Villanyszerelők Lapja

Reáláron drágult a villamosenergia

| |  2699 | |

Az alábbi tartalom archív, 5 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Reáláron drágult a villamosenergia

Jelenleg reáláron 5-6 százalékkal kell többet fizetni a lakossági villamos energiáért, mint 1996-ban, de közben az árszerkezet jelentősen átalakult - derül ki az Energiaklub Szakpolitikai Intézet Módszertani Központ tanulmányából, amelyet a hazai lakossági áramár elmúlt két évtizedes növekedésének okairól készített.

A lakossági áram árát meghatározó díjtételek arányai jelentősen átrendeződtek 2003 és 2014 között, az általános forgalmi adó (áfa) mértékének emelkedése, és az energiáért, illetve a rendszerhasználatért fizetett díjak csökkenése volt meghatározó.

Perger András, az Energiaklub projektvezetője a tanulmány keddi budapesti bemutatóján ismertette: az átrendeződés végső nyertese az állam volt, amely leginkább profitált a drágulásból, a vesztesei pedig az energia szolgáltatói és elosztói.

A rezsicsökkentést 2013-2014-ben döntően az energiadíj csökkenése tette lehetővé, ami főként a hazai termelésnél olcsóbb import arányának emelkedéséből adódik - mondta a projektvezető.

A tanulmány szerint Magyarországon 2002-2008 között még a környező országokban tapasztalt áremelkedéshez képest is gyorsabb növekedés volt. A legmagasabb nominális árat 2012-ben, a legmagasabb reálárat 2010-ben kellett fizetni. A magyar villamosenergia-szolgáltatás 2012-re vásárlóerő-paritáson az egyik legdrágább lett Európában.

Az okokról szólva Perger András egyebek mellett rámutatott: az áfa 2003 óta 12 százalékról 27 százalékra emelkedett, így az Európai Unió országai közül Magyarországon terheli a legmagasabb forgalmi adó a villamos energiát.

A 2003-2012 közötti adatokat vizsgálva a lakossági villamos energia reálárának emelkedését 43 százalékban az áfa, 39 százalékban az energiadíj, 11 százalékban a rendszerhasználati díjak, illetve egyéb pénzeszközök növekedése okozta és csak 7 százalékban a megújuló energiák támogatása.
Az áramárnak a rendszerhasználati díjakat nem tartalmazó része, azaz a villamos energia díja 2012-ig az infláción felül emelkedett, majd ezután csökkent, mintegy 23 százalékkal.

A rezsicsökkentés során a villamosenergia-ár csökkentésének forrása 51 százalékban az energiadíj volt, 20 százalékban a rendszerhasználat, 19 százalékban az áfa és 10 százalékban külön pénzeszközök. Így a szolgáltatók és rendszerüzemeltetők, valamint az állam - forgalmi adó formájában - nagyjából azonos pénzösszegtől estek el.

A rezsicsökkentésről, valamint a korábbi időszakok árváltoztatásairól a projektvezető elmondta: a villamos energia ára sosem csak a piaci mechanizmusok, hanem politikai döntések alapján alakult ki. Így gyakorlatilag mindegyik változás mesterséges beavatkozásnak tekinthető, amely a szektor egyes szereplőinek kedvezett, mások pedig veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni.

Áramár