíciót töltött be a minőségirányítás, az üzletvitel-fejlesztés, valamint az ellátási lánc- és projektmenedzsment területén. Pályafutása legeredményesebb időszakának azt a hét évet tekinti, amely során csoportvezetői minőségében a belső tanácsadó csoport szerepét betöltő Internal Consulting Group munkájában vett részt Finnországban és a Cseh Köztársaságban.
– A vállalat számos iparágban tevékenykedik, az energetika, az automatizálás csak hogy néhány területet említsünk. Rengeteg ügyfelünk, van úgy, mint közműszolgáltatók, olaj- és gázipari vállalatok, gyógyszeripar, valamint az autóipar területén a teljesség igénye nélkül felsorolva. Számunkra mérvadó, hogy mindenben meg tudjunk felelni a vevői igényeknek, mind a termékek, mind pedig a szállítások területén. A legfontosabb terület 2017-ben, amit mindenképpen meg kell említenünk, a digitalizálás, az ügyfeleink digitális támogatása, kiszolgálása. Úgy tűnik, ez egy olyan terület, amely után ügyfeleink többsége is érdeklődik. Úttörők vagyunk ezen a téren, számos termékünk van, sok rendszeralkalmazást telepítettünk a legkülönbözőbb területen. Így ügyfeleinket könnyebben el tudjuk érni és segítséget tudunk nyújtani például az energiahatékonyság területén is – mondja el Taira-Julia Lammi igazgató asszony.
Mentorprogram
Vannak cégek, amelyek tudatosan építenek a női munkavállalók minél jelentősebb szerepvállalására, jó példa erre a „mentorprogram női hallgatóknak” elnevezésű pályázat, amelyet műszaki felsőoktatásban tanuló főiskolai/egyetemi női hallgatók számára ír ki az ABB Kft.
A program célja, hogy erősítse a nők részvételét és növelje munkavállalási kedvüket a műszaki vonalon, illetve lehetőséget biztosítson arra, hogy a női hallgatók már tanulmányaik során megismerkedhessenek egy nemzetközi cég termékeivel, szolgáltatásaival, működésével.
Az ösztöndíjra felsőoktatási hallgatók szerteágazó gyakorlati témakörökben pályázhatnak: együttműködő robotok felhasználási területei, digitalizálás az energiaellátásban, hisztorikus adatgyűjtő és elemző rendszer kialakítása, energiaelosztási rendszerek méretezéstől a megvalósulásig a kisfeszültségű területen, valamint megújuló energiák tárolása és összekapcsolása az elektromos közlekedéssel.
Az ABB magyarországi leányvállalatánál nem folyik kutatás, fejlesztés, de mérnöki támogatás, illetve a különböző projektek vezetése itt zajlik. Globális nagyvállalat révén azonban szoros az együttműködés az anyavállalattal. A magyar piaci igények is mások, mint egy nagyobb, erősebb gazdasággal rendelkező ország esetén.
– Meglepő egy olyan ország tekintetében, mint Magyarország, hogy az összes divíziónk képviselteti magát. Alapvetően képesek vagyunk ezen a piacon az összes számottevő portfólióban megjelenni. Gyakorlati oldalról tekintve a kérdést, Magyarország nagy fejlődésnek indult minden területen. Például Budapesten rengeteg elektromos autót látni, véleményem szerint többet, mint Helsinki utcáin. Nincsenek róla adataim, hogy ez az állítás igaz, vagy sem, de én ezt tapasztaltam. Véleményem szerint Magyarországon sokkal nyitottabbak a vállalatok az ügyfeleik iránt, mint más országokban. Szükség van arra, hogy az ügyfelek közel álljanak a céghez, mert ez kulcskérdés az üzleti siker szempontjából. Hat hónapja vagyok itt, de ez volt első benyomásom. A lehetőség a digitális világban és az elektrotechnikában nagyon szembetűnőek Magyarországon – teszi hozzá Taira-Julia Lammi.
A jövőre nézve a vállalatnak nagy lehetőségei vannak, lesznek Magyarországon.
– Sok célunk van, elsődlegesen, mint minden nagyvállalat esetében, a növekedés. Fontos számunkra, hogy megőrizzük a meglévő ügyfeleink elégedettségét, és új kapcsolatokra tegyünk szert. Ahogy említettem a digitalizációs rendszer kialakítása, fejlesztése is prioritást élvez, és a jövőben sok újdonságot, könnyebbséget hozhat a vállalat ügyfeleinek életében – mondta el Taira-Julia Lammi.
A célok megvalósulásához viszont motivált és elhivatott dolgozókra van szükség.
