Lemerültek a Philae tápegységei
2014. november 26. | Lantos Tivadar | 1801 |
Az alábbi tartalom archív, 12 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az emberiség ismert történetében először űrszonda landolt egy üstökösön. A Rosetta űrszonda Philae nevű leszállóegysége 2014. november 12-én sikeresen landolt a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös felszínén.
A leszállás nem sikerült elsőre, kétszer is visszapattant az üstökösről, emiatt a kiszemelt helytől kb. egy kilométerre tudott megkapaszkodni. A kutatóegység a landolás után elkezdte a talajfúrást, hogy mintákat vegyen az üstökösből, így információkat gyűjtsön az üstökösmag szerkezetéről, a talaj összetételéről és hőmérsékletéről, hogy értékes adatokkal szolgáljon a Naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtti születésének titkairól.
Bár eleinte még kétséges volt, hogy az eredmények egyáltalán eljutnak-e majd a Földre, mert a minilaboratórium saját tápegységei – melyek 60 órára elegendő energiát biztosítottak a 100 kilós szerkezetnek – vészesen közeledtek a kimerüléshez. Mivel a Philae árnyékos helyen landolt az üstökösön, nem tud napenergiához jutni, így az energia-utánpótlás egyelőre nem megoldható. Az Európai Űrügynökség (ESA) németországi irányítóközpontjában péntek éjjel még kapcsolatba tudtak lépni a leszállóegységgel, és a Philaének sikerült az összes, a talajfúrás révén szerzett tudományos adatot elküldenie, mielőtt lemerültek a tápegységei.
A Philae jelenleg offline üzemmódban van, azaz hibernálta magát a Földtől mintegy 500 millió kilométerre lévő égitesten. A számítások szerint leghamarabb két hónap múlva – ahogy az üstökös a Naphoz közelít – ismét életre kelthető a Philae, ám ekkor már a Nap közelsége miatt azzal is számolni kell, hogy a magas hőmérséklet miatt tönkremegy. A Rosetta közben továbbkíséri az üstököst, és 11 szerkezetével vizsgálni fogja az égitestet az elkövetkező hónapokban.
Az egymilliárd eurós költségű Rosetta-program a kilencvenes évek elején indult, és eredetileg a 46P/Wirtanen üstökös vizsgálatát tűzte ki célul. A hordozórakéta problémái miatt a 2000-es évek elejére tervezett indítás csúszott, a tervet a kutatók némileg módosították és új célként a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstököst jelölték ki. A Rosetta űrszondát 2004 márciusában indították Francia Guyanáról. Tíz évig tartó útján a Rosetta alig 250 kilométerre haladt el a Mars mellett, 2008-ban egy kisbolygót, 2010-ben egy száz kilométer átmérőjű aszteroidát közelített meg. 2011-ben energiatakarékossági okokból hibernálták, idén januárban pedig sikerült feléleszteni.
A vezérlőközpont Darmstadtban található, és a szonda által elvégzendő tudományos programok nagy részét német tudósok koordinálják, 1994 óta magyar kutatók is részt vesznek a projektben. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont, az SGF Kft., valamint a BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék munkatársai az űreszköz és kiszolgáló rendszereinek elkészítésében kaptak megbízást, de meghatározó részvételük a Philae leszállóegység felműszerezésében és szolgálati rendszereinek megalkotásában volt. Magyar szakemberek fejlesztették ki a leszállóegység fedélzeti vezérlő és adatgyűjtő számítógépét és szoftverét, és részt vettek az energiaellátó rendszer tervezésében és megépítésében.
A Villanyszerelők Lapja egy havi megjelenésű épületvillamossági szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. A VL elsődlegesen a villanyszereléssel, épületvillamossági kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, karbantartók, társasházkezelők és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, előírásai, problémái és megoldásai iránt.
A VL előfizetési díja egy évre 12 990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 23 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
