A túlélésért küzdenek a kapcsolt termelők

2015. március 31. | Lantos Tivadar |  1664 |

Az alábbi tartalom archív, 11 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Miközben Németország továbbra is ambiciózus tervekkel és támogatási politika mentén fejleszti a kapcsolt energiatermelést, itthon továbbra is szenved az iparág

2014-ben a kapcsolt technológiával termelt villamos energia részaránya 10,7 százalék volt. Ez egy éven belül közel 3 százalékos csökkenést jelent, amivel a szektor részesedése az 1990 körüli szintre süllyedt vissza – mutattak rá a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) XVIII. éves szakmai konferenciáján a szakértők. A termelők közül egyre többen csatlakoznak a virtuális erőművekhez és vesznek részt a villamosenergia-rendszer egyensúlyának tartásában, ezzel biztosítva a technológia hazai túlélését. A konferencia résztvevői egyöntetűen egyetértettek abban, hogy amíg a kötelező átvétel időszaka alatt termelni kellett tudni, ma már ez kevés, és aki nem tud bekapcsolódni a rendszerszintű szoláltatásokba, az elbukik.

Kevés az üzemóra

A Magyar Kapcsolt Energia Társaság tagvállalatainak adatszolgáltatása alapján a gázmotorok kihasználási óraszáma átlagosan évi 1700 óra, a nagyerőműveké pedig 3000 óra körül alakult tavaly, miközben az optimális éves üzemóra mennyiségének 7800-8000 között kellene alakulnia. A földgáz alapú kapcsolt energiatermelőket – ilyen a hazai portfólió 83 százaléka – elsősorban a magas gázköltségek, az alacsony villamosenergia-ár, a széntüzelést versenyképessé tevő alacsony szén-dioxid kvóta árak és a megújuló áramtermelés előretörése együttesen hozta nehéz helyzetbe Magyarországon és Európa szerte egyaránt.

Korszerű kiegyenlítő kapacitás

„A szabályozás oldaláról továbbra is merev elzárkózás tapasztalható, mindenki igyekszik kitalálni valamit, kapaszkodni valamibe üzletileg, hogy a túlélését, az eszközök működését biztosítani tudja” – foglalta össze nyitó előadásában az elmúlt egy év történéseit Rudolf Viktor, a hazai kapcsolt termelőket összefogó MKET elnöke. Kiemelte: a termelők ugyanakkor egyre biztonságosabban mozognak a virtuális erőművek, szabályozóközpontok környékén, és a villamosenergia-rendszer kiegyenlítésében való részvétellel biztosítani tudják túlélésüket. „Szerencsére azt a rendszerirányító is megerősítette, hogy hasznos, korszerű és megbízható kiegyenlítő kapacitásokról van szó” – tette hozzá.

Szükség van rájuk

Jó hír a termelőknek, hogy ez a piac egyelőre megmaradni látszik a számukra. A szabályozói oldal képviselői a konferencián rámutattak: a kiserőművekre – köztük a kapcsoltan termelő egységekre – épülő szabályozóközpontok működése prioritás, ezek nélkül a rendszeregyensúly tekintetében könnyen fenntarthatatlan helyzet alakult volna ki, éppen ezért a szabályrendszerek alakításakor oda fognak figyelni arra, hogy ez a lehetőségek megmaradjon az üzemeltetők számára.

A szabályozási központok szerepének növekedését a számok is igazolják. Amíg 2010-ben az 1250 megawattnyi kiserőműves kapacitásnak alig 4 százaléka működött valamilyen virtuális erőművi szervezetben, addig 2014-ben az 1400 megawattnyi kiserőművi kapacitás 41 százaléka tagja volt valamilyen termelői közösségnek. A szakértők felhívták ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a regionális piacok és energiarendszerek összekapcsolása miatt sztenderdizálni kell a termékeket azért, hogy a hazai kiegyenlítő kapacitások a régiós és európai piacokon is megjelenhessenek.

Forrás: Energiainfo

---