– Mi sokat fektetünk a menedzsereink képzésébe, hogy ők is megfelelően motiválni tudják a csapataik tagjait. Különböző embereknek másra és másra van szükségük ahhoz, hogy elhivatottak tudjanak lenni. Néhányaknál az a motivációs erő, ha valami új célt érhetnek el, vagy létrehoznak egy új üzletet. Másoknál a teljesítmény értékelésen elért jó eredmény (scorecard), amely nálunk is van, mint minden más nagyvállalat esetében. Ez is egy eszköz a motiváció megteremtésére. Legfontosabb, hogy a vállalat kiegyensúlyozott, kiszámítható légkört tudjon biztosítani a dolgozóinak. Én például mindig nyitva hagyom az irodám ajtaját. Látom az embereket bejönni, elmenni, köszönünk egymásnak. Igyekszem mindenkinek lehetővé tenni, hogy tudjon velem beszélni, így egy nyitottabb környezetet teremteni. Fontos hangsúlyt kap az együttműködés a cégnél, hogy a különböző részlegek segítsék egymás munkáját. Tehát a motiváció három pillére a teljesítmény értékelés, a megfelelő vállalati légkör, és az együttműködés, ezek azok, amelyeket népszerűsíteni szeretnék – teszi hozzá Taira-Julia Lammi.
A meglévő dolgozók mellett nagy hangsúlyt fektetnek az utánpótlásra is, elsősorban a magyar egyetemekkel van együttműködés.
– Van mentori és ösztöndíjprogramunk is. Amit ki szeretnék emelni a mérnök hölgyeknek szóló programunk, melynek keretében a napokban állt össze az új csapat mérnök kollégáink támogatásával. Nagyon jó eredménnyel zárt a legutóbbi csoport, melynek öt tagja volt, ebből három fő már nálunk dolgozik – mondta el Taira-Julia Lammi.
Az elmúlt években is számos nagyberuházásról hallottunk, alállomások építése, transzformátor cserék, ahol az ABB jelentősen közreműködött. – Egyelőre vizsgáljuk a lehetőségeket a felhasználói oldalon, az erőművi oldalon, és az ipar oldaláról. Figyeljük a közbeszerzéseket, és minden új lehetőséget. Reméljük, számos területen tud együttműködni az ABB Magyarország a gazdaság szereplőivel ebben az évben, és a következő években is – teszi hozzá Taira-Julia Lammi.
Az ABB Magyarország első embere, Taira-Julia Lammi igazgatóasszony több mint 6 hónapja él Budapesten a családjával.
– Augusztus végén érkeztünk Magyarországra, és szeptember elsejével neveztek ki a magyarországi leányvállalat élére. Valóban nagyon élvezem az ittlétet, férjem és két lányom, valamint a kutyánk kísértek el ide – mondta el Taira-Julia Lammi. A beilleszkedés nem volt nehéz, hiszen a finnek és a magyarok sokban hasonlítanak egymásra. – Gyermekkoromban sokat meséltek arról, hogy a finnek és a magyarok – bizonyos értelemben – rokonságban vannak egymással. Azt gondolom, ennek van valóságalapja, mert amikor idejöttünk, teljesen úgy éreztem magam, mintha otthon lennék. Soha nem éreztem azt, hogy idegenben lennék. Amikor elhagytuk Finnországot elhatároztuk, hogy mindent magunkkal hozunk, a bútorokat, kiegészítőket, mindent, mert arra gondoltunk, hogy a gyerekek érezzék magukat teljesen otthon. Az egyetlen különbség a közlekedésben van, hiszen egy nagyon kicsi városból jöttünk Budapesthez képest. És most még az időjárás is olyan, mint otthon. Még az ételekben is sok hasonlóság van, ilyen például a véres hurka, az uborkasaláta. Van erről egy érdekes történetem is. A nagymamám készített anno nagyon finom levest, amit tűzlevesnek hívtunk, mert kicsit fűszeres volt. Itt Magyarországon elmentünk egy étterembe, és kértünk levest. Megkóstoltam, és mondtam a lányomnak, azonnal kóstolja meg. Miután megízlelte felkiáltott, ez tűzleves, mintha csak a nagymama készítette volna. De az irodai légkör is olyan, mint Finnországban, mindenki beszél angolul, így nincs nehéz dolgom. De én is tanulom a magyar nyelvet – teszi hozzá Taira-Julia Lammi.
Taira-Julia Lammi nemcsak egy nagy cégnek a vezetője, hanem családanya is egyben. A két hivatás sok kötelezettséggel, szervezéssel jár.
– A két hivatás összeegyeztetése jó hátteret kíván. A karrierem 20 évvel ezelőtt kezdődött, ennek nagy részét az ABB-nél töltöttem. Amikor jöttek a gyerekek, nagyon nagy szükségem volt a támogatásra. Finnországban a nagyszülők tudtak a segítségemre lenni, valamint nagyon jól szervezett a szociális ellátás, többek között az óvoda és az iskola, amelyek szintén támogatják a nők karrierlehetőségeit. Mindemellett jól be kell osztani az időt, mi kerül fókuszba, melyik feladat élvez prioritást. A férjem is kiveszi a részét a házimunkában, nem riad vissza a mosástól, takarítástól. Nagyon fontos a közös feladatvállalás, a házimunka sem csak női vagy férfi dolog. Amikor a munkában vagyok, akkor a munkámra koncentrálok, amikor otthon vagyok, akkor a családé vagyok teljes mértékben – teszi hozzá Taira-Julia Lammi.
A Villanyszerelők Lapja egy havi megjelenésű épületvillamossági szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. A VL elsődlegesen a villanyszereléssel, épületvillamossági kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, karbantartók, társasházkezelők és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, előírásai, problémái és megoldásai iránt.
A VL előfizetési díja egy évre 9950 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 20 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.