Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Google Kiemelt hírek

27 százalékkal több új lakás épült, de az igazi felfutásra még várni kell

2014. november 5. | Fülöp Miklós |  2671 |

Az alábbi tartalom archív, 12 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

27 százalékkal több új lakás épült, de az igazi felfutásra még várni kell

Az év első kilenc hónapjában 27 százalékkal több új lakás épült, mint egy évvel korábban, a kiadott csaknem 7000 lakásépítési engedély pedig 30 százalékkal haladta meg a tavalyi első három negyedévit. Bár a legfrissebb adatok szerint javulás tapasztalható a lakáspiacon, az igazi boom még várat magára.

Az év eleje óta tartó folyamatos növekedés ellenére az idei első kilenc hónapban épített 5168 lakás mindössze 25 százaléka a válságot megelőző 2008-as esztendő első három negyedévében használatba vett lakások számának. Az összes lakás fele Közép-Magyarországon épült fel, ezenkívül csak Győr-Moson-Sopron megyében figyelhető meg nagyobb arányú építési tevékenység: itt megközelítette a 700-at a használatba vett a lakások száma, és több lakás építését tervezik, mint a fővárosban vagy Pest megyében.

2013 első kilenc hónapjával összevetve idén eddig 9 százalékkal kevesebb lakás épült a megyei jogú városokban és 44, illetve 56 százalékkal több a kisebb városokban és a községekben. Budapesten ugyanekkor 31 százalékkal nőtt az átadott lakások száma.

Budapesten 1474, Győrben 245 lakás épült, emellett csak Debrecenben és Siófokon vettek 100-nál több új lakást használatba. Észak-Magyarországon, Dél-Alföldön és Észak-Alföldön a lakásépítés csökkent, az előző év azonos időszaki 59, 70, valamint 98 százalékára.

Az év első kilenc hónapjában kiadott 6947 új lakásépítési engedély száma 34 százalékkal meghaladja a használatba vett lakásokét, és 30 százalékkal több, mint a megelőző év azonos időszakában. Minden településtípusban és minden régióban több lakás építését tervezik a megelőző év azonos időszakához képest. Az összes engedély 36 százalékát Közép-Magyarországon, 29 százalékát Nyugat-Dunántúlon adták ki. A Győr-Moson-Sopron megyében mért csaknem 70 százalékos növekedés három településre koncentrálódik: Győrben 521, Rajkán 340, Sopronban 281 új lakás építését engedélyezték.

2014 első három negyedévében az építtetői kör összetétele megváltozott az egy évvel korábbihoz képest: a természetes személyek által épített lakások aránya 57-ről 61 százalékra nőtt, a vállalkozások által építetteké pedig 40-ről 38 százalékra csökkent. Ugyanakkor Budapesten az összes lakás 67 százalékát építtették vállalkozók. A tárgyidőszakban mindössze 71 lakás épült önkormányzati megbízásból.

Az új lakások építési célok szerinti megoszlását jellemzi, hogy a saját használatra épült lakások aránya 53-ról 58 százalékra nőtt, az értékesítésre épült lakásoké pedig 42-ről 39 százalékra csökkent, bérbeadásra 3 százalék épült.

Kivitelezői csoportok szerint a jogi személyiségű gazdasági társaságok a használatba vett lakások 64, az egyéni vállalkozások pedig 29 százalékát építették, az előző év azonos időszakában 63, illetve 26 százalék volt ez az arány.

Az újonnan épült lakóépületek között az új családi házak aránya 58, a többszintes, többlakásos épületeké 38, a lakóparki lakásoké változatlanul 2 százalék volt.

Az első három negyedévben a használatba vett lakások átlagos alapterülete 102 négyzetméter volt, gyakorlatilag ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A 100 négyzetméteresnél nagyobb lakások aránya 41 százalékot tesz ki, akárcsak az előző év azonos időszakában, és a 60 négyzetméter alatti lakások aránya is közel változatlan maradt.

A vizsgált időszakban 858 lakás szűnt meg, ebből 183 önkormányzati tulajdonú volt. 148 üdülőépületben 195 üdülőegységet építettek, és 211 üdülőépületben 296 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma 23, az engedélyezetteké 57 százalékkal nőtt az előző év első kilenc hónapjához képest. Az új üdülők átlagos alapterülete 91 négyzetméter, 3 négyzetméterrel nagyobb, mint az előző év ugyanezen időszakában.

A kiadott új építési engedélyek alapján 3826 lakóépület és 3889 nem lakóépület építését tervezik, ez rendre 13, illetve 2 százalékos növekedést jelent. A nem lakóépületek közül 16 százalékkal nőtt az ipari épületekre kiadott engedélyek száma, ugyanakkor a mezőgazdasági és a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyeké 24, illetve 17 százalékkal csökkent.

A számok mögött

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint: jelentősen nőtt az új lakások száma, ám a bővülés elsősorban az alacsony bázisnak köszönhető. Bár vannak a lakáspiac élénkülését segítő tényezők, a szegmensben csak nagyon lassan érhetők el a válság előtti szintek. A friss adatok alapján a bővülés igen jelentős, de még korai lakáspiaci boomról beszélni.
Németh Dávid szerint ahogy a korábbi, építőipari adatokból is látszott, a lakásépítések hiányoznak a szektor fejlődéséből. Az első kilenc hónapban megépített több mint 5 ezer lakás még mindig nagyon alacsony szintet jelent. Bár vannak élénkülésre utaló jelek: például a szocpol, valamint az alacsony lakáshitel kamatszintek nyilvánvalóan használnak az új lakások piacának, a lakosság még nincs olyan helyzetben, hogy jelentős keresletet generáljon a piacon.

Éves szinten több tízezer új lakás építése esetén lehetne egészséges piacról beszélni, de erre a kedvező jelek ellenére sem lehet rövid távon számítani , vagyis csak több év múlva érhető el az a lakáspiaci teljesítmény. 

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) közleményében ugyancsak kiemeli: pozitív az elmozdulás, de még mindig évszázados mélyponton van a lakásépítés. Az egyesület szerint ha az első három negyedévben regisztrált emelkedő trend egész évben kitartana, 2014-ben közel 10 000 lakás épülhetne fel. Ez azonban még mindig csak arra lenne elég, hogy a hazai lakásállomány (4,39 millió) hozzávetőleg 400 évente újuljon meg. A 100 éves megújulási ütemhez évi 43 000 lakást kellene építeni - hangsúlyozza az egyesület.

Az egyesület szerint a lakásállomány megújításához felelős, hosszú távú lakásprogram szükséges. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is: 10 ezer lakás felépítése mintegy 44 ezer embernek ad munkát, jelenleg pedig legalább évi 30 ezer lakás felépítés hiányzik, ami több mint 120 ezer megszűnt munkahelyet, egyben ennyi új munkahely lehetőségét jelenti.

 

A Villanyszerelők Lapja egy havi megjelenésű épületvillamossági szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. A VL elsődlegesen a villanyszereléssel, épületvillamossági kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, karbantartók, társasházkezelők és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, előírásai, problémái és megoldásai iránt.

A VL előfizetési díja egy évre 12 990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 23 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.

Érdekel az előfizetés →

Beleolvasok →